A földmagántulajdon csak néhány éve vált újból általánossá mezőgazdaságunkban. Jelenleg is a kialakulás nehézségeivel küszködnek az új földtulajdonosok. A fennálló gazdálkodási, tulajdoni viszonyokra még rányomják bélyegüket a korábbi közös tulajdonnak a fejekben és a mindennapi tevékenységben meglévő maradványai.
Számos vonatkozásában azonban már a piaci viszonyok érvényesülnek, kemény feltételek elé állítva a mezőgazdasági termelőket. Ugyanakkor, főleg a földdel kapcsolatban, a piaci viszonyok csak nagyon kezdetlegesek, visszafogottak.
A jövő szempontjából fontos a földpiacot, a földárat megszabó feltételek feltárása, megismerése, mert a földpiac kedvező hatásai csak így állíthatók a mezőgazdasági fejlesztés szolgálatába, illetve így előzhetők meg, védhetők ki a kedvezőtlen hatások, a nem kívánt folyamatok.
Általánosan elfogadott az, hogy a földár egyenlő a tőkésített földjáradékkal (és a földbe fektetett tőke kamatával), hogy a járadékot a mezőgazdasági árak határozzák meg, amelyek a még művelésben lévő legrosszabb földek feltételeihez kapcsolódnak.
Az is elég általánosan elfogadott tétel, hogy a földpiac (következésképpen a földár) nagyon speciális piac (és ár), mivel;
a) tárgya a termőföld számos sajátossággal rendelkezik,
b) a termőföld piacán egy adott ország földjének mindig csak csekély (mintegy évi 0,5-1 %-ra tehető rész jelenik meg adásvétel tárgyaként,
c) minden egyes föld adásvételét egyedi sajátosságok befolyásolják,
d) nagyok és lényegesek a földek közötti (minőségi, fekvésbeli) különbségek,
e) ezen különbségeknek sajátos meghatározó szerepük van,
f) összességében a termőföld kínálata adott.
A földárat meghatározó tényezők sokféleségére, összetettségére élesen rávilágít az, hogy amíg a fejlett piacgazdaságú országokban "a föld piaci ára többszöröse a tőkésítettföldjáradéknak", némi egyszerűsítéssel a tőkésítettföldbérleti díjnak, addig a magyar termőföldárak a földbérleti díjak reálkamatlábbal tőkésített értéket is alig érik el.
A földárak 60 000-200 000 Ft között mozogtak. (Találkozhatunk ugyanakkor 6 millió Ft-os földárral is, ez azonban már nem termőföldként hasznosul a vevőnél.)
Más számítások szerint (Privát Profit 1996. október) a bérleti díjak alapján számítva (eltérő reálkamattal) egy átlagos föld ára 125-225 000 Ft-ra tehető.
Az EU országai között a földárakban többszörös eltérések vannak, de országon belül is többszörös különbség található egyes országrészek között. Jelentős - bár korántsem ilyen nagy - országonkénti eltéréseket mutatnak a földbérleti díjak is.
1. táblázat
A mezőgazdasági földterület piaci ára és bérleti díja az EU egyes tagországaiban (ECU/ha)
Év: 1996
* Nincs adat + 1995. évi
1 Szántóterület
2 Mezőgazdasági terület
Mintegy 30-szoros a különbség a svédországi és a luxemburgi földárak között, míg a földbérleti díjakban "csak" 4,6-szoros különbséget találunk a legkisebb és legmagasabb között. Átlagosan mintegy 10-20 szoros földárkülönbségek mellett is csupán 2-3 szoros bérleti díj eltérés a jellemző.
Ezek után teljesen elfogadható az a megállapítás, hogy "az EU földárak" igen nagy részben alig megmagyarázható szóródást mutatnak.
Az 1. számú táblázatból kiolvasható különbségeknél kiegyenlítettebb képet kapunk egy korábbi felmérésből, amely; az étkezési búza termelői árában fejezi ki a földárakat és bérleti díjakat.
2. táblázat
Földárak és bérleti díjak étkezési búzában
Év: 1986
A magyarországi földárak az étkezési búza (hazai) felvásárlási árában kifejezve 3-6 t közöttire tehető. Ez legjobb esetben is mintegy harmada-ötöde a fenti legalacsonyabb (1986-os) francia földárnak, de 1/26-1/13-a a legmagasabb német árnak. Gyökeresen más a helyzet a földbérleti díjak esetében, itt a hazai átlagos mintegy 450-500 kg hektáronkénti földár csupán 1/2-e a német bérleti díjnak és lényegében megegyezik a francia és spanyol 1986-os bérleti díjjal.
A hazai bérleti díjak a földárak 10-15%-ára tehetők. Ez rendkívül magas arány, a fejlett piacgazdaságokban ilyennel nem találkozhatunk.
Nem mondható tehát az, hogy ma Magyarországon a földár a tőkésített földjáradékkal egyenlő.
A búza felvásárlási árában kifejezett földár nagyjából 1 ha búzaterméssel egyenlő, ami közgazdaságilag teljes képtelenség, még akkor is, ha tudjuk, hogy az utóbbi években a társas vállalkozások és egyéni gazdaságok számottevő hányada veszteséges volt. Pénzben számítva mind a földárakat, mind a bérleti díjakat, más arányokat kapunk (a hazai búzaárak elmaradnak az EU országok búzaáraitól).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
