A vízügyi hatósági engedélyezési eljárások során a hatáskör megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező települési önkormányzatok jegyzői, valamint a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok, azaz a fővárosi és kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok között.
A jegyzői hatáskörbe tartozó feladatokról, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. és 25. §-a rendelkezik. Ezek ismeretében kijelenthető, hogy az ingatlan tulajdonosainak a jegyzőnél kérelmezniük kell azon vízilétesítmények létesítését, üzemeltetését, fennmaradását és megszüntetését, melyek a 24. §-ban szabott feltételeknek megfelelnek.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLI. törvény 4. § (7) bekezdése értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki a törvény hatálybalépését megelőzően kérelmezi a vízjogi engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmény vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását és esetében az engedély megadásának feltételei fennállnak. A fennmaradási engedélyezési eljárás kérelmezési határideje 2018. december 31.
A fenti jogszabályi módosítással a jogalkotó azt kívánja elérni, hogy a 2016. június 4. és 2018. december 31. napja közötti időszakra vonatkozóan a kérelmezők vízkivételt biztosító vízilétesítményük további üzemeltetéséhez szankció alkalmazása nélkül juthassanak vízjogi fennmaradási engedélyhez.
Ha a vízkivételt biztosító vízilétesítmény vízjogi létesítési engedély nélkül került megépítésre vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni.
A jegyzőnek a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (3) bekezdésének c) pontja értelmében a fúrt kút fennmaradásának engedélyezése esetén be kell vonnia az illetékes vízügyi hatóságot szakértőként, annak megállapítása érdekében, hogy a kút az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozik-e, és az nem veszélyezteti-e a vízkészletek védelméhez fűződő érdekeket.
Véleményem szerint a kérelemre indult eljárásban függő hatályú döntést kell hozni, majd kérni kell a vízügyi hatóság szakértői nyilatkozatát belföldi jogsegélyben, végül a szakértői véleményt követően mérlegelni kell, hogy a fennmaradási engedély továbbra is megadható-e.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLI. törvény kimondja ugyan, hogy ha a kérelmező eleget tesz bejelentési kötelezettségének, mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól, azonban ez nem azt jelenti, hogy maga az eljárás illetékmentes. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének XIII. pontja tartalmazza az egyes környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások eljárási illetékét. Abban az esetben, ha a kérelemre indult környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi közigazga-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
