A korai gyermekévek szerepe meghatározó a gyermekek fejlődésében, jövőbeli életlehetőségeik alakulásában, éppen ezért többféle szinten is nagy jelentősége van az egészséges fejlődés támogatásának, az időben nyújtott prevenciós és intervenciós szolgáltatásoknak.
Először is az egyén szintjén azonosítható a beavatkozások következménye. A fizikai, a lelki, a szociális és a kognitív fejlődést jelentősen meghatározzák a fennálló biológiai és környezeti tényezők, illetve ezek interakciói. A biológiai sérülések, a kedvezőtlen érzelmi, pszichés hatások, a hátrányos szociális helyzet komoly rizikótényezők, amelyek hátrányosan érintik a fejlődés menetét és veszélyeztetik a hosszú távú egészséget. Lényeges ezért, hogy a jelentkező problémák felismerése időben megtörténjen, hogy a gyermek és családja minél hamarabb bekerüljön a koragyermekkori intervenciós ellátórendszerbe és megkapja a szükségleteihez illeszkedő, megfelelő színvonalú ellátást. Ez biztosítja, hogy a gyermek könnyebben tudja leküzdeni hátrányait, hogy aktívan és sikeresen vegyen részt az otthoni vagy a közösségi programokban, hogy minőségileg jobb életet éljen. Ugyanakkor a családok szintjén is megmutatkozik a beavatkozások hatása: a szülők kompetenciái bővülnek, képessé válnak gyermekük erősségeinek, képességeinek felismerésére, támogatására, megtanulnak (speciális) szükségleteire adekvát választ adni, egyre jobban ismerik a jogaikat és hatékonyan tudják képviselni gyermekeik érdekeit.
Mindezeken túl nem feledkezhetünk meg a társadalmi szintű következményekről sem, hiszen a korai életszakaszban nyújtott prevenciós és intervenciós támogatások amellett, hogy elősegítik a gyermek és a család társadalmi integrációját, a hosszú távú társadalmi, gazdasági hasznosság szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek. Kutatási eredmények igazolják, hogy költséghatékonyabbak, eredményesebbek, mint a később nyújtott beavatkozások. A költség-haszon elemzések, amelyek a korai évekbe való befektetések megtérülését vizsgálták, úgy találták, hogy minél korábbi életkorban történik a beavatkozás, annál magasabb a beruházás hosszú távú megtérülési rátája.[1]
Mindezen tényezők indokolják, hogy miért is kell a korai életszakasznak prioritást adni a gyerekjogokat megfogalmazó hivatalos dokumentumokban, jogszabályokban is. Jelen tanulmány arra vállalkozik, hogy a nemzetközi és a hazai dokumentumokban nyomon kövesse a gyermekjogok biztosítására tett törekvéseket, különös tekintettel a koragyermekkori intervenciót[2] érintő kérdésekre, illetve a koragyermekkori intervenció célcsoportját alkotó népességre, ugyanakkor vázolja ezeknek a jogoknak a gyakorlatban való érvényesülését is, nemzetközi és hazai színtéren egyaránt.
Az UNICEF állásfoglalása szerint a gyermekek jóléte akkor biztosított, ha anyagi, érzelmi, értelmi, fizikai, kulturális, valamint szociális szükségleteik egyaránt kielégítésre kerülnek, és maguk is megfelelőnek érzik az életminőségüket. A gyermekek jóléte veszélybe kerül, ha jogaik nem érvényesülhetnek megfelelően, ha lehetőségeik korlátozottak, és ha szükségleteik kielégítésében hátrányt szenvednek.[3] A gyerekek biztonságos és egész-
- 1/2 -
séges életkezdetének támogatása, az időben nyújtott prevenciós, intervenciós tevékenységek fontossága és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításának kötelezettsége több nemzetközi szervezet dokumentumában megjelenik. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének és az UNESCO-nak az alapelveiben egyaránt megfogalmazódik a gyermekek és családjaik jogainak védelme. Már az ENSZ elődje, a Nemzetek Szövetsége is rögzítette a Gyermek Jogairól szóló 1924. évi Genfi Nyilatkozatban, hogy az emberiség köteles biztosítani a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges feltételeket, mindenfajta megkülönböztetés nélkül. Ez a dokumentum elsőként ajánlja a gyermeki jogok különleges védelmének szükségességét.[4]
Később az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata - bár elfogadásakor nem rendelkezett jogi erővel - meghatározta a gyermekek jogainak védelmére irányuló nemzetközi együttműködés irányát, elismerve, hogy a gyermekkor (és ezzel együtt az anyaság) kivételes támogatottságot igényel.[5]: "Az anyaság és a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz adnak jogot [...]" [6]
Az előzőeket megerősíti 1959-ben az ENSZ, az Emberi Jogi Bizottság által előkészített, Gyermek Jogairól Szóló Nyilatkozata, amely nem kötelező erejű, de irányt mutató okmány. Határozottan állást foglal a gyermek egészséges fejlődéséhez való jogáról és különleges szükségletei esetén a megfelelő szolgáltatás biztosításának szükségességéről. Nemcsak jogi, hanem minden más eszközzel is biztosítani kell a gyermek különleges védelmét annak érdekében, hogy fizikai, szellemi, erkölcsi, lelki és társadalmi szempontból megfelelő környezetben fejlődhessen, szabadságot és méltó körülményeket biztosítva számára:
"A gyermek élvezi a társadalombiztosítás juttatásait. Joga van az egészséges növekedésre és fejlődésre; ebből a célból különleges gondoskodást és védelmet kell biztosítani mind a gyermek, mind az anya számára, beleértve a megfelelő születés előtti és születés utáni gondoskodást. A gyermeknek joga van a megfelelő táplálkozásra, lakásra, szórakozásra és orvosi szolgáltatásokra.
A fizikailag, szellemileg vagy társadalmilag hátrányos helyzetben levő gyermeknek a helyzete által megkívánt különleges kezelést, oktatást és gondoskodást kell biztosítani." [7]
A Gyermek jogairól szóló 1989. november 20-án kelt ENSZ Egyezmény az első olyan konvenció, amely azokat az alapvető jogokat foglalja össze, amelyeket az egyezményt aláíró államoknak a gyermekek jóléte érdekében biztosítania kell.[8] Magyarország a Gyermekek jogairól szóló, 1989. november 20-án kelt ENSZ egyezményt az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdette ki.[9] A gyermekek jogai a (1) védelem (protection); (2) az ellátás, gondozás (provision) és a (3) részvétel (participation) témái mentén csoportosíthatóak.
A gyermekek biztonságának védelme többek között a bántalmazás minden formája, az elhanyagolás és a kizsákmányolás elleni védelmet jelenti: "Az Egyezményben részes államok megtesznek minden arra alkalmas, törvényhozási, közigazgatási, szociális és nevelési intézkedést, hogy megvédjék a gyermeket az erőszak, a támadás, a fizikai és lelki durvaság, az elhagyás vagy az elhanyagolás, a rossz bánásmód vagy a kizsákmányolás - ideértve a nemi erőszakot is - bármilyen formájától mindaddig, amíg szüleinek vagy valamelyik szülőjének, illetőleg törvényes képviselőjének vagy képviselőinek, vagy bármely más olyan személynek, akinél elhelyezték, felügyelete alatt áll."[10]
Az ellátás, gondozás körébe a gyermekek alapvető létszükségleteinek biztosítása tartozik, amely az egészséges testi és lelki fejlődésükhöz szükséges, például megfelelő táplálék és egészségügyi ellátás biztosítása, vagy az alapvető oktatáshoz való jog. Az egyezményt ratifikáló országok kötelezettséget vállalnak az egészséghez való jog tiszteletben tartására és az egészségügyi szolgáltatásokhoz, illetve a szociális biztonsághoz, a juttatásokhoz való hozzájutás biztosítására.[11] Ebben a keretben fogalmazódnak meg a speciális támogatásra vonatkozó tartalmak is:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
