A tanulmány a vállalat fogalmának gazdasági és jogi megközelítéseit elemzi, különös tekintettel a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) jogi személy könyvének rendelkezéseire. A vállalatot kettős dimenzióban tárgyaljuk: egyrészt a közgazdaságtan tranzakciós költség-elméleti keretein belül, ahol Ronald Coase és Oliver Williamson gondolatai nyomán a vállalat a piaci mechanizmus optimális alternatívájaként jelenik meg; másrészt a jogi személyiség státuszjogi keretében, amely a vállalat autonómiáját és szervezeti formáinak rugalmas szabályozásának szükségességét veti fel. A tanulmány részletes statisztikai elemzéssel vizsgálja a vállalkozási formák (kkt., bt., kft., rt.) dinamikáját a rendszerváltástól napjainkig, kiemelve a kft. dominanciáját a magyar piacon. A szerző rávilágít a mikro-, kis- és középvállalkozások gazdasági szerepére, valamint a nagyvállalatok piaci teljesítményére. A jogi és gazdasági keretek szoros összefonódásán keresztül a tanulmány a magyar vállalkozási szektor fejlődésének modelljét mutatja be, amely stabilitást és alkalmazkodóképességet követel a társasági jogtól.
The study analyzes the economic and legal dimensions of the concept of the enterprise, with a particular focus on the provisions of the Civil Code's Book on Legal Persons (Act V of 2013). The author discusses the enterprise in two perspectives: first, within the economic framework of transaction cost theory, where insights from Ronald Coase and Oliver Williamson present the firm as an alternative to market mechanisms; second, within the legal framework of personality status, emphasizing the autonomy and flexible regulation of organizational forms. Through detailed statistical analysis, the study examines the dynamics of business forms (general partnerships, limited partnerships, limited liability companies, and joint-stock companies) from the post-regime change period to the present, highlighting the dominance of limited liability companies (LLCs) in the Hungarian market. The author underscores the economic role of micro, small, and medium enterprises (SMEs) and the market performance of large corporations. By exploring the interconnection of legal and economic frameworks, the study presents a model for the development of the Hungarian business sector, which requires both stability and adaptability from corporate law.
Ha a szervezeti jogalanyiságról, a jogi személységről gondolkozunk, megkerülhetetlennek látszik, hogy megvizsgáljuk, a "vállalat" fogalmához hogyan viszonyul a piaci működés elemzésére hivatott közgazdaságtudomány, illetve a piaci szereplők státuskérdéseit normatív keretrendszerbe foglaló jogtudomány. A közgazdaságtudomány és a jogtudomány megközelítésben jelentős eltéréseket, különbséget látunk, ami fontos, és tanulságos.
A kérdésfelvetés emellett azért sem közömbös, mert a piaci működés elemzésének számos adaléka (például kiemelten a piacon társulók attitűdje, a jogi korlátok piaci hatása, a hatékony beavatkozás mérése és mérhetősége, a versenyképesség számos összefüggése) a közgazdaságtudományi elemzésekből "érkezik", és ahogyan elválaszthatatlan közege a gazdasági jognak, másfelől jófajta "támasztéka" is, amennyiben segít szabályozási trendek, iránytűzések, vagy akár korrekciók meghatározásában.
A közgazdaságtudományban a "vállalat" fogalma különböző irányzatok szerint kerül meghatározásra, de egységes definíció nem létezik, mivel a különböző elméleti keretek eltérő szempontokat hangsúlyoznak. Ronald Coase úttörő munkája ("The Nature of the Firm", 1937) szerint a vállalat a tranzakciós költségek minimalizálására jött létre, amelyeket a piaci mechanizmus használata jelentene. Coase szerint a vállalatok azért jönnek létre, hogy kiküszöböljék a piaci mechanizmusok használatából adódó költségeket, például az ártárgyalások vagy szerződéskötések nehézségeit. A vállalat egyfajta alternatíva a piaci szerveződéshez, ahol a vállalkozó dönt a termelési tényezők allokációjáról, így belső szervezeti koordinációval helyettesítve a külső
- 23/24 -
piaci tranzakciókat. Coase arra is rámutat, hogy a vállalat mérete az egyensúly eredménye a belső irányítás költségei és a piaci tranzakciók költségei között. Amíg a belső szervezeti költségek növekedése alacsonyabb, mint a piaci tranzakciók költségei, addig a vállalat bővítése gazdaságos.
Az elmélet alapvetően a gazdaságtan tranzakciós költségekkel kapcsolatos megközelítésének alapkövét fektette le, és későbbi kutatók, például Oliver Williamson továbbfejlesztették azt a vállalatok szervezeti struktúráinak és működési hatékonyságának részletesebb elemzésére. Williamson szerint a vállalatok nem csupán azért jönnek létre, hogy a piaci mechanizmus helyett belső hierarchiát alkalmazzanak, hanem azért is, mert a különböző tranzakciós körülmények más-más szervezeti formát tesznek optimálissá. Így a hierarchia (vállalati belső működés) és a piac (külső tranzakciók) közötti választás alapvetően a tranzakciók költségeinek minimalizálásáról szól. Ezen elmélet hozzájárult az úgynevezett "új intézményi közgazdaságtan" kialakulásához, amely a szervezetek gazdasági hatékonyságát a tranzakciós költségeken keresztül értelmezi. Williamson tranzakciós költségelmélete jelentős hatással volt a jogtudományra, különösen a szerződési jog és a társasági jog területén. Az általa kidolgozott keretrendszer új perspektívát nyitott a szerződési viszonyok, a szervezetek státuszjoga és a gazdaságirányítás jogi eszközei hatékonyságának elemzéséhez, összekapcsolva így a jogi struktúrákat a gazdasági optimalizációval.[1] A társasági jog területén Williamson "ügynökelmélete"[2] jelentősen hozzájárult a vállalati irányítási struktúrák jobb megértéséhez. A vállalatokat olyan entitásokként ábrázolta, amelyek belső szervezeti szabályok révén csökkentik a tranzakciós költségeket és az ügynöki problémákból fakadó veszteségeket (pl. tulajdonos-menedzser érdekellentétek). Ez a megközelítés megalapozta a társasági irányítási reformok elemzését, beleértve az igazgatósági struktúrák, részvényesi jogok és menedzseri felelősség szabályozását.
Williamson rámutatott arra is, hogy a szabályozás gazdasági célja a tranzakciós költségek csökkentése és a piac tökéletlenségeinek kezelése. Ez a nézőpont jelentősen befolyásolta a közszolgáltatások, például az energiaszektor és a telekommunikáció szabályozásának tervezését, ahol a természetes monopóliumok és hosszú távú szerződések problémái kiemelkedők. Az elmélete segített megérteni, mikor indokolt a kormányzati beavatkozás, és mikor hatékonyabb a piacra bízni a szabályozást. Williamson munkássága központi szerepet játszott az új intézményi közgazdaságtan jogtudományba való integrálásában. Az intézmények és jogi struktúrák gazdasági elemzése hozzájárult a "Law and Economics" irányzat megerősödéséhez, amely a jogszabályok hatékonyságát a tranzakciós költségek és az erőforrások allokációján keresztül vizsgálja. Williamson hatása tehát nem csupán elméleti, hanem gyakorlati jelentőséggel is bír, mivel az általa javasolt megközelítések a jogszabályok megalkotásában, a vállalati és szerződéses stratégiák tervezésében, valamint a gazdasági szabályozás kialakításában is hasznosíthatók.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
