1. Hollandiában 1993. március 1-jén lépett hatályba a Wet op milieubeheer (Wm) környezetvédelmi törvény. A Wet algemene bepalingen milieuhygiene (Wabm), azaz a környezet-egészségügyről szóló törvény keretei közül lépett elő. A Környezetvédelmi Törvény (Wm) hatálybalépésével hatályát vesztette a Hinderwet. A Wm olyan kerettörvény is, mely számos más környezetvédelmi jogszabály mögöttes normatív bázisául szolgál. A Környezetvédelmi Törvény legfontosabb alapelve, hogy, aki tudja, vagy tőle elvárható gondosság mellett tudhatná, hogy magatartása hátrányos a környezeti elemekre, köteles megtenni a hátrányos következmények lehetséges elhárításához szükséges intézkedéseket, korlátozásokat. Számos végrehajtási rendelet kapcsolódik AMvB[1] formában a Környezetvédelmi Törvényhez. 1) Például a létesítmény típusát meghatározó Besluit woonen verblijfsgebouwen Wm, azaz a lakó- és tartózkodási helyről szóló környezetvédelmi rendelet. (Ebben kerülnek meghatározásra pl. az irodaházakra vonatkozó előírások.) 2) Vagy a Besluit emissie-eisen stookinstallaties Wm (BEES), azaz a fűtőberendezések kibocsátási határértékeiről szóló rendelet, mely a környezeti minőséggel kapcsolatos követelményt határoz meg (milieukwaliteitseisen). 3) Továbbá a Besluit opslaan in odergrondse tanks (BOOT), azaz a föld alatti üzemanyagtartályok feltöltéséről szóló rendelet, mely a környezetet érintő tevékenység végzésének módjával (Processen) kapcsolatos szabályokat tartalmaz. Az Inrichtingen- en vergunningenbesluit milieubeheer (1. infra 3.2.) talán a legjelentősebb a Környezetvédelmi Törvényhez kapcsolódó szatellitrendeletek közül, hiszen ez határozza meg, hogy mely létesítménytípusok esnek a Környezetvédelmi Törvény hatálya alá, és ezek közül melyekhez kötelező környezetvédelmi engedélyt (milieubeheervergunning, vagy röviden milieuvergunning) kérni a zöldhatóságtól. A konkrét környezetvédelmi előírásokat a környezetvédelmi engedély tartalmazza, ill. azon létesítmények esetében, melyekhez a Környezetvédelmi Törvény alapján[2] nem kell engedélyt beszerezni, a kivitelezés mikéntjét szabályozó rendeletek (uitvoeringsbesluiten), melyek AMvB-k. Az engedélyben foglalt előírások a különböző létesítmények esetén is nagyban hasonló vonásokat mutatnak, mégis van eltérés közöttük. 2007-ben várható, hogy az Activiteitenbesluitben összefoglalják az ez utóbbi típusba tartozó rendeleteket.
2. A Wm-engedélyben (környezetvédelmi engedély) integrálódott hat korábbi engedélytípus: a hulladékgazdálkodási törvényben, a kémiai hulladékokról szóló törvényben, az 1903. évi, a felszíni építményekről szóló bányatörvényben, a Hinderwetben, a légszennyezési és a zajvédelmi törvényben szabályozott engedélyek. 2003. január 1-től a felszín alatti bányászati tevékenységekre is kiterjed.
A szektorális környezetjogi engedélyezést felváltó egységes környezetvédelmi engedélyezés igénye már a hatvanas évek Hollandiájában jelentkezett, de csak a nyolcvanas években lépett a Kormány. Mégis maradtak szektorális engedélytípusok. Ilyen a felszíni vizekkel, a felszín alatti vizekkel, a műtrágyával, a kémiai biztonsággal vagy a talajerózióval kapcsolatos törvény szerinti engedély. Az atomenergiáról szóló törvényben szereplő engedély is külön engedélyként él tovább, de jelentős környezetvédelmi hangsúlyt kapott.
Az egységességre törekvő Wm-engedélyezési rendszer - a fent említett kivételek ellenére - integratív szemléletet próbál vinni a környezetjogi engedélyezés rendszerébe.
2003 őszén a Lakásügyi, Területrendezési és Környezetvédelmi Minisztérium, azaz a VROM (Ministerie van Volkshuisvesting, Ruimtelijke Ordening en Milieubeheer) az egységesítés jegyében egy ún. VROM-engedély tervével állt elő, melyben a környezetvédelmi és az építésügyi engedélyt akarták integrálni.
1. Az Európai Unió IPPC-irányelvének (Integrated Pollution Prevention and Control) értelmében az újonnan létesített üzemeknek 1999. október végéig,[3] a már fennálló létesítményeknek legkésőbb 2007. október végéig[4] kell az irányelvben
- 517/518 -
foglaltaknak megfelelniük. Ezzel a horizontális környezetjogi szabállyal a szektorális környezetvédelmi engedélyezési szemléletnek fordított hátat az EU és Hollandia is: most már a konkrét aktivitást kell több szempontból megvizsgálni az egységes engedély kibocsátása előtt.
2. A Wm használatában - a környezetjog-történeti tapasztalatok alapján - "a környezetvédelem érdeke" (het belang van de bescherming van het milieu) és "a környezetre gyakorolt hatások következményei" (de gevolgen voor het milieu) kifejezéseket a lehető legtágabb értelemben kell felfogni. A Wm értelmében[5] kizárólag a környezetvédelem érdekében szabad megtagadni az engedély kiadását. A Wm. értelmében[6], a Wet bevordering integriteitsbeoordelingen door het openbaar bestuur 3. cikkelye alapján bűncselekmény gyanúja esetén is el lehet utasítani az engedély megadását.
A Wm értelmében[7] a Wm és az az alapján kibocsátott rendelkezések tekintetében "a környezetre gyakorolt hatások következményei" alatt a fizikai környezetet érő hatásokat kell nézni; az emberek, az állatok, a növények, a vagyontárgyak, a víz, a talaj, a levegő, a tájképi, a természettudományi, a kulturális értékek és a klíma megőrzése, valamint az előzőekkel való kapcsolata szempontjából.[8] Ez alatt kell érteni a hulladékkal és a szennyvízzel való célszerű gazdálkodással, az energia- és alapanyagfelhasználással, továbbá a létesítménybe és az onnan irányuló árufuvarozással és személyszállítással kapcsolatban keletkező következményeket.[9] A "környezetvédelem" alatt a környezet állapotának feljavítását, a hulladékkal és a szennyvízzel való célszerű gazdálkodást, az energia- és alapanyag-takarékosságot, valamint a létesítménybe és az onnan irányuló árufuvarozással és személyszállítással kapcsolatban keletkező hátrányos következmények csökkentését is érteni kell.[10] (A Wm bizonyos esetekben szektorális jogszabályokra utal vissza.)
3. Hollandiában az engedélyező hatóság köteles vizsgálni a környezet állapotát a tevékenység megkezdése előtt, amennyiben a tevékenység kihathat a környezetre. Továbbá a létesítmény technikai jellemzőiből és földrajzi fekvéséből a környezetre következő lehetséges hatásokat. Ezenkívül minden olyan hatást, mely a létesítménnyel vagy az általa elfoglalt területtel kapcsolatban ésszerűen előre láthatóan felmerülhet. Figyelembe kell venni még a Közigazgatási Eljárási Törvény (Algemene wet bestuursrecht) új 3:16 szakasza szerint a hat héten belül a 3:15 szakasz szerint, az érintettek által a közigazgatási szervnél írásban vagy szóban, az engedélyezési eljárás alá vont tevékenység tervezetével kapcsolatban tett észrevételeket. A közigazgatási szerv lehetőséget kell, hogy biztosítson a leendő engedélyesnek az észrevételek megválaszolására. A Környezetvédelmi Törvény (Wm) alapján[11] fellépésre jogosultak által megfogalmazott észrevételekre[12] szintén figyelemmel kell lenni. Az engedélyező hatóság lehetőséget kell adjon, hogy a környezetvédelmi engedély iránti kérelem felőli döntést megelőzően,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
