A civil szervezetek ellen is lefolytathatók csőd-, illetve felszámolási eljárások az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil törvény) II. fejezetében foglaltak szerint, mely úgy rendelkezik, hogy a civil szervezetekre a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az itt szabályozott eltérésekkel. A csőd- és felszámolási eljárás a párt és a civil társaság kivételével valamennyi civil szervezet ellen indítható és lefolytatható a szervezetet nyilvántartó törvényszéken, természetesen nem a nyilvántartó, hanem a csőd- és felszámolási eljárásokat lefolytató csoportjánál.
A civil szervezetekkel kapcsolatos fizetésképtelenségi szabályok némileg eltérnek az egyéb, valóban gazdálkodásra létrejött gazdálkodó szervezetek fizetésképtelenségi szabályaitól. A leglényegesebb különbség, hogy - bár nem vitásan nincs kizárva a civil szervezetek tekintetében a csődeljárás kezdeményezése - gyakorlatilag nincs rá szükség, mert a felszámolási eljárás fizetésképtelenség vizsgálata szakaszában a civil szervezetekre olyan kedvező rendelkezések vonatkoznak, amelyek feleslegessé tehetik a csődeljárás lefolytatását. A kedvező rendelkezések azonban rengeteg megválaszolatlan kérdést is magukban hordoznak.
A Civil törvény a civil szervezetekkel kapcsolatban a Csődtörvény fizetésképtelenségi szabályait rendeli alkalmazni azzal a különbséggel, hogy a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjához képest a Civil törvényben a határidő merőben eltérő a civil szervezetekre vonatkozóan a gazdálkodó szervezetekre megállapított szabályhoz képest.
1. A fizetésképtelenségi okban rejlő időhúzási lehetőség: a civil szervezettel szemben akkor van helye fizetésképtelenség megállapításának, ha a szervezet szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 60 napon belül - a gazdálkodó szervezetnél ez 20 nap - sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólatására sem teljesítette [Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja]. A fizetésképtelenség nem állapítható meg, ha a civil szervezet nem vitatott vagy elismert tartozását meghaladóan állami vagy önkormányzati szerv felé nem vitatott vagy elismert követelése áll fenn költségvetési támogatási jogviszony keretében.
Ez a szabály a civil szervezetek jellegéből adódik. A szervezetek pályáznak javarészt a társadalmi szerepvállalásuk segítése, a működésükhöz való hozzájárulás, a cél szerinti tevékenységeik feltételeinek biztosítását szolgáló állami és költségvetési támogatások igénybevétele érdekében. Különösen a nagy volumenű civil szervezeteknek a költségvetési támogatási jogviszonyukból eredő követelése jelentős összegben fennállhat, melyhez ha hozzájutnának a fizetésképtelenségük azonnal megszűnne, feltéve, ha ez a követelés a tartozásukat meghaladná elismerten és nem vitatottan.
Ha a követelésük nem ilyen természetű, az nem akadályozza meg a fizetésképtelenség megállapítását. Kérdés, hogy mi történik akkor, ha a hitelező követelése megfelel a fizetésképtelenségi oknak, ám a civil szervezetnek költségvetési támogatási jogviszony keretében fennáll a követelése. Vajon milyen döntést kell hoznia a bíróságnak? A törvény csak azt írja elő, hogy a fizetésképtelenség nem állapítható meg, de mit kell tenni a kérelemmel? El kell utasítani? Mire hivatkozással? Vagy az eljárást meg kell szüntetni? A hitelező követelése továbbra is fennáll.
2. Időt nyerhet a civil szervezet úgy is, hogy a fizetésképtelenség megállapításának időpontját halasztja el, s ezzel lélegzetvételhez juthat a szervezet a válsághelyzete kezeléséhez. A Csődtörvény 27. § (2) bekezdés a) és b) pontjában található fizetésképtelenségi okokra hivatkozással benyújtott kérelmek esetén a bíróság a szervezet kérelmére legfeljebb 90 napos fizetési haladékot adjon - a gazdálkodó szervezetek esetében alkalmazható 45 nap helyett - és egyben reorganizációs terv készítését rendelje el. Az adósság rendezése céljából a hitelezőkkel megállapodás kötendő, valamint a legfőbb szervnek (közgyűlés/taggyűlés, kuratórium/kezelő) a vagyon és forráshiány megszüntetésére hozott döntése hozandó, melyeket a bíróságnak be kell nyújtania.
A bíróság a fizetésképtelenséget megállapítja, ha a hitelezői megállapodást és a legfőbb szervi döntést a civil szervezet határidőn belül nem terjeszti az eljáró bíróság elé.
A fizetési haladék óriási segítség az adósnak, jóval hosszabb határidőt enged a törvény a civileknek a gazdálkodó szervezetekkel szemben. Ezzel a szervezet esélyt kap a működése fennmaradásához, akár gazdasági-vállalkozási tevékenysége folytatásához a létesítő okiratába foglalt céljai megvalósítása érdekében. Ha talpra tud állni, az egyúttal hitelezői érdekeit is szolgálja a követeléseik mielőbbi kiegyenlítése által és így a felszámolás megszüntethető.
Mindenképpen megjegyzendő, hogy a Cstv. 27. § (2) bekezdésében felsorolt többi fizetésképtelenségi
5/6
okra hivatkozással is kezdeményezhető a felszámolási eljárás, azonban ott a 90 napos fizetési haladék kedvezménye nem kérhető.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
