"Tudós könyvek fölé hajolva értőn csillagdáról, univerzitásról álmodoztál kincses könyvtárad tanúsítja ma is, álmaiddal nem a senki földjén hadakoztál."
(Részlet a Klimo-köszöntőből)[1]
A Pohánka Éva és Szilágyi Mariann szerkesztők munkáját dicsérő mű 2012-ben jelenhetett meg A Pécsi Egyetemi Könyvtár Kiadványai sorozatának 9. köteteként. Előzményeként a 2010. október 14-én, Pécsett rendezett tudományos konferencián elhangzott előadások tekinthetők. A 17 szerző között köszönthetünk kiváló történészeket, könyvtárosokat, irodalomtörténészeket és pedagógusokat, sőt a társadalomtudományok művelőitől talán kissé távolinak tűnő botanikust is. A tanulmányok ugyanilyen széles kört ölelnek fel. Az Olvasó találkozhat történelmi, egyháztörténeti, irodalmi, néprajzi, könyv- és könyvtártörténeti, helytörténeti, illetve ikonográfiai munkával egyaránt.
Az előszót követően az Olvasó Pohánka Éva szerkesztő viszonylag rövid írásával találkozik. Ebben Klimo életéről, tevékenységéről, munkásságáról szerezhet általános információkat, néhány kevésbé ismert, kuriózumnak tekinthető életrajzi adalékkal kiegészítve. Az írás nem csak a tanulmányok bevezetőjeként ideális, hanem alkalmas arra is, hogy a tiszteletreméltó személyiségnek emléket állítson, amely a célja is egyben. Ezen kívül felkelti az érdeklődést és a figyelmet a később olvasandókhoz, segít eligazodni és elhelyezni a tanulmányokat Klimo életében, környezetében és korában.
A tanulmányokat Pohánka Éva[3] "A nyilvános pécsi püspöki könyvtár berendezésének és állományának rekonstrukciója" című írása nyitja meg. Kísérletet tesz a meglévő kevés, hiányos és pontatlan forrás alapján meghatározni és felmérni a püspök által alapított könyvtár állományának kezdeti (1774), majd későbbi nagyságát, gazdagságát. Rámutat a köztudatban élő téveszmére, miszerint a könyvtár már a kezdetekben közel 20000 kötetet foglalt magában. Végigköveti az állomány alakulását a katalógusok, leltárak alapján, majd ezekből következtet a fel nem jegyzett adatokra. Az Olvasó elé tárja a könyvtár belső elrendezését, így lefesti és elképzelhetővé teszi az akkori állapotokat. Látszik, hogy hosszú és alapos kutatómunkával jutott az ismertetett következtetésekre. A katalógusok szép összefoglalása készült el.
Löffler Erzsébet[4] "Az Egri Főegyházmegyei Könyvár berendezésének ikonográfiai programja" című munkájában a keresztény - katolikus hit világában jelenlévő mély vallási-dogmatikai és hitéleti jelképrendszert ismertet. Érzékletesen írja le a mennyezetkép történetét, megfestésének előzményeit és az életre hívott egyházi jelenet kiválasztásának okait. Részletesen elemzi a tridenti zsinat egyháztörténeti jelentőségét és gróf Eszterházy Károly egri püspököt ért hatásokat. Kiemelendő, hogy a zsinat az egyház reformjával foglalkozva számos kánonjogi dokumentumot hívott létre. A zsinat négy - Eszterházy püspök által választott - dekrétumát szimbolizálják a terem sarkaiban elhelyezett jelenetek. Az első a papszentelést, a második a korra jellemző egyházi cenzúrát, a harmadik a szentségeket, a negyedik pedig a szentek és Szűz Mária tiszteletét, valamint az ereklyék kultuszát jeleníti meg. A szerző jelentős képmellékletet vonultat fel, amelyet az Olvasó a kötet végén találhat.
A kötet értékét növeli Doina Hendre Biro[5] "Batthyány Ignác le fondatur de la Bibliothéque Batthyaneum á Alba lulia. Sur ses projets scientifiques et culturels et sur ses models religieux" címet viselő írása. Battyhány Ignác püspököt mutatja be, és állítja párhuzamba Klimoval. Hiszen Batthyány mint könyvtáralapító és történetíró szintén ismert, illetve püspöksége alatt Gyulafehérvárott csillagdát is alapított, hasonlóképpen Klimohoz.
Boda Miklóstól[6] az elmúlt közel ötven év Klimo Györggyel és könyvtárával kapcsolatos pécsi történésekről szóló visszaemlékezést olvashatunk. Megemlékezik a különböző eseményekről, rendezvényekről, tervekről, kezdeményezésekről, illetve az ezeket megalkotó személyekről.
Szelestei N. László[7] "Klimo György püspök szerepe Ludovico Antonio Muratori műveinek magyarországi terjesztésében" című munkájában a jezsuita pap műveit, azok elterjedését ismerteti. Muratori kiváló filozófusként, teológusként és jogászként vált ismerté, ezenfelül kánonjairól és fragmentumairól szintén nevezetes. Klimo hathatós támogatásával országunkban is elterjedhettek művei.
Hartvig Gabriella[8] "Michael Denis bécsi császári könyvtáros és a Klimo Könyvtárban található Ossian-fordítása" c. tanulmány a jezsuita polihisztor életét, munkásságát és fordított művét ismerteti. Denis költőként, professzorként, bibliográfusként és lepidopteristaként tevékenykedett, azonban elvégezte a Collegium Theresianum jogi fakultását
- 256/257 -
is. A német területeken a bárdköltészet kiemelkedő képviselői között tartják számon. A Pécsett található Ossian-fordítás és a műben közölt saját versek pedig irodalom- és könyvtörténeti ritkaságok.
Jankovits László[9] "Emblémák Berényi Zsigmond születésnapjára" címet viselő esszéje a Berényi-címer változatait ismerteti. Az emblémákban és a hozzá kapcsolódó latin nyelvű szövegekben megjelenik a bibliai és középkori keresztény szimbolika, a reneszánsz hieroglifika és heraldika. Találunk jogi kultúrtörténeti vonatkozásokat, például jogi szimbólumokat és jogi ikonográfiai érdekességeket is. Ilyenek többek között a grófi rangot jelképező korona, a püspöki potestast megjelenítő püspöksüveg, pásztorbot, vagy a püspök joghatóságának szimbólumai. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy feldolgozott emblémák szép minőségben megtalálhatóak a kötet végén elhelyezett mellékletben.
A kötetszerkesztő Szilágyi Mariann[10] tollából származó "Magyar nyelvű nyomtatványok nyomában a Klimo Könyvtárban" címet viselő írás nagyszerű összefoglalása a könyvtárban található dokumentumok fellelhetőségének. Segíti az eligazodást a régmúlt időket idéző katalógusokban, jegyzékekben és inventáriumokban. Ezzel nagyszerű segítséget biztosít a Pécsett kutatómunkát folytatóknak, jogászoknak, történészeknek, irodalmároknak vagy lelkes érdeklődőknek. Rámutat a könyvtár gazdagságára, illetőleg az eredeti és egyedi dokumentumok felbecsülhetetlen értékére. A jogi művek közül kiemelendő Werbőczy Decretuma, ami szintén fellelhető a Pécsi Egyetemi Könyvtárban.
Fejérdy András[11] és Soós István[12] a "Klimo György és Giuseppe Garampi" című művükben a megnevezettek kapcsolatát dolgozzák fel. A szerzők ismertetik a korra jellemző politikai és diplomáciai csatározásokat, a felvilágosult abszolutizmus és a megújuló egyház küzdelmét, Bécs és Róma viszonyát, illetve a magyar főpapi réteg álláspontját. Pécs városa, egyeteme és jogi kara tekintetében különösön érdemes megemlíteni, hogy Garampi volt az, aki felhívta a figyelmet három olyan bullára, amelyek Rómában voltak fellelhetőek. A bullák feljogosították a pécsi püspököt arra, hogy a pécsi egyetem kánonjogi és világi jogi tanárainak egyházi javadalmakat adományozhasson, megadta az egyetemnek a felsőfokú tanulmányokra vonatkozó engedélyt és ezenfelül megnevezte a felállítható karokat. Kettőjük levelezésének tárgya kiterjedt Pécs szabad királyi várossá emelésének ügyére, illetve az egyház jogainak érvényesíthetőségére, az egyház joghatóságának kiterjesztésére.
Gőzsy Zoltán[13] " Szempontok Klimo György püspöki és főispáni kinevezéséhez, illetve tevékenységéhez" c. tanulmánya vázlatosan ismerteti e két hivatalból származó érdemeket. A püspök és a főispán címén keresztül szemlélteti az egyházi és világi közigazgatás kapcsolatát. A szerző végkövetkeztetéseként megjelölhető, hogy Klimo szisztematikus, minőségében és mennyiségében fejlődést tartalmazó, a kor viszonylatai között hatékonynak nevezhető közigazgatási és egyházkormányzati rendszert épített ki.
Verók Attila[14] "Pécs a külföld szemével. Klimo városának képe kora újkori nyomtatványokban" című munkájában, főleg a Franckei Alapítványok történeti gyűjteményeiben található pécsi vonatkozási korabeli nyomtatványokat gyűjtötte össze. Az említetett nyomtatványokat rendszerezte, és levonta a következtetést, hogy a nyugati szellemi nagyvárosokba eljutott Pécs híre. Így újabb bizonyítékot fedezhet fel az Olvasó "Pécs 2010 - Európa Kulturális Fővárosa" címének jogosultságára.
Hencz Enikő[15] által feldolgozott "Koller József és Dobai Székely Sámuel levelezése" című írás a 18. században élő tudományszervező szándék ékes bizonyítéka. Koller József megírta a pécsi egyházmegye történetét, ezen okból nagyszámú levelezést folytatott a korszak kimagasló hazai és külföldi személyiségeivel. Dobai Székely Sámuel pedig a hazai értelmiségiek érintkezésének központi alakja volt.
Horváth István[16] gazdálkodástörténeti írása az "Adatok a Pécsi Papnevelő Intézet uradalma 18. századi működéséhez" címet viseli. A szerző elemzi az Intézet fizetési listáit, kimutatásait és robotjegyzékeit. Összesíti és ismerteti a kocsmáltatási jogból származó bevételeket, a szervezeti felépítés és irányítás rendszerét, illetve a foglalkoztatottak és az uradalom alá rendeltek státuszát.
Borsy Judit[17] "A pécsi egyházmegye exempt területeinek átvétele 1776-ban" címmel írt tanulmányt. Exempt plébániák alatt azokat kell érteni, melyeket a területileg illetékes egyházmegye jogi és igazgatási fennhatósága alól kivettek, így az esztergomi érsekséghez tartoztak közvetlen területi kapcsolódás nélkül. A jezsuita rend feloszlatása jogi lehetőséget biztosított az exempt területek rendezésére. Majd lendületet adott az ügynek az esztergomi egyházmegye feloszlatása, amellyel összefüggésben az pécsi érsekség létrehozásának terve is felmerült, bár ez később nem valósulhatott meg. Az exempt területek azonban 1776-ban beolvadhattak a pécsi egyházmegyébe.
Tegzes Ferenc[18] "A gyükési Szent Bertalan-kápolna" című műve a kápolna történetét dolgozza fel. Leírja a fellehető források alapján a korabeli tájat, vidéket, a kápolna épületét, a harangot, a kápolna melletti kisházat, a belső felszerelést, az orgonát, az oltárt és az oltárképet. Kitér Szent Bertalan személyére, a műemlékké nyilvánítás eljárására, illetőleg a kápolna területének határaira. Ismerteti a hitéletet, a Szent Bertalan és Szent Vince napok ünneplését, körmeneteit és a kápolna jövedelmeit, kiadásait.
- 257/258 -
Teljes, minden részletében kimerítő munkához van szerencséje az Olvasónak.
A tanulmányokat Tengerly Adrienn[19] "A Boldogságos Szűz Szeplőtelen Szívének Társulata" című esszéje zárja. Vázlatosan áttekinti a jobb sorsa érdemes Társulat mintegy 300 éves pécsi működésének történetét.
Végezetül és összegzésként elmondható, hogy a kötet méltó módon adózik tisztelettel Klimo György pécsi püspöknek, maradéktalanul megfelel a püspök születésének 300. évfordulójára szánt ünnepi kötettel szembeni elvárásoknak. A szerkesztők hozzáértését dicséri a tudományterületekről válogatott kiváló tanulmányok kiemelkedő színvonala. A kötet külső megjelenésében is imponáló, amelynek értékét 30 oldalas képmelléklet növeli. Ajánlom minden érdeklődő olvasó számára. ■
JEGYZETEK
[1] A Klimo-köszöntő teljes egészében megtalálható a kötet 67. oldalán.
[2] Kiadja a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvára, Pécs 2011. 300 o.
[3] Osztályvezető, Pécsi Egyetemi Könyvtár Történeti Gyűjtemények Osztálya
[4] Igazgató, Egri Főegyházmegyei Könyvtár
[5] Történész, könyvtáros, Batthyaneum Könyvtár, Gyulafehérvár
[6] Irodalomtörténész, nyugalmazott főkönyvtáros, c. igazgató, Csorba Győző Megyei Könyvtár
[7] Egyetemi tanár, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Magyar Irodalomtudományi Intézet
[8] Egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Angol Nyelvű Irodalmak és Kultúrák Tanszéke
[9] Egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék
[10] Könyvtáros, Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár Történeti Gyűjtemények Osztálya; PhD-hallgató, Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola
[11] Tudományos titkár, Római Magyar Akadémia
[12] Tudományos főmunkatárs, Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet
[13] Egyetemi adjunktus, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézet Újkortörténeti Tanszék
[14] Főiskolai adjunktus, Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar Informatikai Tanszék Médiainformatika Kutatóintézet
[15] Egyetemi hallgató, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Magyar Irodalomtudományi Intézet
[16] PhD-hallgató, Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskola
[17] Főlevéltáros, Baranya Megyei Levéltár
[18] Nyugalmazott főlevéltáros, Baranya Megyei Levéltár
[19] Főiskolai docens, Eszterházy Károly Főiskola Andragógiai és Közművelődési Tanszék
Lábjegyzetek:
[1] A szerző joghallgató, demonstrátor.
Visszaugrás
