A többször módosított Cstv. 22. § alapján felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthatott be az adós, a hitelező és a végelszámoló. Sor kerülhetett felszámolásra a cégbíróság értesítése alapján is, ha a céget megszűntnek nyilvánította.
Az adós kérelmének kellékeit a 23. § (1) bekezdés és a 8. § (1)-(2) bekezdése tartalmazta. Ugyanez vonatkozott a végelszámoló kérelmére. A kérelem mellékleteként csatolni kellett a törvényben meghatározott szervek előzetes egyetértéséről szóló nyilatkozatot; a 3 hónapnál nem régebbi mérleget; nyilatkozni kellett az adószám, hitelezők névsora, hitelek összege, lejáratok időpontja tekintetében; szükség volt a közzétételi költségtérítés befizetésére; közölni kellett a számlavezető pénzintézet nevét és a számlaszámot.
Az adós és a végelszámoló kérelmére fizetésképtelenség megállapítása a kérelem és a csatolt mellékletek alapján a többször módosított Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján történt. 2006. július 1-jétől 2007. szeptember 1-jéig a törvénymódosítás e körben külön szabályt nem tartalmazott, az a) pont alkalmazása azért okozott gondot, mert saját kérelem esetén a fizetési felszólítás fogalmilag kizárt volt. A gyakorlatban ebben az időszakban a fizetési felszólítás mellőzésével a 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján, vagy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 108. § (1) bekezdése alapján történt a fizetésképtelenség megállapítása. A Ctv. 108. § (1) bekezdése szerint: ha a végelszámoló a korrigált végelszámolási nyitómérleg alapján azt állapítja meg, hogy a cég vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő és a tagok (részvényesek) a hiányzó összeget 30 napon belül nem fizetik meg, haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani.
A 2007. évi LXI. törvény, mely 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba, pótolta a 2006. évi VI. törvény hiányát. E törvény 27. § (5) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: a bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapítja akkor is, ha az adós vagy a végelszámoló a felszámolási eljárás iránti kérelmében úgy nyilatkozik, hogy az adós fizetésképtelen. A 28. § értelmében: e törvény 2007. szeptember 1-jén lép hatályba. E hatályba léptető rendelkezésből az következik, hogy a törvény e rendelkezését a 2007. szeptember 1-jén folyamatban lévő azon ügyekben is alkalmazni kell, melyeket az adós, illetve a végelszámoló nyújtott be a felszámolási eljárást lefolytató bírósághoz. Mivel a Cstv. 23. § (1) bekezdése, valamint 8. § (1) és (2) bekezdése változatlan tartalommal hatályban maradt, a kérelem kellékei ugyanazok, mint a többször módosított Cstv. szabályai alapján. Hivatalbóli fizetésképtelenség-megállapításra a törvény e körben nem tartalmaz rendelkezést. Amennyiben a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelemhez a Cstv.-ben meghatározott mellékleteket az adós hiánypótlásra történő felhívást követően is elmulasztja becsatolni, a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye. Ez a végelszámolói kérelemre is vonatkozik, ugyanis a Ctv. 98. § (3) bekezdése alapján a cég korábbi vezető tisztségviselője azon iratokat is köteles a végelszámolónak átadni, melyeket a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelemhez a végelszámolónak mellékelnie kell. Amennyiben a végelszámolási eljárásban a korábbi képviselő mulaszt, az iratokat nem adja át, mulasztásának jogkövetkezménye polgári jogi kártérítési felelősség, illetve törvényességi felügyeleti pénzbírság lehet. Ha a mulasztás vagy valótlan adatközlés folytán a végelszámoló szakértőt kénytelen igénybe venni, úgy a vezető tisztségviselő a végelszámoló kérésére a szakértői költségek viselésére is kötelezhető.
A többször módosított Cstv. 22. § c) pontja alapján a felszámolási eljárást lefolytató bíróság a cégbíróság értesítése alapján is lefolytatta a fizetésképtelenségi eljárást. Érdemben vizsgálnia kellett a fizetésképtelenségi okokat. Ez a törvény szerint akkor következhetett be, ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánította. A 2006. évi VI. törvény a 2006. július 1-jétől indult ügyekben a 22. § c) pontját formailag változatlanul hagyta, mellette bevezette a d) pontot, amely szerint a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján is megindul a felszámolási eljárás abban az esetben, ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében lefolytatott végrehajtás nem vezetett eredményre. Lényeges és jelentős módosítása tartalmilag a többször módosított Cstv.-nek, hogy a 2006. július 1-jétől cégbíróság értesítése, valamint büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján indult eljárásban a Cstv. 25. §-át a bíróságnak mellőznie kell, nincs tehát érdemi vizsgálat nélküli elutasítás, továbbá a fizetésképtelenséget a bíróság nem vizsgálja, nincs haladék és nincs szünetelés.
A felszámolást a bíróság hivatalból rendeli el. E körben fellebbezésnek sincs helye.
A cégbíróság értesítése [Cstv. 22. § c) pont] a következő esetekben történhet meg:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
