A Central European University által évente megszervezett nyári egyetemi kurzusok között kerül megtartásra a Mediation theory and skills (A mediáció elmélete és a gyakorlata) című angol nyelvű egy hetes kurzus, együttműködésben a Benjamin N. Cardozo School of Law, Yeshiva University-vel (New York). 2014-ben vettem részt az egyhetes kurzuson, melyet röviden bemutatok. A nyári kurzus remek lehetőséget biztosított a mediációs eljárás lefolyásának megismeréséhez, a megszerzett általános elméleti tudás és gyakorlati tanácsok pedig bármilyen jellegű - gazdasági, családi vagy akár büntetőjogi - mediáció során, sőt még a magánéletben is jól hasznosíthatók. A kurzuson bármilyen vitarendezési, mediációs előképzettség nélkül részt lehet venni, az előadások jól strukturáltak és könnyen követhetők. A kurzus kiemelkedő pozitívuma, hogy a számos csoportos feladat és szimuláció keretében lehetőség nyílt az elméleti alapok és tanácsok gyakorlatba történő átültetésére is.
A tartalmas program keretében több neves vendégelőadó is rendkívül érdekes előadást tartott a helyreállító igazságszolgáltatás (restorative justice), a nemzetközi kereskedelmi jogviták rendezése, a transzformatív mediáció és a nemzetközi politikában alkalmazott mediáció témakörében.
A kurzust két közismert és elismert mediátor, Lela P. Love és Joseph B. Stulberg vezette, akiknek az irányításával a hét folyamán a mediáció folyamatát leíró BADGER[1] mozaikszó mentén megismertük egy mediációs ülés folyamatát a megnyitástól a lezárásig lépésről lépésre.
A mediációs ülés megkezdésével kapcsolatban a kurzusvezetők rávilágítottak a mediáció helyszínéül szolgáló helyiség elrendezésének, az ülésrend kialakításának, sőt még az asztal alakjának a fontosságára is. Ezt követően a mediációs ülést megnyitó tájékoztató (opening statement) megszervezéséhez kaptunk gyakorlati segítséget. A mediációs ülés megnyitása különösen fontos része az eljárásnak, mivel ez alapozza meg a felekben a mediátor és a mediációs eljárás iránti bizalmat, ezért a megnyitásnak megfelelően strukturáltnak, magabiztosnak és információ-gazdagnak kell lennie.
Az eljárás megnyitását követi az információgyűjtés szakasza, amely során a felek egymás után előadják a konfliktus tárgyát. A mediáció ezen szakaszával kapcsolatban az információgyűjtés és a figyelmes hallgatás technikáit ismertük meg, külön kitérve a megfelelő jegyzetelési és kérdezési technikákra. Egy mediátor számára elengedhetetlen továbbá a helyes kérdezési technika elsajátítása és a kérdés struktúrájának helyes megválasztása, melyhez sok gyakorlati tanácsot kaptunk. Ebben a szakaszban az információk begyűjtése mellett a sikeres mediáció érdekében úgyszintén nagyon fontos a mediátor azon képessége, hogy a felek gyakran támadó, vádló vagy bántó kijelentéseit megfelelően interpretálja és átfogalmazza úgy, hogy ezek a konstruktív problémamegoldás alapjául szolgálhassanak.
A vitás kérdések és érdekek azonosítását követően a mediátor irányításával a feleknek ki kell alakítaniuk a vitás kérdések megtárgyalására egy sorrendet (agenda), amely kézzelfogható keretet ad az eljárásnak és segíti a mediátort az eljárás megfelelő mederben tartásában. A kurzusvezetők tanácsa szerint érdemes ennek kialakítása során a könnyebben megoldható kérdésektől az igazán vitás kérdések irányába haladni, mivel a tapasztalatok szerint a kevésbé vitás kérdésekben való megegyezés sikerélménye nagyban hozzájárulhat a felek kompromisszumkészségének növeléséhez és a mediációs eljárással szembeni pozitív attitűd a fenntartásához.
A mediációs eljárások során azonban általában elérkezik egy olyan pont, amikor az eljárás megakad. A mediátor feladatai közé tartozik az is, hogy segítsen a feleknek az ilyen helyzeteken átlendülni. A közös érdekek, az egymásrautaltság hangsúlyozása, a vitás kérdés hátterének mélyebb feltárása és a kapcsolatos érzések kimondására való ösztönzés, a felek eddigi eredményeinek, megállapodásainak méltatása, a múlttal szemben a jövő előtérbe helyezése mind-mind olyan technikák, amelyekkel a mediátor segíthet a feleknek túljutni a holtponton.
Az eljárás során előállhat olyan helyzet is, amikor a mediátor érzékeli, hogy valamelyik fél nem hajlandó bizonyos információkat megosztani a másik fél jelenlétében vagy a viselkedése nem racionális. Ilyen
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
