A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság 2016. november 17-én nemzetközi konferenciát rendezett abból az alkalomból, hogy ötven éve, 1966. december 2-án magyar kezdeményezésre alakult meg az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (United Nations Commission on International Trade Law, rövidítve UNCITRAL). Azóta ebből az alkalomból több, hasonló tárgyú nemzetközi konferenciát rendeztek, az ünnepségsorozatot lezáró legnagyobb szabású rendezvényre, az UNCITRAL által szervezett ünnepségre 2017. július 4-6. között kerül sor Bécsben.
Az UNCITRAL tevékenysége széles körű, a nemzetközi kereskedelmi jogon belül több szabályozási területet is érint, a főbb területek az alternatív vitarendezés mellett a nemzetközi áruforgalom és fuvarozás, az elektronikus kereskedelem, nemzetközi pénzügyek, biztosítékkal ellátott tranzakciók és a csődjog.
E jogterületek közül a jubileumi konferencia a szervezet megalakulásakor kiindulópontot jelentő nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás témakörére fókuszált.
A konferencia résztvevőit Prof. Dr. Kecskés László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság elnöke köszöntötte. Bevezetőjében elmondta, hogy a bécsi székhelyű UNCITRAL-t az ENSZ Közgyűlés a 2205 (XXI) sz. határozatával hozta létre, az intézmény céljaként és feladataként a nemzetközi kereskedelmi jog egységesítését, harmonizációját határozta meg. Kiemelte, hogy a rendezvényt szervező Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság jogutódja annak a szervezetnek, ahol korábban választottbíróként tevékenykedtek azok a magyar jogi szaktekintélyek, akik az UNCITRAL létrejöttében és működésében komoly szerepet játszottak. Ezek közül elsőként említette Dr. Ustor Endrét, egykori ENSZ nagykövetet és Dr. Meznerics Iván professzort és MNB igazgatót, akik a szervezet létrehozásának ötletét adták. Dr. Réczei László professzor, Dr. Eörsi Gyula polgári jog professzor és Dr. Szász Iván, minisztériumi főtanácsos, majd nagykövet, pedig az UNCITRAL éves bizottsági üléseinek elnökei voltak.
Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszönetét fejezte ki a Választottbíróság egykori és jelenlegi vezetőinek és hangsúlyozta, hogy a Választottbíróság vezetői nemcsak az UNCITRAL megalakulásakor játszottak fontos szerepet, hanem később, a rendszerváltás időszakában is jelentős munkát végeztek az UNCITRAL keretében, és Magyarországon a nemzetközi jogelvek figyelembevételével komoly jogfejlesztő tevékenységet folytattak. Dr. Sebestyén Gyula és Dr. Komáromi Péter a kelet-nyugati kereskedelmet segítő választottbíráskodás UNCITRAL-alapokon történő bevezetésével és Dr. Horváth Éva, valamint az őt követő elnök, Dr. Kecskés László pedig az UNCITRAL választottbírósági mintatörvény magyar jogrendbe illesztésével szerzett elévülhetetlen érdemeket.
Dr. Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára röviden bemutatta az UNCITRAL működését, feladatkörét. Az UNCITRAL a nemzetközi kereskedelem elősegítése érdekében koordinálja az ezen a területen hatáskörrel rendelkező szervezeteket, és törekszik a nemzetközi kereskedelmi jog harmonizációjára. A nemzetközi kereskedelem szerződéses feltételeinek összehangolása érdekében nemzetközi egyezményeket, mintatörvényeket, mintaszabályzatokat hoz létre, és segíti a már meglévő nemzetközi egyezményekben való szélesebb körű részvételt. Az eltelt fél évszázad során az UNCITRAL a preventív jogharmonizáció zászlaja alatt jelentős sikereket ért el. Jelenleg 11 olyan nemzetközi egyezmény működik, melyet az UNCITRAL hozott létre, illetve adminisztrál. Ezek közül a legsikeresebb - az UNCITRAL megalakulását megelőzően létrejött konvenció - a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény, a legfrissebb egyezmény pedig manapság központi fontosságú problémát, a nemzetközi beruházási jogviták transzparenciájának kérdését kívánja szabályozni. Ez az egyezmény Mauritiusban, Port Louisban 2015. március 17-én nyílt meg aláírásra.
Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a magyar ügyvédi kar nevében köszöntötte a konferenciát, és méltatta a választottbíráskodás jelentőségét a gazdasági élet szabályozásában. A köszöntő előadások egyrészt méltatták az UNCITRAL eddigi tevékenységét, másrészt kiemelték a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság szerepét a nemzetközi választottbíráskodás terén.
- 32/33 -
A meghívott előadók között az UNCITRAL volt és jelenlegi vezetői, illetve több nemzetközi választottbíróság vezetői szerepeltek.
Az UNCITRAL megalakulásáról, múltjáról és jelenéről Jernej Sekolec beszélt, aki 2001 és 2008 között volt az UNCITRAL főtitkára. Jernej Sekolec előadását a II. világháború utáni és hidegháborús nemzetközi politikai környezet bemutatásával, elemzésével kezdte. Az ötvenes években az ENSZ fő célja a nemzetközi béke biztosítása, a harmadik világháború kitörésének megakadályozása volt, és csak a hatvanas évek elején, az enyhülés éveiben merült fel annak gondolata, hogy az ENSZ-nek nemcsak a nemzetközi közjog, hanem a nemzetközi magánjog területén is lehetnének teendői, és a nemzetközi kereskedelem fejlesztése, illetve területi kiterjesztése, a harmadik világ országainak bevonása a nemzetközi kereskedelembe hozzájárulhat az enyhülési folyamat sikeréhez. Nyilvánvalóvá vált, hogy ha az ENSZ valóban rendezett kapcsolatokat szeretne elérni az államok között, azaz csökkenteni szeretné a szegénységet és növelni a világgazdaság teljesítményét a jólét megteremtése érdekében, akkor nem elég csak a béke és a biztonság globális szabályozásával foglalkozni, hanem a nemzetközi kereskedelmet rendező jogi eszközök kimunkálására is szükség van, és ezzel segítséget nyújthat a tagállamok, különösen a fejlődő országok számára. A nemzetközi kereskedelem fejlesztéséhez kell, hogy az egyes országok olyan jogi normákkal rendelkezzenek, amelyek alkalmasak a modern kereskedelmi szerződéses gyakorlat biztosítására, garantálják a jogbiztonságot és a szerződéses fegyelem betartását a nemzetközi kereskedelmi ügyletekben.
1964. szeptember 8-án Magyarország állandó ENSZ képviselője, Ustor Endre közreműködésével jegyzékben javasolta, hogy az ENSZ 19. közgyűlése vegye napirendjére a nemzetközi magánjog terén megvalósítandó fejlesztések feladatát, különös tekintettel a nemzetközi kereskedelmi jogra. A jegyzékben szereplő javaslathoz egy memorandumot is mellékelt, amelyben részletesen kifejtette, miért is tartja szükségesnek, hogy az ENSZ ezzel a témával foglalkozzék. Eszerint nem az egyes nemzeti jogrendszerek közötti konfliktusokra, azaz a kollíziós magánjog kérdéseire kellene koncentrálni, hanem sokkal inkább a nemzetközi kereskedelemben fontos szerepet játszó magánjog egységesítésére. Hiszen nemcsak a fontosabb kereskedő nemzeteknek, de a fejlődő országoknak is az az érdeke, hogy a világkereskedelem egy liberalizációs folyamaton menjen keresztül. E gazdasági érdek megvalósításához szükségessé vált a nemzetközi kereskedelem jogi alapjainak, szabályainak egyszerűsítése, harmonizációja, egységesítése. Bár történtek ilyen irányú erőfeszítések korábban is, azok azonban csak regionális szinten jelentek meg. Ezért - érvelt a magyar professzor a memorandumban - az Egyesült Nemzetek Szervezete lenne a legalkalmasabb ennek a feladatnak a megvalósítására, hiszen globális szabályok megalkotására ez a szervezet tűnik a legalkalmasabbnak. Ezt a lehetőséget ismerték fel Magyarország szakértői és azt javasolták, hogy az ENSZ közgyűlése vegye napirendjére ennek a kérdésnek a vizsgálatát. A magyar javaslat elemezte az ENSZ nemzetközi jogi kodifikációs tevékenységét, és megállapította, hogy bármely kodifikáció elkerülhetetlen velejárója, hogy a hatályos jogban fellelhető joghézagokat megszüntesse, módosítsa vagy kiegészítse az érvényben lévő szabályokat a korszerűség követelményeinek megfelelően. Ugyanakkor az ENSZ több olyan terület nemzetközi szabályozását tűzte ki célul, ahol eddig nem létezett szabályozás, vagy nem alakult ki elégséges joganyag az adott államokban, ami a jogharmonizációt lehetővé tette volna. A magyar javaslat azonban nem az ENSZ kodifikációs tevékenysége során született eredményekre koncentrált, hanem az egyes tagállamok ettől függetlenül elért fejlődésére. Kiemelte, hogy a nemzetközi jog kodifikációjára létezik megfelelő terv, azonban nincs olyan terv, amely a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó szabályrendszer megvalósítását tűzte volna ki célul, holott ez a terület a világgazdaság fejlődésében kiemelt szerepet játszik, és égetően szükséges a jogilag szabályozott viszonyok kiterjesztése a nemzetközi kereskedelem területére. Ezt támasztotta alá az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) is, megállapítva, hogy szoros kapcsolat áll fenn a nemzetközi kereskedelem fejlődése és az újonnan létrejött államok gazdaságának megerősödése között. Az egyik ilyen általános elv a fejlődő országok érdekében leszögezi, hogy a nemzetközi kereskedelmet olyan szabályoknak kell alávetni, amelyek összhangban vannak a gazdasági és szociális viszonyok terén elért eredményekkel, és nem korlátozhatók az ezekkel az eredményekkel szembe ható intézkedésekkel. Mindebből azt a következtetést vonta le a javaslat, hogy az ENSZ tegyen előremutató lépéseket - a nemzetközi jog fejlesztésének fontos részeként - a nemzetközi kereskedelmi jog egységesítése terén.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
