Az osztrák társasági (vállalkozási) jog is nagyon szerteágazó, szinte nem hagy érintetlenül egyetlen jogterületet sem, spektruma kifejezetten nagy. Hasonlóan a német joghoz, a társasági formákra vonatkozó joganyagot nem egy egységes ,,társasági törvénykönyv" öleli fel, hanem azt az Osztrák Polgári Törvénykönyvből (Allgemeines Bürgerliches Gesetzbuch, ABGB), a 2007. január elsején hatályba lépett Vállalkozási Törvénykönyvből (Unernehmensgesetzbuch, UGB) és egyéb jogszabályokból ismerhetjük meg.[1]
Az UGB hatálybalépése előtti kereskedelmi és társasági jogi különtörvények miatt [Például: Handelsgesetzbuch (HGB), Gesetz über die Gesellschaft mit beschränkter Haftung (GmbHG), Aktiengesetz (AktG), Erwerbsgesellschaftengesetz (EGG)] az ABGB 1175. és az azt követő szakaszok sokat vesztettek alkalmazási területükből, szinte csak a különtörvények hézagait töltötték meg tartalommal.[2]
Az európai nemzeti társasági jogokat az elmúlt másfél évtizedben az intenzív változások jellemezték. Szinte minden évre jutott egy társasági (kereskedelmi) jogi reform, a szabályozások nem jutottak nyugvópontra, a reformok állandósultak. Az országok között kialakult "szabályozási verseny", amelyek a befektetőbarát szabályozás irányába terelték a jogalkotást (de szem előtt kellett tartani a kiszámíthatóságot és a biztonság nyújtását).
A nemzeti jogalkotóknak naprakészen kell reagálniuk a gazdasági kihívásokra. Ezzel kapcsolatban cikkében Gadó Gábor a kereskedelmi jog fejlettségének viszonylagosságára és a pragmatikus törvényhozói hozzáállásra hívja fel a figyelmet.[3]
Az osztrák magánjog reformjának kiemelkedő jelentőségű lépése a kereskedelmi jogi reform. A lépésváltást újabb lépésnek kell követnie, amelynek célja az ABGB átvilágítása. (Az osztrák kereskedelemi jogi reform nemcsak a HGB-t érintette, hanem az ABGB szabályozásában is lényegi változásokat hozott. Többek között: a vállalatokkal kapcsolatos jogügyletek egyszerűsítését vezette be, módosította a például felelősségi szabályokat, szerződéskötéseket, szerzéseket érintve. Több jogintézmény szabályait módosította, például: hibás teljesítés, kezesség, kártérítés, a kötbér, zálogjog stb.)
Az osztrák kereskedelmi jogi reform a HGB 1938-as bevezetése óta a jogterület legátfogóbb módosítását eredményezte. Annak az osztrák törekvésnek, amely a német joggal szembeni önállóságra vágyott, nagy eredménye ez a törvény. Egyes szerzők ezt a kereskedelmi jog "ausztrifikálásának" is nevezik és néhányan az évszázad reform-művének tekintik.[4]
Ausztria és Németország társasági jogi szabályai között egy sajátos viszony állt fenn, amelyhez egy rövid történeti kitekintést kell tennünk, hogy megérthessük az ABGB (Optk.) - BGB - HGB, a jogintézmények és jogviszonyok szabályozását.
1861-ben megalkották a német Kereskedelmi Kódexet (Allgemeines Deutsches Handelsgesetzbuch), majd ezt követően lépett hatályba 1897-tól a Kereskedelmi Törvénykönyv (Handelsgesetzbuch). Ausztria egy tervezettel részt vett az ADHGB elkészítésében, és 1862-ben hatályba is léptette Allgemeines Handelsgesetzbuch (AHGB) névvel. Kísérletek történtek egy "saját" osztrák kereskedelmi törvénykönyv létrehozására, de ezek csak meddő próbálkozásoknak bizonyultak.
Végül 1939-ben, az Anschluss egyik mellékhatásaként, a kereskedelmi jogi előírásokat bevezető rendelettel (Erste bis Vierte Verordnung zur Einführung handelsrechtlicher Vorschriften in Österreich, EVHGB) hatályba léptették a német HGB-t Ausztriában is. Már kezdettől fogva jobban érintette a fragmentáció a HGB-t Ausztriában, mint Németországban. Ehhez az is nagyban hozzájárult, hogy az 1811-es ABGB nem tudta azt a magánjogi háttérjog szerepet betölteni, amit a német BGB addig ellátott. Az osztrák és német HGB eltérően fejlődött, még akkor is, ha a lényegi rendelkezések nem különböztek.
A HGB 1945 (Rechtsüberleitungsgesetz, RÜG 1945) után is - a tengeri kereskedelemről szóló résszel együtt - teljes egészében tovább élt az osztrák jog rendszerében (RÜG 1945 2. § alapján.). Ezt követte a "Provisorium" időszaka, amely az UGB hatálybalépéséig (ill. az 1965-ös Részvénytörvényig) tartott.
Az 1998-as német kereskedelmi jogi reform (Handelsrechtsreformgesetz - HrefG 1998) fordulópontot jelentett a német társasági jogban, közvetve és közvetlenül is hatást gyakorolt az osztrák jogra is. Például a Kaufmann fogalmának értelmezésében is, amely a fogalom meghatározásában jelentős változásokat idézett elő. Különös fontossága azért van, mert a Kaufmann fogalma a HGB személyi hatályát fedi le, és ebből kifolyólag e minőséghez a HGB-ben meghatározott jogok és kötelezettségek kapcsolódnak.
A német és az európai kereskedelmi jogi reformok és a megváltozott gazdasági követelmények indukálták azt a folyamatot, amelynek eredménye az 2005-ös osztrák kereskedelmi jogot módosító törvény (Handelsrechts-Änderungsgesetz 2005), amely számos területen megreformálta a Kereskedelmi Törvénykönyvet.
Az 2007. január elsején hatályba lépett UGB felépítése a következő:
1. Könyv: Általános rendelkezések, cégnyilvántartás, cégvezetési szabályok (UGB 1-58. §§)
2. Könyv: A különböző társasági formák (UGB 105-188. §§)
3. Könyv: Mérlegkészítés, számviteli szabályok (UGB 189-283. §§)
4. Könyv: Vállalkozásokra vonatkozó ügyletek (UGB 343-454. §§)
5. Könyv: [Tengeri kereskedelem] (UGB 474-905. §§)
Azon túl, hogy a törvény neve HGB-ről UGB-re változott, lényegi módosításokat is magával vont az UGB bevezetése, egyrészt a dogmatikai megközelítésben, másrészt az egyes jogintézmények konkrét szabályaiban.
A továbbiakban az alábbi rendszer szerint ismertetem a módosítások lényegét:[5]
I. A Kereskedelmi Törvénykönyv (HGB) alapjainak újrafogalmazása
1. A "Handelsgewerbe" fogalom helyébe az Unternehmens fogalom lépett
2. A "Kaufmann" (kereskedő) fogalmat az "Unternehmer" (vállalkozó) váltja föl
3. Az új vállalkozó fogalom
4. A szabadfoglalkozásúakat, a mező- és erdőgazdákat érintő változások
5. A vállalkozások üzleti forgalmának jelentősége
II. A cégjogot érintő módosítások
III. A személyegyesítő társaságokkal kapcsolatos változások
IV. Egyéb módosítások
I/1. A korábbi "Handelsgewerbe" fogalom helyébe az Unternehmens fogalom lépett
Az UGB már nem alkalmazza a HGB-ben meghatározott "Handelsgewerbe" - fogalmat (kereskedelmi ügyletek iparszerű űzése, amely lényegében a kereskedelmi tevékenységet fedi le), hanem egy átfogó vállalkozó-, illetve vállalkozás - fogalomból indul ki.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
