Közös gondolkodásra hívom a kedves olvasókat két olyan készülékkel kapcsolatban, melyek lehetséges birtokháborító hatásával nemrég szembesültem különböző megkeresések kapcsán. Teljesen szabadon hozzáférhetően forgalmaz több cég egyrészt ugatásgátló nyakörvet, másrészt olyan önálló készüléket, melynek egészen nagy hatósugara van, így akár egy nagyobb kert lefedésére is alkalmas, ahol állatokat tartanak. Kérdésként merült fel, hogy ha valakinél egy ilyet vásárol és helyez használatba a szomszédja, mert bár többször szólt, de nem tudtak vagy nem akartak az ugatós kutyákkal mit kezdeni a szomszédságban, teljesen legálisan használhatja-e vagy kimerít-e ezzel bármifajta állatkínzást, esetleg birtokháborítást vagy másfajta jogi cselekményt?
A birtoklás a tulajdonjog egyik részjogosítványa, a legegyszerűbben fogalmazva hatalom egy ingó vagy egy ingatlan dolog felett. Tankönyvi példa az ingatlan birtoklásának megzavarására, ha egy nemfizető bérlőt kizárnak a bérleményéből, itt a továbbiakban vita nélkül megfosztották őt a birtoklástól, nem tudja tovább hatalmában/hatalma alatt tartani az ingatlant (a szerződésszegésnek, a kintlevőségek, tartozások behajtásának rendezése pedig nem ilyen módon történhet, hanem polgári per útján, vagy megfelelően előkészített, záradékolt szerződések esetén például a peres szakasz átugrásával végrehajtó bevonásával).
Ha tehát a szomszéd, akit zavar a kutyám ugatása, kitesz az egyik felém eső ablakába egy ultrahangos ugatásgátló készüléket, zavar-e a birtoklásomban? Először érdemes tisztázni, hogy minek a birtoklásában zavarhat meg: az ingatlanéban? Abban egészen biztosan nem, hiszen az átlagos emberi fül az ultrahangot nem érzékeli, nem tartja zavarónak, egy ingatlan birtoklása nem ütközik tehát akadályba, ha egy ilyen készülék van a szomszédos ház ablakában. Zavarhatja-e az ingó dolog (állat) birtoklását? Úgy tűnik, az állat feletti hatalmam továbbra is megvan, csak esetleg lesz egy zavart viselkedésű állatom (amennyiben rá az ultrahang-kibocsátás ilyen módon hat). Itt álljunk meg egy pillanatra: ismerjük-e valóságosan a készülék hatásmechanizmusát, a kutyák tűrésküszöbét az ultrahang mértékegységét illetően (van-e valamilyen határérték, tűrésküszöb, ami alatt még nem zavaró, de fölötte akár nemhogy zavarólag hat, de egyenesen egészségkárosodást okoz?).
A hatásmechanizmus fejtegetése biztos, hogy nem jogkérdés, hanem szakkérdés: igazságügyi állatorvos szakértő, illetve érzésem szerint valamilyen audiológus típusú szakember bevonása indokolt. Nézzük meg a forgalmazó cégek leírásait: van-e kellő mértékű alátámasztás, tapasztalat, egyenesen kutatási anyag, amely egyértelműen kimondaná, hogy a kutyákra nem veszélyes a készülék használata? A kutyákon túl mi van például a vadvilággal, mi van akkor, ha a szomszéd kutyája éjjelente is izgága, bármilyen mozgásra azonnal ugatni kezd, így éjjel is működteti valaki a készüléket, ezzel megzavarva például a denevérek vadászatát?
Ha tehát nem alapoz meg birtokvédelmet egy ilyen készülékhasználat, hiszen embert nem zavar, az ember által birtokolt ingatlannal vagy birtokolt ingóval (állattal) kapcsolatban nem csorbulnak a birtoklás jogai, mi jöhet még szóba? Adja magát a válasz, hogy ez bizony állatkínzás. Lehetne persze, ha bizonyosan tudnánk, hogy a kibocsátott ultrahang olyan maradandó egészségkárosodás vagy pusztulás előidézésére alkalmas, amiről jelenleg nincsen információnk. Ha zavart viselkedést tapasztalunk, de ilyen nagymértékű hatás nem éri például az állatot, mint amit a bűncselekményi tényállás megkövetel, marad az állatvédelmi törvény állatkínzás-fogalma, ami igazán parádés bizonyítást kíván meg egy jegyzőtől közigazgatási hatósági eljárásban például annak érdekében, hogy végső soron bíróság előtt megtámadható döntésben az ultrahangos készülék használatának tilalmát írja elő.
Kérdés, hogy nem volna-e jobb inkább szomszédjogi perben méricskélni a felek jogait-érdekeit? Persze, hogy jobb volna, hiszen a szomszédjogi per járásbírósági hatáskör, akkor nem a mi (jegyzői-ügyintézői) vállainkat nyomja majd a döntés terhe... Mi jöhet itt szóba? A nyugodt, csendes pihenéshez, egészséghez való jog összevetése például az állattartáshoz való joggal a szokásos kérdéslistával (ki költözött előbb, ki később a lakóközösségbe, szokásosan tartanak-e máshol is állatokat, mi jellemzi a lakóövezetet egyrészt fizikálisan, illetve a jogi környezetet tekintve - vagyis mit mond például a HÉSZ az állattartásról, mi az ingatlanok besorolása
- 10/11 -
a tulajdoni lap szerint stb.). Szomszédjogi perben hozott ítélettel kapcsolatban biztosan olyan döntést jósolnék, ahol a járásbíróság, "mint a dedóban" megállapítaná és előírná, hogy az egyik szomszédnak joga van az állattartáshoz, a kutya természetes viselkedése az ugatás, a tűrési kötelességbe bizonyos napszakokban beletartozhat az, hogy tűrni köteles az ugatást, ugyanakkor a másik szomszédnak joga van a nyugodt pihenéshez, és a tűrési kötelesség valószínűleg nem azt jelenti, hogy hajnalban vad ugatásra kell ébrednie a családnak egy vehemensebb kutya közelsége miatt, aki az összes elrepülő legyet is megugatja (vagy éjszaka lévén a szúnyogokat).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
