A cégjog fejlődése mindig szorosan követte a társasági jog fejlődését. 1980. január 1. napján lépett hatályba az 59/1979. (XII. 24.) PM rendelet a vállalatok, a szövetkezetek és területi (szakmai) szövetségeik, valamint a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulások törzskönyvi nyilvántartásáról és képviseletéről, amit az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény és a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény végrehajtásáról szóló minisztertanácsi rendelet felhatalmazása alapján hozott a pénzügyminiszter.
Az 59/1979. (XII. 24.) PM rendelet hatálya kiterjedt az állami vállalatra, a trösztre, a pénzintézetekre - az MNB kivételével -, a szövetkezetre és azok szövetségére, valamint a jogi személyiségekkel rendelkező gazdasági társulásra. Tartalmazta a legfontosabb nyilvántartási szabályokat, miszerint a gazdálkodó szervezetekről a törzskönyvben nyilvántartást kell vezetni, és a gazdálkodó szervezet a nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. Szabályozásra került a nyilvántartás tagozódása, valamint az abba bejegyzendő jogok, tények és egyéb adatok tartalma.
A nyilvántartó hatóság a z 59/1979. (XII. 24.) PM rendelet hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek vonatkozásában a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága volt. A törzskönyvi bejegyzés az alapító bejelentése alapján történt. Az új vállalat alapítását az alapító határozat keltétől számított 8 napon belül az alapító szerv volt köteles bejelenteni. A bejegyzett adatok változását a változás elrendelésétől számított 8 napon belül be kellett jelenteni. A gazdálkodó szervezet megszűnését a megszűnésről rendelkező szerv volt köteles bejelenteni a törzskönyvi hatóságnak.
Speciális szabályok vonatkoztak a leányvállalat, a pénzintézet, a szövetkezet és egyéb más gazdasági társulás létesítésének bejelentésére és bejegyzésére.
A gazdasági élet már ekkor megkövetelte a szanálás, illetve a felszámolás szabályozását, így a törzskönyvi hatóság a gazdálkodó szervezetet a felszámolás elrendelését követően annak befejezéséig "felszámolás alatt" vagy rövidítve "fa" toldattal tartotta nyilván.
Szabályozásra kerültek a törzskönyvi nyilvántartás vezetésének eljárási, valamint a törzskönyvi adatokról történő tájékoztatás szabályai.
A képviseletre jogosultak nyilvántartása külön képviseleti könyvben történt, ahol a gazdálkodó szervezet vezetőjét és a képviseleti, illetve aláírási joggal felruházott alkalmazottak nevét, beosztását, lakóhelyét, képviseleti joguk kezdő időpontját és annak esetleges korlátozásait tartották nyilván.
Ez a rendelet 1989. január 1. napjáig volt hatályban, míg hatályon kívül nem helyezte a 63/1988. (XII. 26.) PM rendelet a vállalati nyilvántartásról.
- 18/19 -
A 63/1988. (XII. 26.) PM rendelet szerkezete, az általa szabályozott eljárási rend igen hasonló volt az előző rendelethez. Szabályozta a törzskönyvi nyilvántartását, az itt már "bejegyzésre kötelezett szervezet" összefoglaló fogalom alatt megjelölt gazdálkodó szervezeteknek. Amennyiben azonban a bejegyzésre kötelezett szervezetet, jogszabály rendelkezésénél fogva, már a cégjegyzékbe is be kellett jegyezni, a törzskönyvi nyilvántartásba vétel a cégjegyzékbe való bejegyzés előfeltétele volt.
Szükségszerűen szabályozásra került a törzskönyvi nyilvántartás tagozódása, a törzskönyvbe történő bejegyzés, az új szervezet nyilvántartásba vétel rendje, a bejegyzett adatok változásának bejelentése és a nyilvántartáson való átvezetése.
Szabályozásra került tovább a szanálási, illetőleg a felszámolási eljárás bejelentésének rendje, valamint a bejegyzésre kötelezett szervezet megszüntetésének bejelentése.
Rendelkezés történt a törzskönyvi nyilvántartás vezetéséről és a törzskönyvi adatokról való tájékoztatásról. Még ekkor is külön vezették a képviseleti könyvet.
1986. január 1. napján lépett hatályba az 1985. évi 16. számú törvényerejű rendelet a bírósági cégnyilvántartásról, amit a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a gazdasági életben a törvényesség teljesebb megvalósulása, a vagyoni viszonyok terén a forgalom biztonságának fejlesztése érdekében hozott.
Itt már megjelenik a cégjegyzék fogalma és pontos tartalma, illetve itt jelenik meg először a "cégbíróság" fogalma, mint a megyei (fővárosi) bíróságon működő külön szervezeti egység. Rögzítésre kerül a cég jogi meghatározása, miszerint a cég az a jogi személy, vagy magánszemély, amely meghatározott név alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, s e nevet aláírásul használja. A cégnyilvántartás alapvető elvei is rögzítésre kerülnek, mint a közhitelesség elve, és a nyilvánosság elve.
Ekkor még párhuzamosan történt a vállalati nyilvántartás és a cégnyilvántartás vezetése. A cégjegyzékbe olyan céget lehetett bejegyezni, amelynek bejegyeztetését jogszabály kötelezővé vagy lehetővé tette. A cégeljárás, a cégjegyzékbe való bejegyzés kérelemre történt - ideértve a változás, illetőleg a törlés bejegyzését is.
A cégek elnevezésénél szabályozásra került, hogy olyan elnevezést nem lehet a cégjegyzékbe bejegyezni, ami más névviselési jogát sérti. A cég elnevezésében csak magyar, illetőleg a már meghonosodott idegen szavak szerepelhettek és világosan különböznie kellett a korábban már bejegyzett cégek elnevezésétől.
A törvényességi felügyeleti eljárás még nem volt külön nevesítve, de már ekkor lehetőség volt arra, hogy a cégbíróság hivatalból, vagy pedig az arra feljogosított szervek indítványa alapján eljárjon a cégek jogszabálysértése esetén. Az alkalmazható szankciók is hasonlóak voltak a jelenlegihez és már akkor figyelemmel voltak a fokozatosság elvére. Lehetőség volt az írásbeli figyelmeztetésre, a cég határozatának megsemmisítésére, illetve a cég vezetését ellátó testület ülésének összehívására. A cégbíróság jogosult volt a cég működésének felfüggesztésére, valamint végső soron megszűntnek nyilváníthatta a céget, egyben eltilthatta a további működéstől. A jogorvoslat is biztosítva volt a cégbíróság "felülvizsgálati jogkörben" hozott határozata ellen, fellebbezéssel lehetett élni, amit a Legfelsőbb Bíróság bírált el.
Mivel ekkor még párhuzamos nyilvántartás működött az állami vállalatok vonatkozásában, így a cégbíróság a jogerős határozatáról köteles volt értesíteni a cég székhelye szerint illetékes törzskönyvi hatóságot, illetve gazdasági munkaközösség esetében a hatósági ellenőrzést gyakorló tanácsi szakigazgatási szervet. Az értesítet szervek pedig tájékoztatták a cégbíróságot az általuk tett intézkedésekről.
Különösen érdekesek a törvényerejű rendelet záró rendelkezései, hiszen azok még az akkori Ptk.-t is módosították - ugyanis a 15. § (1) bekezdése szerint a vállalatot a cégjegyzékbe is be kellett jegyezni, ahogy annak megszűnését is. Még nagyobb figyelmet érdemel a 16. § (3) bekezdés, ami az 1875. évi XXXVII. törvénycikkbe foglalt Kereskedelmi Törvény, valamint A korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról szóló 1930. évi V. törvénycikk egyes, főként nyilvántartási (cégeljárási) szabályait hatályon kívül helyezte, A cég megszűnésének a kereskedelmi cégjegyzékbe hivatalból bevezetéséről szóló 1927. évi III. törvénycikkel együtt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
