Kutatásunk célja a lehetetlenülés fogalmának mélyebb megértése és hatásainak feltárása a munkajogviszonyokra. A kutatás két fő irányba terjeszkedik: egyrészt az elméleti keretek meghatározásával, másrészt a jogesetek és gyakorlati példák elemzésével foglalkozik. Ismertetjük a lehetetlenné válás jogi definícióját, és elemezzük azokat az eseteket, amikor a munkajogviszonyban ilyen helyzet merülhet fel. Mindemellett igyekszünk feltárni a munkajogot érintő jogi kihívásokat, amelyek a lehetetlenülés problematikájához kapcsolódnak.
A jogesetek és gyakorlati példák elemzése során átfogóan vizsgáljuk a lehetetlenülést okozó tényezőket, beleértve a gazdasági válságokat, természeti katasztrófákat, pandémiát, tartós megbetegedéseket és egyéb váratlan eseményeket. Az ilyen helyzetek jogi kezelése és az érintett felek jogai és kötelezettségei is kiemelt figyelmet kapnak.
1. Bevezető gondolatok
2. A lehetetlenülés okai
3. Lehetetlenülés a munkaviszony kezdetén
4. A munkaviszony megszüntetésének esetei lehetetlenülés miatt
4.1. Azonnali hatályú felmondás lehetetlenülés miatt
4.2. Határozott idejű munkaviszony munkáltatói felmondása lehetetlenülés miatt
4.3. Határozott idejű munkaviszony munkavállalói felmondása lehetetlenülés miatt
4.4. Lehetetlenülés a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt
5. A munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének lehetetlenülése a munkavállaló egészségi állapota miatt
6. Összegzés
A munkaszerződés teljesítése számos körülmény miatt lehetetlenné válhat. A körülmények között találunk olyat, mely kifejezetten a munkáltató felróható magatartása miatt merül fel, olyat is, mely a munkavállaló felróható magatartása miatt, és olyat is, amely mindkét vagy egyik fél felróható magatartása miatt (sem) következik be. A lehetetlenné válást illetően - figyelemmel arra is, hogy az ritkán fordul elő a munkajog területén, az inkább a polgári kötelmi jogra jellemző - kevés precedensképes határozatot, eseti döntést találunk.[1]
"A szerződési jog paradigmája a szerződések kikényszeríthetősége. A kontinentális szerződési jogok megközelítésében ez hagyományosan a szerződések természetbeni kikényszerítését jelenti. A természetbeni teljesítés korlátja a teljesítés lehetetlenülése, amely akkor is bekövetkezhet, ha a teljesítés lehetséges lenne ugyan, de bírósági kényszerrel a kötelezett személyes közreműködése nélkül nem érhető el."[2]
Először is azt kell megvizsgálni, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) hol találunk utalást a lehetetlenülésre, mit értünk egyáltalán lehetetlenülés alatt. Az Mt. 31. §-a szerint a jognyilatkozatra egyebekben, ha az Mt. eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:107. §-ának szabályait kell megfelelően alkalmazni. A teljesítés lehetetlenné válása nem új jogintézmény, azt már a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény is tartalmazta.[3]
A Ptk. 6:107. § (1) bekezdése értelmében a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis. A szolgáltatás nem lehetetlen azért, mert a kötelezett a szerződés megkötésekor nem rendelkezik a szolgáltatás tárgyával. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint az érthetetlen kikötés vagy az egymásnak ellentmondó kikötések semmisek.
A lehetetlenülést nem szabad azonban összekeverni a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződéssel, ahol már a szerződéskötés pillanatában ismert az egyik vagy mindkét fél előtt, hogy a szerződés teljesítése lehetetlen. Ezzel szemben a lehetetlenné válás esetében ez a körülmény nem ismert, az csak később válik azzá egyik vagy mindkét fél számára.[4]
A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés esetét az alábbi fiktív példával kívánjuk szemléltetni. Tegyük fel, hogy a munkavállaló és a munkáltató között létrejött munkaszerződésben a munkavállaló vállalja, hogy - bár semmilyen korábbi tapasztalata nincsen - egy hónap alatt képesítést szerez széles törzsű, hosszú távú utasszállító repülőgép vezetésére. A munkavállaló anélkül vállalja ezt a feltételt, hogy bármilyen repüléshez szükséges korábbi képesítéssel, tapasztalattal vagy felszereléssel rendelkezne. Ez a szerződés azért lesz lehetetlen, mert a munkavállaló nem rendelkezik képességgel a repüléshez, és az sem lehetséges, hogy ennyire
- 16/17 -
rövid idő alatt megtanulja azt, végül a repüléshez szükséges engedélyeket megszerezze. Figyelemmel arra, hogy a munkavállaló kötelezettségének teljesítése lehetetlen és de facto az egész szerződés teljesítésére kihat (hiszen a munkáltató bizonyára azért várja el a munkavállalótól a vezetési képesség megszerzését, hogy aztán pilótaként foglalkoztassa), ennélfogva az egész szerződés lehetetlen szolgáltatásra irányul, így az semmis. Ebben az esetben tehát a szerződés teljesítése nem lehetetlenné válik, hanem már a megkötésekor lehetetlen.
Ennél érdekesebb a helyzet a lehetetlenné válás esetében.[5] Alapvetően a munkajog területén is megállapítható, hogy a teljesítés lehetetlenülésének több oka lehet: jogi ok, fizikai ok, gazdasági (érdekbeli) ok.[6]
A jogszabályi változások érinthetik a munkavállalót és a munkáltatót is. Ezek módosítják vagy korlátozzák a munkavállalók, illetve a munkáltatók tevékenységét, ezáltal befolyásolhatják a munkaszerződés teljesítését. Tegyük fel, hogy a munkavállaló egy dohányboltban dolgozik eladó munkakörben. Egészségügyi és környezetvédelmi szempontok miatt az adott országban teljesen betiltják a dohánytermékek árusítását. Ebben az esetben egy feleken kívül álló ok miatt lehetetlenül el a továbbiakban a munkaszerződés teljesítése, hiszen a munkáltató nem árusíthat a továbbiakban dohányárut. Ebből pedig nyilvánvalóan következik, hogy nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének.
Fizikai ok lehet például a munkavállalót érintő egészségügyi probléma, váratlan események, természeti katasztrófák, vis maior. Ha a munkavállaló súlyosan megbetegszik vagy sérülést szenved, amely miatt nem képes a továbbiakban munkát végezni, akkor a munkaszerződés teljesítése lehetetlenné válik.[7]
Az olyan események, amelyek az emberi beavatkozáson vagy ellenőrzésen kívül állnak (ún. vis maior események), természeti katasztrófák (például árvíz, földrengés) vagy háborús konfliktusok, azon túlmenően, hogy jelentős károkat okoznak, akár a munkavégzést is lehetetlenné tehetik.[8]
Álláspontunk szerint egészségügyi ok felmerülhet kivételesen a munkáltató, de gyakrabban a munkavállaló oldalán. Ha egy munkavállaló súlyos balesetet szenved akár a munkahelyén vagy azon kívül, ami miatt hosszú ideig vagy végleg képtelen dolgozni, az a szerződés teljesítésének lehetetlenné válását eredményezi. Ilyen lehet például, ha egy munkavállalónak olyan krónikus betegsége van, amely súlyos fizikai vagy mentális korlátozásokkal jár, és ezek akadályozzák a munkavégzést, vagy az olyan műtétek vagy kezelések, amelyek miatt a munkavállaló hosszabb ideig (akár több évig) nem képes dolgozni, például a rehabilitációs időszak miatt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
