A külföldi választottbírósági ítéletek végrehajthatóságával kapcsolatban nincs mit hozzátenni a dr. Kecskés László-dr. Murányi Katalin által írt "A hazai és külföldi választottbírósági ítéletek végrehajtásának elrendelésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok Magyarországon" című cikkben foglaltakhoz[1], de elolvasva ezt a végrehajtás tekintetében minden részletre kiterjedő írást, azonnal adódik a kérdés, hogy mi minősül külföldi választottbírósági ítéletnek? Egyre többször fordul ugyanis elő, hogy külföldi székhellyel rendelkező állandó választottbíróságok eljáró tanácsai Magyarországon hozzák meg ítéletüket. Van-e a magyar bíróságnak joghatósága egy olyan választottbírósági ítélet érvénytelenítésére, amely választottbírósági eljárás ugyan Magyarországon folyt - mert a felek az eljárás helyeként Magyarországot jelölték meg -, az állandó választottbíróság székhelye azonban nem Magyarországon van? Ahhoz, hogy a kérdésre helyes választ adhassunk, meg kell vizsgálnunk a magyar szabályozást és a nemzetközi gyakorlatot.
A választottbírósági eljárást Magyarországon az ENSZ (UNCITRAL) által 1985-ben elfogadott, a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodásról szóló mintatörvény alapján készült, a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) szabályozza.
A Kúria 3/2013.PJE jogegységi határozata a következőképpen fogalmazta meg a választottbírósági eljárás lényegét:
"A választottbírósági kikötés szerződésen alapuló bíróválasztás: az érintett felek akaratuk kölcsönös és egybehangzó kifejezésével abban állapodnak meg, hogy jogvitájuk eldöntését a választottbíróságra bízzák, ezzel együtt a rendes bíróságok eljárását mellőzik. Az ilyen megállapodásban a felek szabadon dönthetnek arról, mely ügyleteikre, illetve az adott ügylet keretében mely kérdésekre kötik ki a választottbíróság eljárását és szabadon határozzák meg az eljáró választottbíróságot is."
Az állam bírósága (rendes bíróság) a választottbírósági eljárásban csak igen korlátozottan kap szerepet: az eljárásban a választottbíróság létrehozása során (választottbíró kiválasztása, kizárása) minősülhet végső döntéshozónak; hatásköri kifogás esetén járhat el; jogsegélyt kérhet a választottbíróság a rendes bíróságtól (például bizonyítási eljárás lefolytatására); és a választottbírósági ítélet meghozatalát követően a rendes bírósághoz lehet fordulni az ítélet érvénytelenítése érdekében. A Vbt. azonban csak néhány esetben teszi lehetővé az állam bíróságának az eljárás felülvizsgálatát és az választottbírósági ítélet érvénytelenítését: kizárólag a Vbt. 55. §-ában meghatározott, elsősorban eljárási okok miatt. Tartalmi vizsgálatra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a felperes azért kéri a választottbírósági ítélet érvénytelenítését, mert az a közrendbe ütközik. Ilyenkor csak az vehető górcső alá, hogy az állított közrendbe ütközés fennáll-e, arra nem terjed ki a bíróság hatásköre, hogy az ítélet tartalmának helytállóságáról hozzon döntést.
A magyar székhelyű állandó választottbíróságok szervezeti székhelyén lefolytatott eljárás esetén nem merül fel az a kérdés, hogy vajon van-e a magyar rendes bíróságoknak joghatósága eljárni azokban a kérdésekben, amelyekben a Vbt. lehetővé teszi az állam bíróságához való fordulást, hiszen a Vbt. 1. §-a a következőket mondja: "E törvényt - eltérő rendelkezése hiányában - akkor kell alkalmazni, ha az eseti vagy állandó választottbíróság helye (székhelye) Magyarországon van."
Az eseti és az állandó választottbíróság lényegét a Legfelsőbb Bíróság az EBH 2003.959. számú elvi határozatában a következőképpen foglalta össze: "Az eseti választottbíróságot a felek az adott ügy elbírálására alkalmilag hozzák létre; a döntés meghozatalával a választottbíróság megszűnik (lásd: a Vbtv. 1-2. §-hoz fűzött indokolást.) A felek abban is szabadon állapodhatnak meg, hogy az általuk választott bírák milyen eljárási szabályok szerint járnak el. Az eseti választottbíróság létrejötte előtt annak eljárási szabályzatáról értelemszerűen nem beszélhetünk. [Lásd Horváth Éva -Kálmán György: Nemzetközi Eljárások Joga - Kereskedelmi Választottbíráskodás, Osiris Kiadó Budapest, 1999. 51. oldal. 7.2.] Az eseti választottbíróságnak székhelye, postacíme nincs, hiszen a felek esetileg állapodnak meg abban, hogy ügyükben választottbíróként ki, hol, mikor döntsön. Ezzel szemben az állandó választottbíróságnak (lásd: Vbtv. 1-2. §-hoz fűzött indokolás) állandó székhelye (címe), eljárási szabályzata, továbbá - akár kötelező, akár ajánlás jellegű - választottbírói listája van [Horváth Éva - Kálmán György: idézett mű 51. oldal 7.1.]."
Ebből következően tehát az eseti választottbíróságokról való döntéskor a feleknek meg kell állapodniuk abban is, hogy hol van az eseti választottbíráskodás helye, míg az állandó választottbíróság tanácsa eljárásának helye alapesetben meghatározott, hiszen a Magyarországon létrejött állandó választottbíróságokat a Vbt. 2. § (1) bekezdése alapján - törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak országos gazdasági kamarák hozhatják létre. A felek azonban a szervezeti székhelytől, mint a tanács eljárásának helyétől eltérhetnek. Így például a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Válasz
- 721/722 -
tottbíróság Eljárási Szabályzata 7. §-ában bár a tárgyalások helyeként Budapestet, a Választottbíróság tárgyalótermeit jelöli meg, a 7. § (2) bekezdésében kimondja, hogy "az eljáró tanács szükség esetén vagy a felek kérésére más helyen is tarthat tárgyalást."
A "hely, székhely" meghatározása - mint a későbbiekben látni fogjuk - rendkívüli fontossággal bír az eljáró rendes bíróság joghatóságának megállapítása szempontjából. Ez rögtön érthetővé válik abból, ha feltesszük, hogy a felek által létrehozott eseti választottbíróság helye - bár a felek fő érdekeltségeinek a központja Magyarországon van, esetleg a választottbírák is magyar állampolgárok - nem Magyarországon van, hiszen akkor az 1. § alapján a Vbt. rendelkezései nem terjednek ki rá.
A Vbt. VI. fejezete tartalmaz szabályokat a nemzetközi választottbírósági eljárásról. A 47. § határozza meg, hogy mi minősül nemzetközi választottbíráskodásnak. Az ehhez fűzött törvényi indokolás szerint: "Főszabályként a választottbíráskodás akkor nemzetközi, ha a felek székhelye (telephelye) a szerződés megkötésének időpontjában különböző államokban van. Ha a félnek több telephelye van, akkor a választottbírósági szerződéssel legszorosabb kapcsolatban álló telephelyet tekinti a Javaslat irányadónak.
Nemzetközi a választottbíráskodás abban az esetben is, ha a felek telephelye nem egymástól különböző államokban van, de a felek a választottbíróság székhelyeként a saját telephelyük államától különböző, más helyet jelöltek meg.
Ugyancsak nemzetközi a választottbíráskodás, ha a kötelezettség jelentős részét nem a felek székhelyén, hanem más országban kell teljesíteni, vagy a vita egy másik országhoz szorosabban kötődik, még akkor is, ha a felek telephelye azonos államban van."
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
