A végrehajtási eljárás felfüggesztése iránti, túlnyomó részt az adósok által előterjesztett kérelem gyakori ügycsoport a végrehajtási ügyszakban. A tartozás haladéktalan rendezésére irányuló végrehajtói felhívástól az adós munkabérének letiltásán át az árverés kitűzéséig, azaz a végrehajtási eljárás bármely szakában előterjeszthető felfüggesztés iránti kérelem. A leggyakrabban azonban akkor érkezik kérelem az adósok részéről, amikor a végrehajtó valamilyen végrehajtási kényszerintézkedést foganatosít, ezáltal az adósok élethelyzete elnehezül, például kevesebb munkabért kap kézhez az adós a végrehajtói letiltás folytán vagy lakhatása kerül veszélybe az ingatlan árverezése miatt.
A végrehajtási eljárás felfüggesztésére irányuló kérelem elbírálása során gondosan mérlegelni kell az adós által igazolt méltányolható körülmények jellegét és súlyát nem megfeledkezve a végrehajtást kérő érdekéről, egyben a végrehajtási eljárás fő céljáról, azaz arról, hogy a követelés végső soron állami kényszer útján mielőbb behajtásra kerüljön. Ebből következően a végrehajtás megakasztására csak különösen indokolt esetben és átmeneti jelleggel kerülhet sor.
A végrehajtási eljárás felfüggesztésének kötelező esetkörein kívül az eljárás felfüggesztése a bíróság mérlegelésétől függ. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 48. - 49. §-aiban lévő lakonikus, keret jellegű szabályozást a bírósági gyakorlat mélyítette el, adott iránymutatást arra, hogy egyes esetekben helye van-e az eljárás felfüggesztésének vagy sem. Az alábbiakban néhány ilyen gyakorlati kérdést kívánok bemutatni rávilágítva arra, hogy az eljárás felfüggesztése esetenként mennyiben várható a bíróság részéről.
A végrehajtás felfüggesztésének általános szabályait a Vht. mondja ki, ezért a Vht. szabályozásának körében az 1952. évi Pp. vagy a 2016. évi Pp. háttérszabályként nem alkalmazható. Ugyanakkor ahol a Vht. maga teszi lehetővé az ügyben alkalmazandó polgári perrendtartás szabályainak alkalmazását, vagy nincs
- 29/30 -
különös norma, ott az 1952. évi Pp. vagy a 2016. évi Pp. szabályai az irányadóak[1]. Figyelemmel arra, hogy a 2016. évi Pp. szabályait a 2018. január 1. napján vagy azt követően elrendelt végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni, a végrehajtási eljárásokban az 1952. évi Pp.-t és a 2016. évi Pp.-t még sokáig párhuzamosan fogjuk alkalmazni. Erre tekintettel jelen cikkemben a perrendtartásra való hivatkozás esetén mind a régi Pp. (1952. évi Pp.), mind az új Pp. (Pp.) jogszabályhelyeit fel fogom tüntetni.
Figyelemmel arra, hogy a Vht. jelenleg igen szűk körben, csupán Vht. 214. §-ában a külföldi határozatok végrehajtásának elrendelésével kapcsolatban biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét és más esetben nem teszi azt lehetővé, a végrehajtás elrendelésének egyéb eseteiben és a végrehajtás foganatosítása során kizárt a Kúriai felülvizsgálat lehetősége a lex specialis derogat generali elvéből következően. A felülvizsgálat kizártsága miatt a Kúria sajnos nem tölti be jogegységesítő szerepét a végrehajtási ügyszakban, nincsenek újabb jogesetek a végrehajtás foganatosítása, így a végrehajtási eljárás felfüggesztése kapcsán sem. Ugyanakkor mivel különösen a méltányolható körülmények kapcsán a bírói gyakorlat tölti ki tartalommal a Vht. rendelkezéseit, annak ismertetésénél polgári kollégiumi és titkári szintű végrehajtási jogi szakmai tanácskozások anyagait és a saját, olykor másodfokra is felterjesztett eseteimet, valamint a törvényszék iránymutatásait vettem alapul.
Elsőként arra szeretnék rávilágítani, hogy a Vht. 50. § (2) bekezdése általánosságban 15 nap határidőt ad a bíróság számára, hogy a végrehajtási eljárás felfüggesztésére irányuló kérelemről érdemben döntsön. Véleményem szerint indokolt lenne az egyes kommentárok[2] által a tisztességes eljárás elvéből levezetett mintegy azonnali döntési kötelezettséget törvényi szintre emelni, azaz kimondani, hogy az általános 15 napos határidőn túl indokolt esetben, például egy közelgő végrehajtási kényszercselekményt megelőzően a bíróság soron kívül köteles dönteni a végrehajtási eljárás felfüggesztése tárgyában különösen akkor, amikor a végrehajtási kényszercselekmény megtörténtével az eredeti állapot már nem lenne helyreállítható.
Gyakran előfordul például, hogy az adós az ingatlanárverés megtartása előtt pár nappal terjeszti elő végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmét. Ilyen esetben lehetőleg még az árverés megtartását megelőzően dönteni kell a végrehajtás felfüggesztése tárgyában. Természetesen ezen soron kívüli eljárás az ügyfelek oldaláról is megkívánja a jóhiszemű magatartást, hiszen amennyiben az adós például az árverés megtartását megelőző pár órán belül terjeszti elő csupán a végrehajtási eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmét, az esetben nem várható el a bíróságtól, hogy a kérelem tárgyában még az árverést megelőzően, mintegy azonnal döntést hozzon.
- 30/31 -
1. A végrehajtási eljárás felfüggesztése egyes esetben hivatalból kötelező, más esetben a felek kérelmére rendelhető el, illetőleg kérelemre és hivatalból egyaránt eldönthető esetkörei is vannak.
1.1. A bíróság hivatalból köteles felfüggeszteni a végrehajtást a Vht. 48. § (2) bekezdése esetén a kérelem beérkezését követő három munkanapon belül, amennyiben zálogjogosult a végrehajtási eljárásba való bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő. Ez a végrehajtási eljárás felfüggesztésének egyetlen olyan kötelező esete, ahol a bíróságnak semmilyen mérlegelési jogköre nincsen, a jogszabály kötelező jelleggel írja elő a végrehajtási eljárás felfüggesztését.
Eltérő a bírói gyakorlat a tekintetben, hogy az elkésett vagy hiányos bekapcsolódás iránti kérelem esetén is fel kell-e függeszteni az eljárást. Az én megengedőbb gyakorlatom az, hogy a végrehajtási eljárást akkor is felfüggesztem, ha a zálogjogosult kérelme nyilvánvalóan elkésett vagy egyébként hiányos, hiszen a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító vagy visszautasító végzés egy fellebbezhető határozat. Amennyiben esetlegesen a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság álláspontjával ellentétesen a kérelmet mégis határidőben beérkezettnek tekinti, úgy arra az esetre a végrehajtási eljárás felfüggesztése biztosítja leginkább azt, hogy a zálogtárgy ne kerülhessen idő előtt értékesítésre. Mások szigorúbban értelmezik a jogszabályt és az elkésetten benyújtott kérelem esetén nem függesztik fel a végrehajtási eljárást automatikusan, ugyanakkor hiányos kérelem esetén még a hiányok pótlását megelőzően, a kérelem beérkezésekor elrendelik az eljárás felfüggesztését.[3] A legszigorúbb megközelítés szerint csak akkor kerülhet sor a végrehajtási eljárás felfüggesztésére, ha határidőben érkezett és teljesen hiánytalan a bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelem.
A kötelező felfüggesztés intézménye az árverés speciális joghatása miatt is rendkívül fontos szerepet tölt be, mivel az árverési vevő tehermentesen szerezne tulajdont, az értékesítés esetén a zálogjog megszűnne, a zálogjogosult követelésére pedig nem lenne további biztosíték.
A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének 2019. április 16-án elfogadott 58. számú állásfoglalása is foglalkozott a zálogjogosulti bekapcsolódás esetén a végrehajtási eljárás felfüggesztésével. A CKOT azt az esetkört vizsgálta meg, hogy ha az adóssal szemben több végrehajtás is indult, bekapcsolódás iránti kérelem esetén fel kell-e függeszteni valamennyi végrehajtást vagy csak azt, amelyben a végrehajtó az iratokat felterjesztette. A kollégiumvezetők akként foglaltak állást, hogy mivel a Vht. 50. § (4) bekezdése szerint a felfüggesztés csak a zálogtárgy értékesítésére terjed ki, ennél fogva a felfüggesztés arra a végrehajtási eljárásra vonatkozik, amelyben a zálogtárgyat lefoglalták. A CKOT szerint ez következik a Vht. 114/A. § (1) bekezdéséből is.
A Vht. 50. § (4) bekezdéséből következően felfüggesztés hatálya azonban nem a teljes végrehajtási eljárásra terjed ki, az kizárólag a zálogtárgy árveréséről szóló
- 31/32 -
hirdetmény elkészítésére, illetve a zálogtárgy értékesítésére korlátozódik. A felfüggesztés hatályának korlátozott voltáról a bíróság a végrehajtási eljárást felfüggesztő végzésben rendelkezik. Az egyéb végrehajtási cselekményeket a végrehajtó foganatosíthatja, hiszen azok a zálogtárgyat nem érintik.
A gyakorlatban gondot okozhat, hogy mi a teendő az esetben, ha a bekapcsolódás iránti eljárás folyamatban léte alatt a végrehajtó az előtte folyamatban lévő alapeljárásban a végrehajtás szünetelését állapítja meg. A Fővárosi Ítélőtábla civilisztikai kollégium vezetői[4] akként foglaltak állást, hogy amennyiben az alap végrehajtási eljárás szünetel és a zálogjogosult a végrehajtási eljárásba való bekapcsolódásának az engedélyezést kéri, a szünetelő végrehajtási eljárásba nem kapcsolódhat be. Ekkor a zálogjogosult bekapcsolódását elbíráló eljárást a szünetelés befejezéséig fel kell függeszteni. A jogszabályi alap a felfüggesztés esetében ugyancsak a Vht. 48. § (2) bekezdése, továbbá azon tény, hogy a zálogjogosult bekapcsolódására irányuló eljárás járulékos jellegű. Ha az alap végrehajtás nincs folyamatban a végrehajtás szünetelése miatt, ez idő alatt a bíróság semmilyen intézkedést nem tehet. Ha a szünetelés megszűnik, természetesen a bekapcsolódási kérelem tárgyában indult eljárást is folytatni kell.
Mindebből következően álláspontom szerint amennyiben a bekapcsolódás iránti eljárás folyamatban léte alatt kerül sor az alap végrehajtási eljárás szünetelésének megállapítására, ez esetben sem lehet a bekapcsolódás engedélyezése iránti eljárást érdemben folytatni, abban érdemi intézkedést az alap végrehajtás szünetelésének a megszűnése után lehet ismételten foganatosítani a bekapcsolódás iránti eljárás járulékos jellegére tekintettel.
1.2. A Vht. 48. §-a a fentieken túl a végrehajtási eljárás felfüggesztésének a felek kérelmére történő eseteit szabályozza. Ilyen kérelmet mind a végrehajtást kérő, mind az adós előterjeszthet, az egyéb érdekelt részéről azonban ilyen kérelem előterjesztésének nincsen helye, ez utóbbi esetben a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani az 1952. évi Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontja vagy vissza kell utasítani a Pp. 176. § (1) bekezdés g) pontja alapján.[5]
Véleményem szerint bizonyos esetekben indokolt lenne megnyitni a lehetőséget egyéb érdekeltek részére is a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem előterjesztésére. Nem ritka eset, hogy az adós betegség, például agyvérzés vagy időskori demencia miatt cselekvőképességét elveszíti, azonban törvényes képviselete még nem megoldott, és nevében a közeli hozzátartozók szeretnének jognyilatkozatot tenni, kérelmet előterjeszteni a végrehajtási eljárásban. Ilyenkor a gyámhatóság által történő ideiglenes gondnok kirendeléséig, azaz a törvényes képviselő személyének biztosításáig álláspontom szerint meg kellene teremteni annak lehetőségét, hogy a közeli hozzátartozók kérhessék az eljárás felfüggesztését.[6]
További gyakorlati probléma az ingófoglalás foganatosítása során merült fel, amikor az adós elmulasztja a lakcíme megváltozását bejelenteni és a végrehajtó
- 32/33 -
olyan harmadik személy tulajdonába került ingatlanban foganatosítja az ingófoglalást, ahol az adós már ténylegesen nem lakik. A hatályos szabályozás szerint az ingatlan új tulajdonosa a Vht. 48. §-a alapján nem kérheti a végrehajtási eljárás felfüggesztését a lakcímváltozás bejelentéséig az ingófoglalás foganatosítása előtt, hanem kénytelen a foglalás megtörténtét követően igénypert indítani és a perbíróságtól kérni az eljárás felfüggesztését.[7] Amennyiben a jogalkotó megnyitná a lehetőséget az ingatlan új tulajdonosának, mint egyéb érdekeltnek a végrehajtási eljárás felfüggesztését kérni, nem kényszerülne az új tulajdonos külön pert indítani a végrehajtást kérő ellen.
1.2.1. A végrehajtást kérő a Vht. 48. § (1) bekezdése alapján kérheti a végrehajtási eljárás felfüggesztését, amely esetben a bíróság köteles a végrehajtási eljárást felfüggeszteni, ha a felfüggesztés másnak a jogát nem sérti. Ez utóbbi feltétel kapcsán a bíróságnak azonban mérlegelési jogköre van, vizsgálnia kell, hogy a végrehajtási eljárás felfüggesztése nem sérti-e egy másik végrehajtást kérő, a bekapcsolódott zálogjogosult, a végrehajtó, harmadik személy (például a gyermektartásdíj tényleges jogosultja, azaz a gyermek), vagy akár magának az adósnak az érdekeit.
Amennyiben az ügyben valamely okból, például jogutódlás folytán több végrehajtást kérő szerepel, vagy a végrehajtási eljárásba a zálogjogosult is bekapcsolódott, vagy csak valamennyiük közös kérelmére, illetőleg beleegyezésével, vagy amennyiben a követelés elkülöníthető, csak a felfüggesztést kérő végrehajtást kérő követelése vonatkozásában lehet az eljárást felfüggeszteni.
A végrehajtási eljárás felfüggesztése egyes esetekben magának az adósnak az érdekeit is sértheti, így például akkor, amikor az eljárás tárgya közös tulajdonban lévő ingatlan közös tulajdonának árveréssel történő megszüntetése. Ez esetben amennyiben a végrehajtást kérő tulajdonostárs kérelmére a bíróság a végrehajtási eljárást felfüggeszti, az sértheti az adós tulajdonostárs érdekeit, aki árverés útján a végrehajtást kérő tulajdonrészét magához kívánja váltani.
Akkor is sérelmes lehet az adós részére az eljárás felfüggesztése, ha a soron következő végrehajtási cselekmény elvégzésével a végrehajtás előre láthatólag eredményesen befejezhető lenne, míg a végrehajtási eljárás felfüggesztése - például a járulékok növekedése miatt - ezt meghiúsítja. Ez a végrehajtó számára is sérelmes lehet, aki így elesik a jutaléktól.
Harmadik személy, a tényleges jogosult gyermek jogát sértheti a gyermektartásdíj iránt folyamatban lévő végrehajtási eljárás felfüggesztése, ha a végrehajtást kérő anya anélkül kéri az eljárás felfüggesztését, hogy a gyermektartásdíj fizetése egyébként biztosított lenne, a szülő ugyanis nem mondhat le a gyermekét megillető tartásdíjtól.[8] Amennyiben a bíróság érdeksérelmet nem tár fel, a végrehajtást kérő kérelmére a végrehajtási eljárást köteles felfüggeszteni. A végrehajtást kérő a kérelmét az érdeksérelem hiányán túl indokolni sem köteles, a
- 33/33 -
végrehajtási "ügy uraként" bármikor kérheti az eljárás felfüggesztését.[9]
1.2.2. A gyakorlatban azonban leginkább az szokott gondot okozni, hogy a Vht. 48. § (3)-(5) bekezdései alapján az adós kérelmére helye van-e a végrehajtási eljárás felfüggesztésének. A bíróság a végrehajtási eljárást kivételes esetben, a Vht-ban meghatározott feltételek teljesülése esetén függesztheti föl, ugyanakkor a méltányolható körülmények vonatkozásában széleskörű mérlegelési joga van.
A Vht. 48. § (5) bekezdése példálózó jelleggel kiemel néhány méltányolható körülményt, azonban a konkrét ügyben az adós által hivatkozott indokokat a bíróság minden esetben egyedileg köteles vizsgálni és értékelni. Az adósok által előadott felfüggesztési indokok olyan széles körűek lehetnek, hogy azok taxatív számbavételére a jogalkotó nem vállalkozhat, ezért telepít mérlegelési jogkört a bíróság számára. Általánosságban összegezhető azonban, hogy az adós kérelmére csak kivételesen indokolt esetben, rendkívüli méltányolható körülmények fennállása esetén van lehetőség a végrehajtási eljárás felfüggesztésére.
Ilyen körülmények fennállása esetén sem eredményezheti a végrehajtási eljárás felfüggesztése, hogy a végrehajtást kérő követelése ne, vagy aránytalanul hosszú időn belül kerüljön kielégítésre. Ebből következően a végrehajtási eljárást a felfüggesztésre okot adó méltányolható körülmény esetén is csak olyan esetben lehet felfüggeszteni, amely a végrehajtást kérő követelésének megtérülését egy rövidebb, átmeneti időre gátolja meg.
Kizárólag általános megélhetési nehézségekre, vagy több éve fennálló tartós megromlott egészségügyi állapotra hivatkozással a végrehajtási eljárás bizonytalan időtartamú felfüggesztésének nincsen helye. Ilyenkor ugyanis nem várható, hogy ezen körülmények belátható időn belül megszűnnek, a végrehajtási eljárás felfüggesztése ezért a végrehajtást kérő beleegyezése hiányában súlyosan sértené a végrehajtást kérő érdekeit, aki adott esetben évek múltán, vagy egyáltalán nem jutna hozzá követeléséhez.
Fontos továbbá, hogy kizárólag a végrehajtási eljárás megindulását követően felmerült körülményeket lehet értékelni a felfüggesztés körében, azaz az adós nem hivatkozhat alappal egy olyan okra, amely a végrehajtási eljárást megelőzően keletkezett. Az adós saját körülményeit, nehézségeit ismerve vállalta kötelezettségeit, így ugyanezen körülményeket illetően később méltányosságra nem hivatkozhat. Továbbá ezen indokok rendszerint huzamosabb ideje fennállnak, változásuk belátható időn belül nem várható, így a felfüggesztés ez okból sem lenne teljesíthető.[10]
Összegezve a bírói gyakorlat szerint az adós által hivatkozott méltányolható körülményekre tekintettel csak akkor függeszthető fel a végrehajtási eljárás, ha az adós oldalán felmerülő méltányolható körülmények kivételesen nagy súlyúak, csak kivételesen, átmeneti jelleggel állnak föl és a végrehajtási eljárás megindulását követően merültek föl. "A végrehajtás felfüggesztésének engedélyezése azon
- 34/35 -
esetekben a legvalószínűbb, amikor az adós olyan átmeneti helyzetben van, amely a teljesítőképességét ideiglenesen negatívan befolyásolja, de egy határozott időtartamot követően ismételten képes lesz a végrehajtandó követelés teljesítésére."[11]
Példálózó jelleggel sorolja fel a Vht. az adós által eltartásra köteles és arra rászoruló személyek számát, illetve az adós vagy az általa eltartott személy tartós és súlyos betegségét. A fenti ismertetett bíró gyakorlatból következően azonban ezen, esetenként kivételesen nagy súlyú körülmények fennállása sem eredményezheti a végrehajtási eljárás felfüggesztését, ha azok nem átmeneti jellegűek, belátható időn belüli változásuk nem várható. Véleményem szerint mindenképp indokolt lenne a fent ismertetett bírói gyakorlat törvényi szintre emelése, hiszen a jogszabály jelenlegi szövegéből az kifejezetten nem következik, ugyanakkor tudomásom szerint e téren egységes a bíróságok eljárása, hiszen a végrehajtási eljárás felfüggesztése nem eredményezheti azt, hogy a végrehajtást kérő követelése aránytalanul hosszú idő után vagy esetlegesen egyáltalán ne kerüljön kielégítésre. Ilyen tartalmú iránymutatást adott a Miskolci Törvényszék is a 2.Pkf.20.613/2016/2. számú, továbbá a 2.Pkf.20.378/2017. számú határozatában. Hasonló indokolás olvasható az EBH2001.554. számú eseti döntésben is.
Így például a Sátoraljaújhelyi Járásbíróság előtt folyamatban volt 0507-9.Vh.468/2016. számú ügyben az adós mentális betegségére, fizikai sérüléseire és meglehetősen alacsony jövedelmére tekintettel kérte a végrehajtási eljárás felfüggesztését. Az ügyben az adós a végrehajtás elrendelését követően balesetet szenvedett, ismeretlen körülmények között a vonat alá esett. A baleset kapcsán súlyos, részben maradandó fizikai sérüléseket szerzett, továbbá korábban meglévő pszichiátriai problémái tovább romlottak. Az illetékes kormányhivatal megállapította, hogy az adós egészségi állapotának mértéke 36%, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt. Időközben a bíróság az adóst mentális problémái miatt cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezte, az adós gondnoka az adós intézményi elhelyezését tervezte. Az adós egészségi állapota miatt folyamatos kórházi kezelésre szorult, munkát vállalni nem tudott, egyedüli jövedelme az aktív korúak ellátása volt. A fenti tényállásból látható, hogy az adós egészségi állapota kétség kívül kirívóan súlyos volt, továbbá, meglehetősen szűk anyagi körülmények között élt. Ugyanakkor az adós egészségi állapotában nemhogy javulás, de inkább romlás volt várható, továbbá megromlott egészségi állapotára tekintettel munkaképtelen volt, így anyagi helyzetében sem volt várható belátható időn belül változás. Minderre tekintettel a végrehajtás elrendelését követően bekövetkezett, kivételesen súlyos körülmények ellenére sem került felfüggesztésre a végrehajtás az átmeneti jelleg hiánya miatt figyelemmel a végrehajtást kérő azon érdekére is, hogy belátható időn belül hozzá juthasson a követeléséhez. Az ügy első fokon jogerőre emelkedett.
Ugyanakkor az előbbi ügynél maradva, ha az adós a vonatbalesete folytán olyan sérüléseket szerzett volna, amely nem maradandó egészségkárosodást okoz és egy akár tartósabb orvosi kezelés után egészségügyi felépülése várható lett volna, megjavult egészségi állapotára tekintettel pedig egy idő után munkát is tudott volna
- 35/36 -
vállalni, azaz belátható időn belül anyagi helyzetét is rendezni tudta volna, nem lett volna akadálya a végrehajtási eljárás felfüggesztésének, hiszen az átmeneti jelleg fennállt volna.
Egészségügyi problémákon túl gyakran hivatkoznak az adósok munkahelyük önhibájukon kívüli elvesztésére vagy a családban bekövetkező halálesetre, ezáltal az anyagi helyzetük időleges elnehezülésére vagy más általános megélhetési problémákra, amelyeket a fent kifejtett bírói gyakorlat szerint kell vizsgálni és értékelni.
Indokolt lehet például az eljárás rövidebb időtartamra történő felfüggesztése (Szerencsi Járásbíróság, 0508-8.Vh.481/2016/6. szám), ha az adós önhibáján kívül nehéz anyagi helyzetbe kerül és hamarosan gyermeke születik. Ez esetben a végrehajtási eljárás rövidebb, határozott időtartamra történő felfüggesztése lehetőséget ad arra az adósnak, hogy az átmeneti többletkiadásokat a gyermek érkezése kapcsán fedezni tudja és felkészülhessen a további teljesítésre a végrehajtást kérő irányába. Helye lehet az eljárás felfüggesztésének abban az esetben is (Sátoraljaújhelyi Járásbíróság, 0507-3.Vh.418/2017/7. szám), amikor az adós korábban részletfizetési megállapodás keretében önként teljesített, utóbb azonban anyagi helyzete átmenetileg megromlott, ezért a munkáltatótól fizetéselőleg felvételére kényszerült. A fizetéselőleg utólagos levonása során az adós a tartozása részleteit nem tudta törleszteni. A levonások havi összege és a részletfizetés folytán a végrehajtást kérőnek havonta utalt összeg megközelítőleg azonos volt, a levonás 6 hónapig tartott. Figyelemmel arra, hogy az adós anyagi helyzete a fizetéselőleg levonásának befejeződésével várhatóan rendeződni fog, azaz az adós belátható időn belül teljesítő képes lehet és korábban önkéntes teljesítési hajlandóságot mutatott, álláspontom szerint a végrehajtási eljárást a fizetéselőleg levonásának idejére, határozott időtartamra felfüggeszthető.
A Vht. 48. § (5) bekezdése példaként említi még a vis maior eseteket, természeti katasztrófákat, pl. tűzvész, árvíz. Fontos, hogy a természeti csapás az adóst is érintse, nem szükséges azonban a közvetlen érintettség, elegendő annak közvetett volta. Így például egy állattartó ellen folyó végrehajtást fel lehet függeszteni azon az alapon, hogy az országban kitört aszály miatt országos gabonahiány lépett fel, ami miatt a takarmányárak rendkívüli módon megemelkedtek.[12]
Gyakran hivatkoznak az adósok arra, hogy valamely más olyan polgári, vagy büntető eljárás van folyamatban, amely eljárásban hozott ítélet kihatással lehet az ellenük folyamatban lévő végrehajtási eljárásra, és ezen másik peres eljárásra, mint méltányolható körülményre figyelemmel kérik a végrehajtási eljárás felfüggesztését. Véleményem szerint ilyen esetben a Vht. 48. § (3) bekezdése alapján a végrehajtást foganatosító bíróság nem jogosult egy jogerősen megítélt követelés kapcsán indult végrehajtás felfüggesztésére, hiszen egy bizonytalan időtartamú és kimenetelű peres eljárás miatt a végrehajtási eljárás felfüggesztése súlyosan sérthetné a végrehajtást kérő érdekeit. Ezen hivatkozás nem minősül az adós oldalán felmerülő, kivételesen nagy súlyú méltányolható körülménynek, amely indokolná az eljárás felfüggesztését. Hasonló esetről szól a BH 1997.346. számú eseti döntés. Ez esetben helyesebb, ha
- 36/37 -
az adósok a Vht. 49. § (2) bekezdése alapján a peres eljárásban eljáró perbíróságtól kérik az eljárás felfüggesztését, amennyiben arra a polgári perrendtartás lehetőséget ad. A végrehajtást foganatosító bíróság a Vht. 49. § (2) bekezdése alapján nem járhat el, a kérelemről való döntés ez esetben a perbíróság határkörébe tartozik.
Az adósnak nem elegendő csupán tényállításokat tenni a méltányolható körülmények kapcsán, hanem azokat okirattal igazolnia ss kell. Amennyiben ennek az adós hiánypótlási felhívásra sem tesz eleget, kérelmét az 1952. évi Pp. alapján érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, vagy a Pp. alapján vissza kell utasítani.
Az adós oldalán felmerülő konkrét méltányolható körülményeken túl figyelemmel kell lenni a végrehajtást kérő érdekeire is. Értékelendő a követelés jogcíme, így például az, hogy az adós pusztán egy pénzkövetelésből eredő követelésének felfüggesztését kéri, vagy saját gyermeke tartására köteles, azaz a gyermek napi létfenntartására szolgáló követelés felfüggesztését kéri-e. Vizsgálni kell, hogy az adós a végrehajtási eljárás során mutatott-e önkéntes teljesítési hajlandóságot, mennyiben működött együtt a végrehajtóval, illetőleg a végrehajtást kérővel, sújtották-e az eljárás során rendbírsággal. Számba kell venni, hogy a végrehajtási eljárás mióta van folyamatban, milyen összegű a követelés, hiszen egy régóta folyamatban lévő, nagyobb összegű követelés végrehajtásának felfüggesztéséhez nyomósabb indok kell, mint egy nemrég indult, kisebb összegű követelés behajtásának megakasztásához, mivel az előbbi esetben a felfüggesztéssel végrehajtási eljárás rendkívül hosszúra nyúlhatna, annak várható befejezése bizonytalanná válna, a végrehajtást kérő csak aránytalanul hosszú időn túl juthatna hozzá a jogerősen megítélt követeléséhez.
Véleményem szerint az adós felfüggesztés iránti kérelme kapcsán célszerű - bár nem kötelező - a végrehajtást kérőt is nyilatkozattételre felhívni. Amennyiben ugyanis a végrehajtást kérő a végrehajtási eljárás felfüggesztését nem ellenzi és ez másnak az érdekét sem sérti, a bíróság az esetben is felfüggesztheti a végrehajtást, ha álláspontja szerint az adós oldalán fennálló méltányolható körülmények önmagában a végrehajtást kérő egyetértése hiányában nem lennének elégséges indokok az eljárás felfüggesztésére.
1.3. A Vht. 49. §-a alapján a bíróság akár hivatalból, akár kérelemre felfüggesztheti a végrehajtási eljárást, amennyiben azt indokoltnak látja.
1.3.1. A Vht. 49. § (1) bekezdése a végrehajtás elrendelése vagy a végrehajtás foganatosítása körében előterjesztett jogorvoslatok, azaz a Vht. sui generis jogorvoslatai esetén biztosítja a végrehajtási eljárás felfüggesztésének lehetőségét. Ez esetben a jogorvoslatot elbíráló bíróság, vagy a közjegyző által kibocsátott végrehajtási lap vagy záradék esetén annak visszavonása vagy törlése iránti kérelem tárgyában a közjegyző az a hatóság, amely a végrehajtási eljárás felfüggesztéséről dönteni jogosult.
A gyakorlatban álláspontom szerint leginkább becsérték kifogás, vagy egyéb végrehajtási kifogás esetén indokolt mérlegelni a végrehajtási eljárás felfüggesztésének szükségességét, hiszen önmagában a kifogás nem eredményezi automatikusan az eljárás felfüggesztését, annak indokoltságát esetenként mérlegelni kell. Amennyiben például a végrehajtó a végrehajtási kifogással érintett ingatlant
- 37/38 -
értékesíti és azon egy jóhiszemű harmadik személy tulajdonjogot szerez, utóbb a végrehajtási kifogásnak való helyt adás estén sem követelhető ezen harmadik személytől vissza a tulajdonjog, hiszen a végrehajtás útján történő tulajdonszerzés eredeti szerzésmódot jelent, ezáltal az eredeti állapot helyreállítására, az esetlegesen jogszabálysértő végrehajtói intézkedések utólagos érvénytelenítésére már nem lenne lehetőség. Ugyanakkor ha a kifogás nyilvánvalóan alaptalan, nem indokolt az eljárás felfüggesztése.
Becsérték kifogás esetén a bírói gyakorlat szerint amennyiben a kifogás - akár hiánypótlást követően - hiánytalan, mindenképp célszerű a végrehajtási eljárást a kifogásolt ingatlan vonatkozásában felfüggeszteni. A végrehajtók rendszerint külön felfüggesztő végzés hiányában sem foganatosítják az árverést, hiszen az ingatlan kifogással támadott becsértéke vitatott, a bírósági döntés meghozataláig nem jogerős, így a végrehajtó nem tud milyen becsérték alapján árverezni. Annak céljából, hogy a bíróság az ingatlanárverés elvi lehetőségét is kizárja a kifogásról való döntéshozatalt megelőzően, célszerű azonban külön végzéssel az eljárást felfüggeszteni.[13]
1.3.2. A Vht. 49. § (2) bekezdése egy utaló szabály azon más törvényekre, amelyek a végrehajtási eljárás felfüggesztésének egyes eseteit szabályozzák. A végrehajtási eljárás felfüggesztését a polgári perrendtartás számos esetben lehetővé teszi az adott eljárást folytató perbíróság részére, ezen eljárások részletes bemutatásától és csoportosításától azonban terjedelmi korlátok miatt jelen esetben eltekintek. Példálózó jelleggel szeretném pusztán megemlíteni, hogy kézbesítési kifogás, igazolási kérelem, vagy határozat kiegészítése iránti kérelem kapcsán a Pp. lehetőséget ad a határozat végrehajthatóságának vagy végrehajtásának a felfüggesztésére. Egyes rendkívüli jogorvoslati kérelmeknél, például perújításnál, vagy felülvizsgálati kérelemnél is kérhető a végrehajtási eljárás felfüggesztése, továbbá a Pp. többek között egyes végrehajtási perekben, így például a végrehajtási megszüntetése, vagy korlátozása iránti perben is biztosítja az eljáró perbíróság számára a végrehajtási eljárás felfüggesztésének lehetőségét. Külön törvényen alapulhat továbbá például a végrehajtási eljárás felfüggesztése a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény egyes rendelkezései alapján.
A Pp. 129. §-ában az 1952. évi Pp-hez képest új rendelkezésként generális jelleggel adja meg továbbá a perbíróság számára a végrehajtási eljárás felfüggesztésének lehetőségét folyamatban lévő végrehajtási eljárásban akkor, ha a per tárgya a végrehajtás tárgyául szolgáló követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony. Álláspontom szerint ezen, bármely pertípusban alkalmazható, a felfüggesztés lehetőségét általánosságban megteremtő szakaszra nagy szükség volt, hiszen az 1952. évi Pp. csak szűk körben, meghatározott jogintézmények és pertípusok kapcsán teremtett lehetőséget a végrehajtási eljárás felfüggesztésére.
A Vht. 49. § (2) bekezdése kapcsán inkább egy olyan gyakorlati problémát szeretnék ismertetni, amelyre az adósok egyre gyakrabban hivatkoznak, és amely kapcsán az eljáró bíróságok is hoztak egymásnak ellentmondó tartalmú döntéseket.
- 38/39 -
A jogkérdés lényege, hogy a végrehajtási eljárásban alkalmazhatóak-e a polgári perrendtartásnak az előkérdésre tekintettel a per tárgyalását felfüggesztő szabályai, azaz a Vht. 49. § (2) bekezdésén keresztül felhívható-e az 1952. évi Pp. 152. § (2) bekezdése vagy a Pp. 123. § (2) bekezdése.
Az ÍH 2016.73. számú ítélőtáblai határozat[14] szerint a Vht. 49. § (2) bekezdése olyan esetekre vonatkozik, amelyek kifejezetten utalnak a végrehajtási eljárás felfüggesztésére (pl. kézbesítési vélelem megdöntése, igazolási kérelem előterjesztése, egyes jogorvoslati eljárások), az 1952. évi Pp. 152. § (2) bekezdése azonban nem a végrehajtási eljárás, hanem a tárgyalás felfüggesztésére ad lehetőséget. Tárgyalás felfüggesztésére pedig kizárólag peres eljárásban, nem pedig végrehajtási eljárásban kerülhet sor. A Pp. 123. § (2) bekezdése is hasonlóan rendelkezik az előkérdés kapcsán, az új Pp. alapján azonban a bíróság nem a per tárgyalását, hanem a peres eljárást függesztheti fel előkérdés esetén. Ez a terminológiai változás azonban a jogkérdés lényegén nem változtatott.
A fentiekből következik, hogy a Vht. 49. § (2) bekezdése alapján nem hívható fel az 1952. évi Pp. 152. § (2) bekezdése, vagy a Pp. 123. § (2) bekezdése, azaz ezen jogszabályhely alapján nincs helye a végrehajtási eljárás felfüggesztésének. Fogalmilag kizárt végrehajtási eljárásban az előkérdés alkalmazhatósága, az csak peres eljárások viszonyában vizsgálható. Egy jogerős végrehajtandó határozat alapján indult végrehajtási eljárásnak nem lehet előkérdése egy perben vizsgált kérdés. Utóbb természetesen a perben hozott későbbi döntés a végrehajtási eljárásra kihatással lehet, de a peres eljárás előkérdésként nem értelmezhető. Hasonló tartalmú döntést hozott a Miskolci Törvényszék 2.Pkf.21.738/2016/2. számú határozatában. Ugyanezt az álláspontot több szakmai anyag és publikáció is megerősíti.[15]
2. A fentiekből következik, hogy nem minden esetben a végrehajtás foganatosító bíróság rendelkezik hatáskörrel a végrehajtási eljárás felfüggesztéséről való döntéshozatalra. Így például amennyiben nemperes eljárásban kéri az adós a felülvizsgálati kérelmére tekintettel a végrehajtási eljárás felfüggesztését, úgy ezen kérelméről nem a végrehajtást foganatosító bíróság, hanem a Kúria dönthet. Hasonló tartalmú döntést hozott a bíróság a BH 1996.504. számú eseti döntésében is. Amennyiben a zálogjogosult végrehajtási eljárásba való bekapcsolódásának engedélyezése iránti eljárásban kéri az adós a közte és a végrehajtást kérő között folyamatban lévő alap végrehajtási eljárás egészének felfüggesztését, úgy a zálogjogos eljárásban a zálogtárgyra elrendelt kötelező felfüggesztésen túl az alap végrehajtási eljárás egyéb végrehajtási cselekmények tekintetében, a zálogjogos eljárás keretében nem függeszthető föl. Ez estben az adós végrehajtási eljárás
- 39/40 -
felfüggesztése iránti kérelmét az alap végrehajtási eljárásban kell vizsgálni.[16]
3. A Vht. 50. §-a rendelkezik a végrehajtás felfüggesztésének tárgyi és időbeli hatályáról. A tárgyi hatály kapcsán pusztán annyit szeretnék kiemelni, hogy fő szabály szerint a végrehajtási eljárás csak azon végrehajtási cselekményekre kiterjedő hatállyal lehet felfüggeszteni, amely a felfüggesztés okára és céljára figyelemmel feltétlenül szükséges. Egyes esetekben, így például a Vht. 48. § (2) bekezdése, vagy a Vht. 50. § (5) bekezdése tételesen felsorolja azon végrehajtási cselekményeket, amelyre a felfüggesztés hatálya kiterjed. Noha a kommentár szerint a felfüggesztést elrendelő végzésben nem feltétlen kell megjelölni ezen, a jogszabály által is hivatkozott végrehajtási cselekményeket, álláspontom szerint azonban az egyértelműség kedvéért alaposabb, hogyha a végzés rendelkező részében feltüntetésre kerül, hogy milyen eljárási cselekményekre terjed ki a felfüggesztés.
Az eljárás felfüggesztésének időbeli hatálya a Vht. 50. § (1) bekezdésének utolsó mondata alapján nyomban, azaz a határozat meghozatalának időpontjában áll be, a felfüggesztés a végrehajtóval telefonon vagy faxon azonnal közölni kell. A végrehajtási eljárás felfüggesztése a Vht. alapján főszabály szerint határozatlan időre történik. A felfüggesztésre okot adó indokot és a felfüggesztés várható időtartamát elegendő az indokolásban feltüntetni, a rendelkező részben nem kell például kimondani, hogy a bíróság a végrehajtási eljárást a végrehajtási kifogás jogerős elbírálásáig függeszti fel. Bár a Vht. kifejezetten nem rendelkezik a végrehajtási eljárás határozott időre történő felfüggesztéséről, azonban ezen lehetőséget nem is zárja ki, mitöbb a Vht. 48. § (6) bekezdése 6 hónap határozott időtartamra teszi csak lehetővé a végrehajtási eljárás felfüggesztését, ha a végrehajtás ingatlan kiürítése iránt folyik.
Noha egyes kommentárok eltérő álláspontot ismertetnek, számos bíróság határozott időtartamra is elrendeli a végrehajtási eljárás felfüggesztését.[17] Véleményem szerint amennyiben az adós oldalán a méltányolható körülmények megfelelőek, elrendelhető a felfüggesztés határozott időtartamra is a felfüggesztés befejező időpontjának pontos megjelölésével, amely alatt az adós felkészülhet a későbbi teljesítésre. Egy rövidebb időtartamú felfüggesztés a végrehajtást kérő érdekét sem sérti akkor, ha az adós ezáltal később eredményesebben tudja teljesíteni kötelezettségét a végrehajtást kérő irányába.
A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének 2019. április 16-án elfogadott 45. számú állásfoglalása egyértelműen a fenti gyakorlatot támasztotta alá, azaz megerősítette, hogy kizáró szabály hiányában - ha egyébként a felfüggesztés feltételei fennállnak - a végrehajtás határozott időre is felfüggeszthető mind a végrehajtást kérő, mind az adós kérelmére, nem csak a jogszabályban meghatározott esetben (ingatlan kiürítése esetén a Vht. 48. § (6) bekezdése alapján), hanem akkor is, ha felfüggesztéséhez vezető körülmény megszűnésének időpontja meghatározható.
- 40/41 -
A gyakorlatban egyre inkább a kivételből lesz főszabály, azaz sokkal gyakoribb a határozott időtartamra történő felfüggesztés elrendelése, mint a határozatlan időtartamig tartó felfüggesztés. Ezen gyakorlat megerősítése miatt tehát kiemelkedő jelentősége van a CKOT fent ismertetett 45. számú állásfoglalásának.
4. A felfüggesztés tárgyában hozott helyt adó vagy elutasító végzés ellen a Vht. 218. § (1) bekezdése alapján van helye fellebbezésnek. A Vht. 50. § (3) bekezdése alapján a jogorvoslatnak a felfüggesztésre nézve halasztó hatálya nincs. A BDT 2007.1529. számú eseti döntés kimondta, hogy a felfüggesztés tárgyában hozott végzés ellen a Vht. alapján van helye fellebbezésnek, ezért az 1952. évi Pp. végzések elleni fellebbezésre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók.
5. A végrehajtási eljárás a Vht. 51. §-ából kitűnően nem folytatódik automatikusan tovább, amikor a végrehajtást felfüggesztésére okot adó körülmény megszűnik, hanem azt a bíróság külön intézkedésére lehet folytatni.
Ugyanakkor ha a bíróság akár a felfüggesztés felülvizsgálatát követően, akár határozott időtartam esetén ettől függetlenül a végrehajtási eljárás folytatása mellett dönt, teljesen eltérő a gyakorlat a tekintetben, hogy a bíróságok milyen módon rendelik el a végrehajtás folytatását. Tudomásom szerint a szolgálati helyem szerinti megyében is eltérő a gyakorlat a végrehajtás folytatásának elrendelése tárgyában, többségében nem fellebbezhető, pervezető végzéssel rendelkeznek a bíróságok az eljárás folytatásáról, de vannak olyan bíróságok, amelyek fellebbezhető, indokolt végzést hoztak e tárgyban. A dolgozatomban feldolgozott bírósági titkári publikációkból is az tűnik ki, hogy egyesek érdemi végzéssel döntenek az eljárás folytatásáról, míg mások pervezető végzést hoznak e tárgykörben.[18]
A fellebbezhető végzést hozó bíróságok álláspontja szerint ezen végzés is érdemi végzés, amely ellen szintén fellebbezésnek van helye a Vht. 218. § (1) bekezdése alapján. A Vht. nagykommentár[19] is ezt az álláspontot erősíti, amikor kimondja, hogy a felfüggesztést megszüntető végzés ellen jogorvoslatnak van helye, ugyanakkor a jogorvoslat kapcsán további indokolást a nagykommentár nem tartalmaz, jogszabály helyet nem hív fel. Más bíróságok nem fellebbezhető, pervezető végzéssel rendelkeznek a folytatásról. A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének 2019. április 16. napján elfogadott 45. számú állásfoglalása szerint, ha a felfüggesztés határozott időre szól, akkor a határozott idő lejártát követően pervezető végzéssel kell rendelkezni a végrehajtási eljárás folytatásáról, megállapítva végzésben, hogy felfüggesztés oka megszűnt. Én az utóbbi gyakorlatot követem, hiszen a Vht. 51. §-a nem írja elő, hogy a bíróság alakszerű határozattal köteles dönteni e kérdésben. A folytatást elrendelő végzés álláspontom szerint is pervezető végzés, amely ellen a polgári perrendtartások a jogorvoslati jogot kizárják.
- 41/42 -
Összegezve a fentiekből látható, hogy a végrehajtási eljárás felfüggesztése bizonyos esetben egyszerűbb döntés hozatalt igényel csupán, más esetekben a bíróság a gondos mérlegelését kívánja meg. A Vht. 48-51. §-ai keretjellegűek, alkalmazásukat a bíró gyakorlat mélyítette el, ugyanakkor ezen gyakorlat nem minden esetben egységes. Véleményem szerint mindinkább időszerű lenne ezen, oly régóta változatlan szabályok elmélyítése a bírói gyakorlat törvényi szintre emelésével és egységesítésével. Szükséges lenne indokolt esetben soron kívüli intézkedési kötelezettséget előírni, a Vht. 48. §-a alapján a kérelmezők körét tágítani, valamint a méltányolható körülmények kapcsán a bírói gyakorlat által kidolgozott feltételrendszert jogszabályi szintre emelni. Célszerű lenne továbbá a törvényben kimondani, hogy helye van a végrehajtási eljárás határozott időre történő felfüggesztésének is, valamint, hogy a végrehajtási eljárás folytatása tárgyában hozott végzés ellen helye van-e jogorvoslatnak vagy sem. Ezen kérdéskörök kidolgozásával és egy átfogó jogszabály módosítással egységesebbé, kiszámíthatóbbá válna a döntéshozatal a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmek tárgyában, amely minden, az eljárásban részt vevő személy és szerv érdeke. ■
JEGYZETEK
[1] Nagykommentár a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényhez, Bíró Noémi - Gyekiczky Tamás - Kapa Mátyás - Nádas György - Rab Henriett - Zoltán Hunor - Zoltán Levente, uj.jogtar.hu, (továbbiakban Jogtár Kommentár) Vht. 48. §-hoz fűzött indokolás, a végrehajtási eljárás felfüggesztésének általános szabályai, első bekezdés.
[2] A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény nagykommentárja, Kiss Nikolett - Osztovics András - Pomeisl András - Villám Krisztián, 2015, Opten Informatikai Kft, (továbbiakban Opten Kommentár) a Vht. 50.§ (2) bekezdéséhez fűzött indokolás szerint.
[3] www.mabie.hu, szakmai anyagok, cikkek - tanulmányok, dr. Dézsi Andrea, A végrehajtási eljárást átmenetileg megszakító körülmények - a végrehajtás felfüggesztésének lehetséges esetei a bírói gyakorlatban, III.2. pont, 9-10. oldal
[4] https://fovarosiitelotabla.birosag.hu, szakmai anyagok, polgári kollégium, 2013 - szakmai tanácskozás - végrehajtási jog - 2013. 04. 08., dr. Pestovics Ilona, 51. pont., megtekintés: 2018. október 22.
[5] Opten Kommentár Vht. 48. § (3) bekezdéséhez fűzött indokolás 3. pontjának (A végrehajtás felfüggesztése az adós kérelmére) utolsó mondata.
[6] Szerencsi Járásbíróság, 0508-8.Vh.416/2016. számú ügy
[7] A Magyar Bírósági Végrehajtó Kar Executio című szaklapja,2013. évfolyam 5. szám, Publikáció, Ferencsin Réka, Karádi Teodóra Elida, Urbán-Nagy Szilvia, A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmek elbírálásának gyakorlati kérdései 1 rész, 16. oldal
[8] Opten Kommentár, Vht. 48. (1) bekezdésének indokolása, 1. pont a végrehajtás felfüggesztése a végrehajtást kérő kérelmére, 3. bekezdés.
[9] www.jogiforum.hu, publikációk, dr. Molnár-Bencsik Anett, Amit a végrehajtás felfüggesztéséről tudni érdemes, II. pont
[10] A Magyar Bírósági Végrehajtó Kar Executio című szaklapja, 2013. évfolyam 5. szám, Publikáció, Ferencsin Réka, Karádi Teodóra Elida, Urbán-Nagy Szilvia, A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmek elbírálásának gyakorlati kérdései 1 rész, 15. oldal
[11] www.jogiforum.hu, publikációk, dr. Székely Zsófia, A bírósági végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmek elbírálásainak kérdései a gyakorlatban, V. pont utolsó bekezdés.
[12] Opten Kommentár, Vht. 48. §.-hoz fűzött indokolás 5. pont, Értelmező rendelkezés című fejezet utolsó bekezdése
[13] Emlékeztető a 2017. június 22. napján a Miskolci Járásbíróság földszint 22. számú termében a végrehajtási ügyszakba beosztott bírósági titkárok számára megtartott szakmai értekezletről 6. pont.
[14] Opten Kommentár, Vht. 48. § (1) bekezdéséhez tartozó kapcsolódó anyagok között található az ÍH 2016.73. számú eseti döntés, amely a Debreceni Ítélőtábla Gpfk.IV.30.703/2015/2. számú határozatát ismerteti.
[15] - Dr. Pestovics Ilona, A Bírósági végrehajtás, Jogi szakvizsga kézikönyvek, Novissima Kiadó, Budapest, 2010, 100. oldal.
- A Magyar Bírósági Végrehajtó Kar Executio című szaklapja,2014. évfolyam 1. szám, Publikáció, Ferencsin Réka, Karádi Teodóra Elida, Urbán-Nagy Szilvia, A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmek elbírálásának gyakorlati kérdései 2 rész, 16-17. oldal
[16] Miskolci Törvényszék, 2.Pkf.22.382/2016/2.
[17] A Magyar Bírósági Végrehajtó Kar Executio című szaklapja, 2013. évfolyam 5. szám, Publikáció, Ferencsin Réka, Karádi Teodóra Elida, Urbán-Nagy Szilvia, A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmek elbírálásának gyakorlati kérdései 1 rész, 15. oldal
[18] A Magyar Bírósági Végrehajtó Kar Executio című szaklapja, 2014. évfolyam 1. szám, Publikáció, Ferencsin Réka, Karádi Teodóra Elida, Urbán-Nagy Szilvia, A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmek elbírálásának gyakorlati kérdései 2 rész, 18. oldal és www.mabie.hu, szakmai anyagok, cikkek -tanulmányok, dr. Dézsi Andrea, A végrehajtási eljárást átmenetileg megszakító körülmények - a végrehajtás felfüggesztésének lehetséges esetei a bírósági gyakorlatban, 38. oldal 2. bekezdés
[19] Jogtár kommentár, Vht 51. §-ához fűzött indokolás, A felfüggesztés megszüntetése, első bekezdés.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző Bírósági Titkár, Miskolci Járásbíróság.
Visszaugrás
