Magyarországon jelenleg a földforgalomra és a kapcsolódó hatósági eljárásra a következő jogszabályok rendelkezései alkalmazandóak:
- a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Földforgalmi tv.),
- a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (továbbiakban: Fétv.),
- az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet).
Ezeken túl - egyes specifikus vonatkozásokban - az alábbiakat is alkalmazni kell:
- a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) - pl. a szerződés érvénytelensége kapcsán,
- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) - pl. hatósági döntés módosítása/visszavonása, illetve a jogerő tárgyában,
- a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) - a jogorvoslat vonatkozásában,
- a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény - pl. a természetes személyazonosító adat fogalma miatt,
- a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet - a megyei földhivatalok hatásköre és illetékessége tárgyában.
Tanulmányomban a mező- és erdőgazdasági földek forgalma szabályozásának főbb pontjait törekszem bemutatni, kifejezetten a megyei földhivatalok hatósági eljárásának, ezen belül az adásvételi, a csere és az aranykorona értékre vonatkozó szerződések vizsgálatának tükrében.
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló T/7979. számú törvényjavaslat (továbbiakban: Törvényjavaslat) általános indokolása értelmében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (továbbiakban: Tft.) már nem tudott megfelelni az Uniós csatlakozással járó szabályozásbeli változásoknak, éppen ezért a Tft.-beli tilalmakat és korlátozásokat 2014. április 30.-áig kívánták fenntartani:
"A moratórium közelgő lejárta hazai földtulajdoni, földhasználati viszonyok teljes újragondolását, a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiában megfogalmazott törekvésekkel összhangban álló rendezését és nem utolsó sorban a közösségi normákhoz illeszkedő szabályozást teszi szükségessé."[1]
E határidő közvetlenül Magyarország 2004. május 1-jei csatlakozásának következménye, minthogy a Csatlakozási Okmány 7 év átmeneti időszakot biztosított, amely alatt az eltérő szabályokat még fenntarthattuk a magyar és a nem magyar személyek földtulajdonszerzése tekintetében. 2011-ben további 3 évre még meghosszabbították ezt a moratóriumot. Mindezek alapján tehát 2014. április 30-a után meg kellett szüntetni a magyar és az uniós, tagállami állampolgárokra vonatkozó eltérő tulajdonszerzési tilalmakat és korlátokat.
Bár az Európai Unió normái közvetlenül nem szabályozzák a mezőgazdasági földek tulajdonlásának kérdését, de az alapvető jogelvek és az ezek mentén kialakult bírói gyakorlat iránymutatással szolgált (előbbiek közül említhető a diszkrimináció tilalma, a személyek szabad mozgása, illetve a tőke szabad mozgása). Összességében - és ez a Csatlakozási Okmány is rögzítette - a kialakítandó eljárási rendben a földforgalmi és földhasználati közjogi korlátozásoknak objektív, állandó, átlátható és nyilvános kritériumokon kellett alapulniuk, és nem alkalmazható nemzeti elvű különbségtétel.[2]
Az új földtörvényre vonatkozó vitaanyag tükrözte egy ilyen eljárási rendszer megalkotására irányuló szándékot, azonban megfogalmazta a lehetséges specifikációkat is. "Az új földtörvénynek az EU-hoz, EGT-hez tartozó tagállamok, továbbá a nemzeti elbánást megkövetelő két-, illetőleg többoldalú nemzetközi szerződésben részes államok földművesei tekintetében a nemzeti elbánás alapján kell felépülnie. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a földművesek földszerzésére minden tekintetben azonos szabályok érvényesüljenek. Az új földtörvény a birtokpolitikai célok szolgálatában ésszerű
- 277/278 -
indokok alapján tenne megkülönböztetést a földművesek földszerzési jogosultsága tekintetében is. Az új törvény az egyenlő elbánást a belföldi és a tagállami illetőségű földművesek között érvényesítené azzal, hogy mindemellett a helyben lakó földműveseket előnyben részesítené a földszerzésben.
A nemzeti elven való különbségtételt (szerzési tilalmat) ugyanakkor azokkal a külföldi tagállamokkal szemben érvényesíteni lehet, amelyek egyfelől a magyar állampolgárokkal és jogi személyekkel szemben nemzeti elvű megkülönbözetést alkalmaznak, illetőleg kívül esnek az EU, az EGT, és a nemzeti elbánás biztosítását előíró nemzetközi szerződésekben részes államok körén.
A külföldi államok, állami szervek, területi és helyi önkormányzatok földszerzése tekintetében a nemzeti szuverenitás védelme érdekében is szerzési tilalom mondható ki, illetőleg ezek földszerzéséhez közvetlenül a Kormány külön engedélye is megkövetelhető."[3]
A már említett Törvényjavaslat zárószavazásra szánt egységes szövege 2013. június 6-án érkezett az Országgyűlés Hivatalába,[4] és a Földforgalmi tv.-t 2013. június 30-án ki is hirdették a Magyar Közlönyben.
Mindössze néhány hónap múlva jelent meg az Alapvető Jogok Biztosának jelentése a Földforgalmi törvénnyel kapcsolatban. E jelentés alapján különböző képviselőcsoportokhoz tartozó országgyűlési képviselők, civil szervezetek és magánszemélyek is szót emeltek a Földforgalmi tv. ellen.
Az Alapvető Jogok Biztosa kifejtette, hogy - az Alkotmánybíróság döntései alapján - az Alaptörvény széles mérlegelési jogot biztosít a földforgalom szabályozásában a jogalkotónak, továbbá, hogy addig a korlátozó szabályokat (birtokmaximum, elővásárlási jog, személyi és tárgyi korlátok stb.) nem találták alkotmányellenesnek.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a korlátozó szabályok alkotmányosságát nem csupán az anyagi jogi, hanem az eljárási szabályok tekintetében is vizsgálni kell, különös tekintettel a hatósági eljárásra. Álláspontja szerint a Földforgalmi tv.-beli, adásvételi szerződés jóváhagyása iránti hatósági eljárás egyes pontokban ütközik az Alaptörvénnyel, a következők miatt.
Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerint Magyarország független, demokratikus jogállam, a (3) bekezdés értelmében pedig a közhatalom forrása a nép. E két rendelkezés együttes értelmezése alapján az Alkotmánybíróság 38/1993. (VI.11.) AB határozatában, illetve 16/1998. (V. 8.) AB határozatában levezette a demokratikus legitimáció elvét, vagyis azt, hogy "(...) közhatalom csak akkor gyakorolható, ha az a választások és kinevezések hibátlan láncolatán keresztül visszavezethető a népre. Ennek érdekében a közhatalom formálisan sem szakadhat el a választópolgárok közösségétől, amely a közhatalom gyakorlására felhatalmazást ad. Negatív megközelítésben pedig a demokratikus legitimáció azt jelenti, hogy nem gyakorolhat olyan személy vagy szervezet közhatalmat, amely a hatalomgyakorlást - a kinevezéseken, választásokon keresztül - nem tudja a népre visszavezetni. Amíg a választások, kinevezések láncolata a választópolgároktól a közhatalmat gyakorló szervig, személyig folyamatos, a demokratikus legitimáció nem vitatható."[5]
Az Alapvető Jogok Biztosa szerint a fent említettek összességében tehát azt jelentik, hogy Alaptörvénybe ütköző az olyan döntés, amelyet nem demokratikus legitimációval rendelkező szerv hoz meg. Márpedig a jelentés idején - és tekintettel arra, hogy a kapcsolódó rendelkezések azóta sem kerültek módosításra, tulajdonképpen még jelenleg is - ez jellemezte a Földforgalmi tv.-t.
Ugyanis a Földforgalmi tv. 27. §-ából következik, hogy a termőföldre vonatkozó adás-vételi szerződés jóváhagyásához elengedhetetlen mind a mezőgazdasági igazgatási szerv (azaz az adott megyei földhivatal), mind a helyi földbizottság támogatása. Ez utóbbi nem rendelkezik demokratikus legitimációval, tekintve, hogy az adott területen földet használó földművesek, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, valamint más természetes és jogi személyek képviseleti szerve.[6] Vagyis elvileg nem hozhatna a tagjain kívüli személyekre kötelező döntéseket, azonban állásfoglalása mégis köti a hatóságot, hiszen a támogató döntése hiányában a mezőgazdasági igazgatási szerv nem hagyhatja jóvá az adás-vételi szerződést.[7]
Ezt a kötöttséget némileg enyhíti a Földforgalmi tv. 27. § (3) bekezdése, amely azokat az eseteket tartalmazza, amikor a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadhatja a jóváhagyást a földbizottság támogató véleménye ellenére. Az Alapvető Jogok Biztosa szerint azonban e jogszabályhely csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz az okok vonatkozásában,[8] így az objektív döntéshozatal nem biztosított.[9]
A helyi földbizottság állásfoglalásának kialakítására nézve a Földforgalmi tv. nem ír elő objektív kritériumokat.[10] "Az objektív, a termőföld sajátosságain alapuló szempontrendszer és az indokolás hiánya ellentétes a hatósági ügyek tisztességes intézésének követelményével és alapjoggal összefüggő közvetlen visszásságot eredményez. Súlyosítja a jogszabályi környezet megítélését, hogy a helyi földbizottságra - mivel nem hatóság - nem vonatkozik az indokolási kötelezettség, így előállhat az a helyzet, hogy az ügyfél nem tudja érdemben vitatni azokat a tényeket és jogokat, amelyeken a hatósági döntés alapult, mivel a döntés tartalmát nem a hatóság, hanem a helyi földbizottság alakította ki."[11]
A jelentés végül kiemelte a Földforgalmi tv. 27. § (1) bekezdés ab) alpontját, amelynek értelmében a
- 278/279 -
mezőgazdasági igazgatási szerv az adás-vételi szerződés jóváhagyását megtagadja, ha a helyi földbizottság nem adja ki az állásfoglalását. Az Alapvető Jogok Biztosa szerint ez egyértelműen ellentétes a tisztességes ügyintézéshez való joggal, hiszen ekkor a hatóság "(...) a megkeresett szerv mulasztását egyoldalúan és mérlegelés nélkül a vétlen ügyfél terhére tudja be."[12]
Ezt tovább gondolva Dr. Csák Csilla[13] felhívta a figyelmet a következőkre. "Lényeges megemlíteni, hogy a földbizottság állásfoglalásának elmaradása esetén (hallgat a bizottság) az igazgatási szerv - mint jogszabályban rögzített megtagadási ok - jóváhagyást megtagadó határozatot hoz. A határozat bírósági felülvizsgálata során azonban jogértelmezési és jogalkalmazási kérdésként merül fel, hogy a jogszabályban rögzített kötelező megtagadási ok miatt, ebben az esetben eredményesen támadható-e a határozat, azaz egy bizottság mulasztásával megvalósuló jogsértés miként orvosolható."[14]
Összességében az Alapvető Jogok Biztosa a következőket állapította meg. "Álláspontom szerint az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyásának előírása önmagában nem ellentétes az Alaptörvény jogállamiságot és tisztességes ügyintézést előíró rendelkezéseivel. A termőföld különleges adottságaira tekintettel a közhatalom alkotmányosan ellenőrizheti, hogy a polgári jogi jogalanyok betartották a termőföld adásvételére vonatkozó törvényi rendelkezéseket. A Földtv. ennek vizsgálatára vonatkozó rendelkezései azonban olyan ellenőrzési rendet állapítottak meg, amelyek a hatósági ügyek tisztességes intézésének követelményével a fenti indokok alapján ellentétes."[15]
E jelentés után kb. egy hónappal, azaz 2013. december 12-én került kihirdetésre a Fétv., amely azonban nem oldotta meg a problémákat. "A kiegészítő törvény megjelenésével bizonyossá vált, amit korábban csak sejteni lehetett. Az új földtörvény valójában két törvényt foglal magába (...). És mintha nem lenne elég, hogy a kettő gyakorlatilag csak együtt értelmezhető, még így is maradtak (...) megválaszolatlan kérdések (...)."[16]
Ugyanakkor létezik a szabályozás pozitív jellegét hangsúlyozó vélemény is. "Az új jogszabály elismeri a magántulajdon szentségét, és a tulajdonviszonyokba nem avatkozik be, kizárólag a jövőre nézve korlátozza a földek adásvételét és a használatát. A cél a földtulajdon és a használat egységesítése. A szabályozás mellékhatásai, hogy rövidtávon csökken a nagy földterülettel rendelkező, és állattartással is foglalkozó üzemek száma, és a termelékenysége is. Hosszabb távon azonban komolyabb perspektívát és kiszámíthatóbb életpályát jelent mindazok számára, akik élve Magyarország kedvező talajtani és klimatikus viszonyaival, kedvező geopolitikai elhelyezkedésével, a jövőben itt szeretnének gazdálkodásba kezdeni."[17]
A földek forgalmára vonatkozó adás-vételi szerződések hatósági jóváhagyásának/megtagadásának folyamata a következő. Az adás-vételi szerződésnek vannak kötelező tartalmi elemei, ezeket a Földforgalmi tv. (13-15. §), illetve a Fétv. taglalja (11-15.§). A szerződést 4 példányban (egyet biztonsági okmányon kell elkészíteni) be kell nyújtani a jegyzőhöz (itt a föld fekvése mérvadó),[18] aki kifüggeszti az ún. anonimizált példányt - és amennyiben a szerző fél esetleg külön dokumentumba foglaltan tette meg a kötelező nyilatkozatokat, akkor azt is -60 napra. A kezdő nap a kifüggesztést követő első nap. Közös önkormányzati hivatal esetén, amennyiben a szerződés tárgyát képező föld nem a székhelyen található, akkor a székhelyen és a föld révén érintett településen is ki kell függeszteni az anonimizált példányt.
Ha a kifüggesztéssel kapcsolatos közzétételi kérelem hiányosan került benyújtásra, vagy annak mellékleteként nem kerültek csatolásra a Fétv.-ben meghatározott példányszámban az adás-vételi szerződések, a jegyző az eladót legfeljebb 5 napos határidő megállapításával haladéktalanul felhívja a hiányosságok pótlására, vagy a szerződésnek a Fétv.-ben előírt megfelelő példányszámban való csatolására.[19] A jegyzőnek rá kell vezetnie a kifüggesztett példányra a kifüggesztés első és utolsó napját, és azt, hogy ez a határidő jogvesztő.
Amennyiben elővásárlásra jogosulttól érkezik elfogadó nyilatkozat, a jegyző köteles az elfogadó jognyilatkozat személyes átvételekor az elővásárlásra jogosult - ide nem értve a földalapkezelő szervezetet - személyazonosságát ellenőrizni az elfogadó jognyilatkozatban szereplő természetes személyazonosító adatoknak a személyazonosító okmányban foglalt adatokkal való összevetésével, továbbá az elővásárlásra jogosultat nyilatkoztatni arról, hogy az elfogadó jognyilatkozaton szereplő aláírását a saját kezű aláírásának ismeri el. Ha a jegyző megállapítja, hogy az elfogadó jognyilatkozat az azt átadó elővásárlásra jogosulttól származik, ezt a tényt az elfogadó jognyilatkozaton az aláírásával igazolja, és azt átveszi. Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy az elfogadó jognyilatkozat nem az azt átadó személytől származik, a jegyző az elfogadó jognyilatkozat átvételét megtagadja, és ennek tényét, valamint okát az elfogadó jognyilatkozaton rögzíti.
Az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölni az elővásár-
- 279/280 -
lási jogosultság jogalapját, továbbá ha az elővásárlási jog törvényen alapul, akkor azt is, hogy az elővásárlásra jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az elővásárlási jogát. Az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell a Földforgalmi tv. 13-15. §-ban foglalt esetekben az ott előírt nyilatkozatokat is, ennek hiányában azokat a Földforgalmi tv. 13-15. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően a jognyilatkozathoz csatolni kell. Az elfogadó jognyilatkozathoz - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat is.[20]
A 60 nap letelte után a jegyző valamennyi szerződést megküldi az adott megyei földhivatalnak, és a nyilatkozatokat is (amennyiben vannak), illetve iratjegyzéket is készít, azon feltüntetve, hogy érkezett-e elfogadó nyilatkozat.[21] A földhivatal/mezőgazdasági igazgatási szerv a következőket ellenőrzi:
- a fent említett tartalmi, formai és eljárási követelmények meglétét,
- a szerző fél (vevő, illetve az elfogadó jognyilatkozatot tevő) jogosult-e földet szerezni: földműves-e, mivel ez esetben 300 hektár az a maximum, amennyi a tulajdonában és haszonélvezetében lehet a megszerezni kívánt földterülettel együtt. Amennyiben nem földműves, úgy 1 hektár az a maximum, amennyi a birtokában lehet a megszerezni kívánt földterülettel együtt,[22]
- az eladó tulajdonában áll-e ténylegesen az adott földterület (vagy rendelkezik-e ténylegesen a szerződésbeli tulajdoni hányaddal),
- a szerződéssel érintett földterületen harmadik fél (tehát a szerződésbeli feleken kívüli fél) földhasználata fenn áll-e. Ez azért fontos, mert amennyiben nem, úgy a szerző félnek nem kell nyilatkoznia a Földforgalmi tv. 13. § (4) bekezdésben[23] foglaltakról.
A fent említett feltételek megsértése esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja az adás-vételi szerződés jóváhagyását.
Amennyiben van a 60 napos kifüggesztés alatt nyilatkozatot benyújtó fél, az Ő vonatkozásában is megtörténik a feltételek vizsgálata.
Amennyiben nem fogadható el a nyilatkozata (pl. a jegyző nem tett eleget a személyazonosságvizsgálati kötelezettségnek, a fél nem nyilatkozott a Földforgalmi tv. 13-15. §-ban foglaltakról, vagy a fent említett maximumokat átlépné a szerzéssel), a mezőgazdasági igazgatási szerv állásfoglalás céljából úgy keresi meg a helyi földbizottságot állásfoglalás kibocsátás céljából, hogy jelzi e nyilatkozat el nem fogadásának tényét és okát.
Ha elfogadható a nyilatkozat, úgy a mezőgazdasági igazgatási szervnek sorrendet kell felállítania a vevő/vevők és az elfogadó nyilatkozatot benyújtó között jegyzék formájában,[24] a Földforgalmi tv. 18. §-a alapján, amely az elővásárlásra jogosultak sorrendjét állapítja meg.[25]
A helyi földbizottság állásfoglalását megküldi mind a mezőgazdasági igazgatási szervnek, mind a jegyzőnek, aki ezt kifüggeszti 5 napra (közös önkormányzati hivatal esetén ugyanaz a szabály, mint a 60 nap esetén), és rávezeti az első és az utolsó napot, illetve azt, hogy kifogás érkezett-e.[26] A kifogás a települési önkormányzat képviselőtestületénél terjeszthető elő. A képviselő-testület döntése ellen további jogorvoslatnak, panasznak, felszólalásnak nincs helye.[27]
Az 5 napos kifüggesztésről szóló tájékoztatást követően a mezőgazdasági igazgatási szerv dönt a jóváhagyásról, illetve a megtagadásról, illetve, ha van elfogadó nyilatkozatot benyújtó fél, akkor arról is, hogy - ha csak eleve nem zárta ki a sorrendből a fent említett hibák valamelyike miatt - beléphet-e a vevő helyére. Pozitív döntés esetén záradékkal látja el a szerződést, és megküldi (ha volt önálló dokumentumba foglalt nyilatkozat, akkor azt is) a feleknek.[28] Ezt követően az adott járási földhivatalhoz kell benyújtani a dokumentumokat és az általuk történő bejegyzés révén lesz tulajdonos a szerző fél.
Érdekes kérdésre hívja fel a figyelmet Dr. Csák Csilla, nevezetesen arra, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv/megyei földhivatal jóváhagyó döntése vajon érvényességi, vagy hatályossági feltétel-e pl. egy adás-vételi szerződés vonatkozásában. A Ptk. értelmében a szerződés nem válik hatályossá, ha a harmadik személy a beleegyezést vagy a hatóság a jóváhagyást nem adja meg vagy, ha arról a bármelyik fél által a másik féllel közölt megfelelő határidőn belül nem nyilatkozik, illetve a hatálytalan szerződés alapján történt teljesítésekre az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni.[29]
Mindezekre tekintettel Dr. Csák Csilla álláspontja szerint az a szerződés, amelyet a mezőgazdasági igazgatási szerv nem hagy jóvá, érvényesen jön létre, de a joghatás kiváltása érdekében szükséges a hatósági jóváhagyás. Ettől függetlenül pedig a szerződés tekinthető semmisnek.[30]
Bizonyos esetekben nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása, ezeket taglalja a Földforgalmi tv. 36. §-a.[31] Ettől meg kell különböztetnünk azt, amikor szükséges a hatósági jóváhagyás, viszont ez eljárás a fent vázoltakhoz képest egyszerűbb. Ebbe a kategóriába tartozik a csere és az aranykorona is. Csere esetében a kifüggesztési eljárás és a jegyző szerepe megszűnik. A jogi képviselő küldi meg közvetlenül a megyei földhivatalnak a szerződéseket, amelyek között értelemszerűen nem kell anonimizált, záradékolt példánynak lennie.
- 280/281 -
A vizsgálati szempontok viszont azonosak a fent említettekkel (kötelező tartalmi és formai elemek, tulajdon tényleges megléte, korlátok betartása - 300 ha, illetve 1 ha a földműves nyilvántartásba vételétől/vételének hiányától függően - nyilatkozatok, harmadik személy földhasználata). E szempontok kiegészülnek még a következőkkel csere esetében. A csere lehet birtok-összevonási célú, ha a föld tulajdonosa a tulajdonjogát a Földforgalmi törvény 12. § (1) bekezdése a) pontjában ("a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik") meghatározott célból kívánja cserélni. Vagy a Földforgalmi törvény 12. § (1) bekezdése bb) alpontjában ("a cserepartnerek egyikének lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a csere tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van") a mezőgazdasági üzemközpont elhelyezkedésének figyelembevételével meghatározott célból kívánja cserélni.[32]
Amennyiben a csere nem birtok-összevonási célú, egy harmadik lehetőség is adott, ez pedig a Földforgalmi tv. 12. § (1) bekezdés ba) alpontja: a cserepartnerek egyike helyben lakónak minősül. Itt pedig a Földforgalmi tv. 5. § 9. pontját kell figyelembe venni, amelynek értelmében helyben lakó az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik.
Aranykorona értékre vonatkozó szerződés esetén szintén nincs kifüggesztési és jegyzői eljárás, valamint itt is vizsgálni kell az egyes alapvető követelmények meglétét (kötelező tartalmi és formai elemek), viszont itt értelemszerűen nem kell vizsgálni harmadik személy földhasználatát, egyes nyilatkozatok meglétét, azonban a tulajdon és haszonélvezet kapcsolatában a korlátok betartását, valamint a termelőszövetkezeti különlapon az aranykorona érték meglétét és tulajdonlását igen, tekintettel a Földforgalmi tv. 16. § (4) bekezdésére. "A részarány-tulajdon megszerzése esetében az (1) bekezdésben foglalt földszerzési maximumot azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerző fél tulajdonában és haszonélvezetében álló földterület hektárban kifejezett térmértéke mennyiségének hússzorosa, valamint a már tulajdonában álló és megszerzésre kerülő részarány-tulajdon összesített aranykorona értéke mennyiségének együttes összege legfeljebb 6000 lehet."
Tanulmányom természetesen nem tud átfogó képet nyújtani a Földforgalmi törvényről és az egyéb vonatkozó jogszabályok, valamint a hatósági eljárás minden eleméről, azonban e rövid összegzés alapján is egyértelmű, hogy szükséges lenne módosításokat végezni.
E sorok írásakor, vagyis 2015. február végén, az Országgyűlés irományai között csupán egy kapcsolódó javaslat található, amely az adózás tárgykörét érinti és a Földforgalmi tv. 38. §-át a következő bekezdéssel kívánja kiegészíteni: "A magánszemélyek tulajdonában levő mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld nem képezheti helyi, valamint települési adóztatás tárgyát".[33]
A módosításokra vonatkozó tervek is valószínűleg már körvonalazódnak, erre enged következtetni a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkárának nyilatkozata, melyben kifejtette, hogy egyebek mellett bővítésre szorul a földműves fogalma, valamint pontosítani kell az elővásárlási és a haszonbérleti jogosultak körét, továbbá hangsúlyozta, hogy kiemelt feladatnak tekintik az osztatlan közös tulajdonban álló földek rendezetlen ügyének megoldását is.[34] ■
JEGYZETEK
[1] T/7979. számú törvényjavaslat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról - Indokolás/Általános indokolás 4. pont http://www.parlament.hu/irom39/07979/07979.pdf [2015.01.23.]
[2] Dr. Csák Csilla: Az új magyar földforgalmi szabályozás és hatása a földtulajdoni és használati viszonyokra - hatósági jóváhagyás, mint a rendelkezési jog korlátozása. 156-169. o., 156., 162-162. o. http://www.vmtt.org.rs/mtn2013/156_169_Csak_A.pdf [2015.01.23.]
[3] Az új földtörvény vitaanyaga I. fejezet 3. pont, 5-6. o. http://ujfoldtorveny.kormany.hu/download/1/91/40000/%C3%BAj%20f%C3%B6ldt%C3%B6rv%C3%A9ny%20koncepci%C3%B3.pdf [2015.01.23.]
[4] T/7979/260. számú egységes javaslat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló, T/7979. számú törvényjavaslat zárószavazásához http://www.nemzetihirhalo.hu/doc/07979-0260.pdf?honnan=Nemzeti_Hirhalo [2015.01.23.]
[5] Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-643/2013. számú ügyben 4. p. http://www.ajbh.hu/documents/10180/111959/Jelent%C3%A9s+egyes+agr%C3%A1r+t%C3%A1rgy%C3%BA%20t%C3%B6rv%C3%A9nyek+m%C3%B3dos%C3%ADt%C3%A1s%C3%A1r%C3%B3l/f7b67576-4f52-49f9-b6fb-b0101dee186d;jsessionid=E1D00F2E6898D45303C518EAB5134A9C?version=1.0 [2015.01.23.]
[6] Földforgalmi tv. 68. § (1), (2) bekezdés
[7] Amennyiben ugyanis a helyi földbizottság nem támogatja azt a személyt, akire nézve a mezőgazdasági igazgatási szerv végzésében kérte a vélemény kibocsátását, akkor vele mint szerző féllel nem hagyható jóvá az adás-vételi szerződés.
[8] "Az (1) bekezdésben foglaltakon túl, a mezőgazdasági igazgatási szerv - az adás-vételi szerződés jóváhagyását támogató
- 281/282 -
helyi földbizottsági állásfoglalás ellenére - megtagadhatja az adás-vételi szerződés jóváhagyását, különösen, ha
a) a helyi földbizottság által támogatott elővásárlásra jogosulttal vagy jogosultakkal, illetve az adás-vételi szerződés szerinti vevővel szemben megállapítja, hogy a 24. § (2) bekezdésének c) pont cc) alpontjában, valamint a 24. § (2) bekezdésének d) pontjában foglaltak alapján a helyi földbizottság értékelésével ellenkező következtetésre jut, vagy
b) az adás-vétel ésszerűtlen birtokszerkezetet eredményezne."
[9] Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-643/2013. sz. ügyben i.m. 5. o.
[10] Földforgalmi tv. 24. § (2) bekezdés: "A helyi földbizottság az adás-vételi szerződést a köztudomású tények és legjobb ismeretei alapján, különösen a következő szempontok szerint értékeli:
a) az adás-vételi szerződés alkalmas-e a tulajdonszerzési korlátozás megkerülésére;
b) megállapítható-e, hogy a felek már e törvény hatálybalépése előtt megállapodtak a tulajdonjog átruházásában, de az adásvételi szerződést csak a jelen eljárás keretében léptetnék egyikük nyilatkozatával, illetve harmadik személy jognyilatkozatának megtételével hatályba;
c) az adás-vételi szerződés jóváhagyása esetén az adás-vételi szerződés szerinti vevő, illetve a jegyzék szerinti, az első helyen álló elővásárlásra jogosult, vagy ha több elővásárlásra jogosult áll az első helyen, akkor valamennyi első helyen álló elvásárlásra jogosult
ca) alkalmas-e az adás-vételi szerződés és a 13. §-ban, illetve a 15. §-ban meghatározott kötelezettségvállalások teljesítésére,
cb) elnyer-e olyan jogi helyzetet, amelynek révén a jövőben az elővásárlási jogát visszaélésszerűen gyakorolhatja, vagy
cc) indokolható gazdasági szükséglet nélkül, felhalmozási célból szerezné meg a föld tulajdonjogát;
d) az ellenérték a föld forgalmi értékével arányban áll-e, s ha nem, az aránytalansággal a vevő elővásárlásra jogosultat tartott távol az elővásárlási jogának gyakorlásától."
[11] Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-643/2013. számú ügyben i.m. 5. o.
[12] Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-643/2013. számú ügyben i.m. 5. o.
[13] Tanszékvezető egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-és Jogtudományi Kar, Agrár- és Munkajogi Tanszék, a Kar tudományos és nemzetközi dékán-helyettese.
[14] Dr. Csák i.m. 163. o.
[15] Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-643/2013. számú ügyben i.m. 5., 6. o.
[16] Hány földtörvény van valójában? http://www.euroeco.hu/hirek/nem-besorolt/hany-foldtorveny-van-valojaban [2014.11.29.]
[17] Olajos István - Szilágyi Szabolcs: Az agrárjogot érintő legfontosabb változások Magyarországon 2011 és 2013 között. Agrár- és Környezetjog, 15. sz. 2013. 111-127. o., 114., 115. o. -http://epa.oszk.hu/01000/01040/00017/pdf/EPA01040_agrar_es_kornyezetjog_2013_15_111-127.pdf [2015.01.23.] Kapronczai István: Az új szabályozás hatása az agrárpolitikára, Új Magyar földforgalmi szabályozás az uniós jogban, Konferencia Kiadvány, Budapest 2013. 1.
[19] Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés
[20] Földforgalmi tv. 21. § (1)-(5) bekezdés
[21] Földforgalmi tv. 22. § (1) bekezdés
[22] Földforgalmi tv. 10. § (2) bekezdés, 16. § (1) bekezdés
[23] "Ha a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés tárgyát képező föld harmadik személy használatában van, a szerző félnek kötelezettséget kell vállalnia, hogy a fennálló földhasználati jogviszony
a) időtartamát nem hosszabbítja meg, és
b) megszűnését követő időre az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeket vállalja."
Földforgalmi tv. 13. § (4) bekezdés
[24] Földforgalmi tv. 23. § (3) bekezdés
[25] Az elővásárlási jogi sorrend kapcsán jegyzi meg Dr. Holló Klaudia, hogy ez "(...) a rendszerváltás utáni agrárjogi jogalkotás legcizelláltabb elővásárlási jogi sorrendje".
Továbbá felhívja arra is a figyelmet, hogy ez az elővásárlási jog tulajdonképpen a földforgalmi korlátozás közvetett eszköze (a közvetlen eszközt jelentő hatósági engedélyezés, helyi földbizottsági állásfoglalás mellett), hiszen a jogosult belépése a folyamatba és eleve a 60 napos kifüggesztési időtartam megnöveli az adásvétel idejét, ráadásul gyengíti a szerződés szerinti vevő pozícióját is. Tanársegéd, ELTE, Állam- és Jogtudományi Kar, Agrárjogi Tanszék Holló Klaudia: Az elővásárlási jogról mint a földforgalom korlátozásának közvetetett eszközéről. Themis, 2014. június. 42-59. o., 56., 57. o. http://www.ajk.elte.hu/file/THEMIS_2014_jun.pdf [2015.01.23.]
[26] Fétv. 103/A. § (1) bekezdés
[27] Földforgalmi tv. 68. § (5) bekezdés
[28] Földforgalmi tv. 30. § (1) bekezdés
[29] Ptk. 6:118. § (3) bekezdés, 6:119. § (2) bekezdés
[30] Dr. Csák i.m. 167., 168. p.
[31] "(1) Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása
a) az állam tulajdonszerzéséhez;
b) az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld elidegenítéséhez;
c) a föld tulajdonjogának ajándékozás jogcímén történő átruházásához;
d) a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházásához;
e) a tulajdonostársak közötti tulajdonjog átruházáshoz, ha ezzel a közös tulajdon megszűntetésére kerül sor;
f) a földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves részére való átadásával megvalósuló adásvételhez;
g) a telekalakítási engedélyezési eljárás keretében történő tulajdonszerzéshez;
h) a 11. § (2) bekezdésében meghatározott tulajdonszerzéshez.
(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv kérelemre igazolást állít ki arról, hogy a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés hatályosságához az e törvény előírásai alapján nem kell a jóváhagyása."
[33] T/2190. számú javaslat http://www.parlament.hu/irom40/02190/02190.pdf [2015.01.26.]
[34] Készülőben a földtörvény módosítása http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/keszuloben-a-foldtorveny-modositasa-2317787 [2015.01.26.]
Lábjegyzetek:
[1] A szerző Önkormányzati referens, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Törvényességi Felügyeleti Főosztály.
Visszaugrás
