A helyi önkormányzat képviselő-testületének és a képviselő-testület elnökének, a polgármesternek a jogállását, feladat- és hatáskörét alapvetően a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), s emellett - a foglalkoztatási jogviszonyát érintően - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) határozza meg.
A kettőjük - a képviselő-testület és a polgármester - közötti jogviszonyt nem csak a polgármesternek e vezető, elnöki szerepe határozza meg természetesen.
Sok egyéb mellett meghatározó tényező az, hogy a polgármester tekintetében a képviselő-testület munkáltatói jogkörökkel is rendelkezik.
A polgármester a megválasztását követően - az alakuló, illetve a megválasztását követő első ülésen - esküt tesz a felette munkáltatói jogkört gyakorló képviselő-testület előtt és erről okmányt ír alá.
A polgármester már a megválasztásával, a törvény erejénél fogva a képviselő-testület tagjává válik, s a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek kell őt tekinteni. A polgármester azonban nemcsak tagja a képviselő-testületnek, hanem vezeti is azt, s ő az, aki képviseli is a képviselő-testületet. Mindez azt is jelenti, hogy a polgármester a képviselő-testület - és az önkormányzat mint jogi személy - törvényes képviselője. E képviseletre a törvény felhatalmazásán túlmenően külön meghatalmazás nem szükséges.
A polgármester általi képviseleti jog egyaránt jelenti a polgári jogi és a közjogi képviseletet, s ez a képviseleti jog adott esetben át is ruházható. Nem jelenti azonban azt, hogy a polgármester - külön képviselő-testületi felhatalmazás, hatáskör-átruházás nélkül - gyakorolhatná a képviselő-testület önkormányzati hatásköreit is.
A polgármester nem csupán elnöke és tagja a képviselő-testületnek, hanem a képviselő-testület egyik szerve is. A polgármester tehát egyszemélyes önkormányzati szerv, aki egyben képviseli az önkormányzat legfőbb szervét, a választott képviselőkből álló képviselő-testületet.
Megállapítható tehát, hogy a polgármester az önkormányzat első számú tisztségviselője. Tisztségét főállásban vagy társadalmi megbízatásban látja el.
Főállású a polgármester, ha főállású polgármesterként választották meg vagy a képviselő-testület - a szervezeti és működési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet egyidejű módosításával - a társadalmi megbízatást a polgármester egyetértésével főállásúra változtatja.
Társadalmi megbízatású a polgármester, ha társadalmi megbízatású polgármesterként választották meg vagy a képviselő-testület - a polgármester egyetértésével és a szervezeti és működési szabályzat módosításával - a főállású megbízatást társadalmi megbízatásúra változtatja.
A képviselő-testület azonban a polgármesteri megbízatás időtartamán belül csak egy alkalommal dönthet a polgármesteri tisztség betöltése módjának megváltoztatásáról.
A képviselő-testület és a főállású polgármester között sajátos közszolgálati jogviszony - foglalkoztatási jogviszony - jön létre. Ez a jogviszony a polgármester megválasztásával, illetve - adott esetben - a társadalmi megbízatás főállásúra változtatása napjával jön létre.
- 12/13 -
A főállású polgármester vonatkozásában a munkáltatói jogkört a képviselő-testület gyakorolja. Ez a munkáltatói jogkör azonban szintén sajátos és tulajdonképpen nem teljes körű. A polgármester foglalkoztatási jogviszonyát ugyanis nem a munkáltatói jogkört gyakorló képviselő-testület hozza létre, hanem a helyi választópolgárok általi közvetlen választás eredményeként keletkezik. Azaz a főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya a megválasztásával egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre.
A munkáltatói jogkör azonban abban az értelemben mégis teljes körű, hogy a törvényalkotó itt nem különíti el azt alapvető munkáltatói jogokra és egyéb munkáltatói jogokra.
Azoknál a jogviszonyoknál, ahol e kettő között a törvény különbséget tesz, tehát ahol egy jogviszony esetében párhuzamosan mindkettő létezik, azt a jogszabály minden esetben szabályozza, kimondja a szövegében.
Ezt teszi akkor, amikor rögzíti, hogy a helyi önkormányzat képviselő-testülete - amennyiben törvény kivételt nem tesz - kinevezi az intézmény vezetőjét. Ezt teszi akkor, amikor a főállású alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők vonatkozásában azt is kimondja, hogy esetükben a polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat. S ezt teszi az Mötv. - különbséget tesz a kétfajta munkáltatói jogkör között és elhatárolja őket egymástól -, amikor azt mondja, hogy a polgármester kinevezi az aljegyzőt, a jegyző pedig gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében.
Itt érdemes megemlíteni, hogy az Mötv. alkalmazásában egyéb munkáltatói jogkörbe tartozik a kinevezésen, vezetői megbízáson, felmentésen, vezetői megbízás visszavonásán, az összeférhetetlenség megállapításán, a fegyelmi eljárás megindításán, a fegyelmi büntetés kiszabásán kívül minden egyéb munkáltatói jog.
Az alpolgármester esetében ez speciálisan érvényesül, mivel választásról és megbízás visszavonásáról (nem kinevezésről és felmentésről) beszélünk.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
