A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara szervezésében 2011 november 22-én ötödik alkalommal került megrendezésre az immár igazi hagyománnyá vált könyvbemutató a kar oktatóinak újonnan megjelent alkotásaiból. A rendezvényen - amelynek a Halasy-Nagy József Aula adott helyet - a hazai jogtudomány más karokról érkezett képviselőinek tolmácsolásában tizenkettő kötettel ismerkedhetett meg közelebbről az érdeklődő közönség. Dr. Berke Gyula dékán köszöntőjében a könyvbemutatót ünnepi alkalomnak nevezte, és kiemelte annak fontosságát, hogy a rohanó mindennapokban, a jogélet és felsőoktatás meglehetősen hektikus eseményei között is időt szakítsunk azon tudományos tevékenység megismerésére, amelyre tulajdonképpen oktatóként az életünket szenteltük. A dékán hangsúlyozta, hogy bár a kari könyvbemutatónak immár hagyománya van, az idei rendezvény mégis túlmutat a korábbiakon annyiban, hogy ez az első olyan alkalom, amikor a recenzensek között közgazdász kollegák is vannak. Szembeötlő továbbá, hogy a jogi karok a kedvezőtlen kilátások ellenére jelentős intellektuális és anyagi erőforrásokat fordítanak a publikációs tevékenység minőségének javítására és számbeliségének növelésére egyaránt. Kiemelendő, hogy a pécsi jogi kar számottevő erőfeszítést tesz a könyvek és folyóiratok kiadása által a publikációs tevékenység fenntartására és javítására, továbbá a kari tradíciók ápolására, megőrzésére. Az ünnepi alkalom pedig lehetővé teszi a közönség számára e tevékenység reprezentatív eredményeinek, az elmúlt egy év kutatásai számvetésének megismerését, és ezáltal a rendezvény intellektuálisan inspiráló közeg megteremtését is célozza. A Dékán köszöntőjét követően a rendezvény szervezője, Dr. Pókecz Kovács Attila tanszékvezető egyetemi docens kiemelte, hogy a pécsi Jogi Kar elmúlt egy évben megjelent tudományos kiadványai közül bemutatásra kerülő tizenkettő mű mind teljesítette azt a kritériumot, hogy azokat a karral jogviszonyban nem álló, külsős, tudományos fokozattal rendelkező recenzensek mutassák be.
A kari könyvbemutatón elsőként Kecskés András: Felelős társaságirányítás (Corporate governance)[1] címmel megjelent monográfiájába nyerhettünk bepillantást Dr. Zeller Gyula egyetemi docens, rektorhelyettes (PTE-KTK Közgazdasági- és Regionális Tudományok Intézete) recenziójában. A bemutatott kötet ékes példája annak, hogy a jognak és a közgazdasági vagy üzleti gondolkodásnak a határmezsgyéjén milyen nagyszerű kutatási témák adódnak. A recenzens kiemelte, hogy a napjaink kulcsproblémájává vált felelős vállalatirányítás szűk és tág értelemben vett területén is sajátos változásoknak lehetünk szemtanúi, és idővel talán a 21. századi felelős gondolkodás dimenziói egyre nagyobb szerepet fognak kapni. A témakörben publikált művek elég sajátos és egysíkú megközelítési módot alkalmaznak, ezért a monográfia legnagyobb erényét is ebben az átfogó jellegben ragadhatjuk meg, mely a felépítésének logikájában is ezt az interdiszciplinaritást tükrözi. A kötet azon fogalmi kör tisztázásával, meghatározásával indul, mely a témakör beható megismeréséhez elengedhetetlen. A recenzens külön kiemelendőnek tartja a virtualizálódásról szóló fejezetrészeket, melyek érzékletesen mutatják be azt a folyamatot, hogyan válik egy társaság és annak működtetése egyre absztraktabbá, virtuálisabbá. A mű súlyponti részének az tekinthető, amely a három nagy régió társaságirányítási modelljeit tárgyalja: a szerző bemutatja egyrészt az amerikai modellt, tárgyalja továbbá az Európai Unió típusmodelljeit, és külön fejezetet szentel az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország társaságirányításának ismertetésére. A recenzens külön kiemelte az úttörő jelentőségű kötet figyelemre méltó irodalomjegyzékét, továbbá hangsúlyozta a témaválasztás akár életre szóló voltát, a terra incognita előnyeit.
Következőként a Chronowski Nóra, Drinóczi Tímea és Takács Tamara szerkesztésében Governmental Systems of Central and Eastern European States[2] címmel megjelent angol nyelvű kötet Dr. Tóth Judit egyetemi docens (SZTE ÁJK, Alkotmányjogi Tanszék) recenzens tolmácsolásában került bemutatásra. A könyvben huszonhat szerző elemzi tizenöt közel-kelet-európai állam kormányzati rendszerét[3]: az országok között szerepelnek stratégiai partnerek, frissen csatlakozott uniós tagállamok és olyanok is, melyek számára még csak a taggá válás ígérete adatott meg. A szerzők az egyes országok kormányzati rendszerét az EU többszintű kormányzati rendszerével vetik össze, és erre alapozva rögzítik a közös értékeket. A közös pontok megragadása, a metodika kitalálása teszi lehetővé a mélyebb elemzést. Az adott állam alapfunkcióinak, a történeti kontextus meghatározásának (szuverenitás), többek között az állampolgári, nyelvpolitikai problémáknak, a jogalkotási rendszernek, az alkotmányozó alapelveknek, a normakontrollnak, az állam- és kormányformának a kérdéseit járják körül a kötetben szereplő tanulmányok. A végső probléma-
- 243/244 -
felvetés, miszerint van-e egyáltalán közös közjogi közpolitikai hagyománya a fenti kérdéskörnek, a recenzens szerint újabb és mélyrehatóbb kutatás által válik megválaszolhatóvá, így a közös struktúrában kialakított elemzés folytatást kíván.
A kötetet a bemutatott könyvek sorában Kocsis Miklós: A felsőoktatási autonómia közjogi keretei Magyarországon[4] című monográfiája követte, melyet Dr. Barakonyi Károly professor emeritus (PTE KTK Gazdálkodástudományi Intézet) előadásában ismerhetett meg a közönség. A recenzens hangsúlyozta az egyetemi autonómia témakörének izgalmas, az igazi autonómia teljességének pedig elérhetetlen voltát. A monográfia szerzője történelmi fejlődésében vizsgálja a kifejezésnek a jelentését, tartalmát, megállapítja, hogy a fogalmat a társadalmi környezettől elszakítani nem lehet. A szerző átfogóan, történeti távlatokra is tekintettel elemzi a témát, logikai következtetéseket von le, a mű fókuszába az állami egyetemeket állítva. A mű megadja a hátteret és a felvezetőt a jövőkép, a fejlődési irányvonalak kérdésében, azonban annak pontos meghatározása, továbbá a magánegyetemek és az egyházi intézmények helyzetének vizsgálata egy későbbi munka alapját képezheti.
Herke Csongor: Súlyosítási tilalom a büntetőeljárásban[5] című monográfiáját Dr. Németh Zsolt főiskolai tanár (RTF Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék) mutatta be. A mű középpontjában egy interdiszciplináris jellegű, az anyagi jog, a kriminológia, a kriminalisztika, a büntetésvégrehajtás és a kriminálpolitika területén is fontos szerepet játszó jogintézmény, a "félelemmentes fellebbezés" áll. A recenzens a téma fontos kérdéseket eldöntő rendkívüli jelentőségét hangsúlyozta, és azáltal, hogy a súlyosítási tilalom mára egyfajta garanciális jogelvvé fejlődött, jelentősége vitathatatlanná is vált. Kiemelte továbbá, hogy a szerző a több mint hatszáz mű felhasználásával elméleti és gyakorlati szempontokat is szem előtt tartva vizsgálta a problémát. A legalitás, az opportunitás és az officialitás elvének viszonyát, a jogállamiság erózióját eredményező amerikai vádalku intézményét és a fiatalkorúaknál alkalmazandó nevelő célzatú büntetéseket állította a recenzens a bemutatás középpontjába, hangsúlyozva azt a problémát, hogy beszélhetünk-e egyáltalán a fiatalkorúak esetén alkalmazandó büntetéseknél súly szerinti fokozatokról. A szerző a sajátos szempontok szerint véghezvitt vizsgálat záró akkordjaként a végső konklúzió levonását az olvasóra bízza.
Kengyel Miklós: Perkultúra. A bíróságok világa - a világ bíróságai[6] című kötetét Dr. Mezey Barna egyetemi tanár (ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék) mutatta be. A mű hiánypótló jellegét bizonyítja, hogy az ítélkezés kultúrtörténetéről, különösen a processzuális jelképekről nagyon szegényes az irodalom.
A mű aktualitását leginkább abban lehet megragadni, hogy maga a per tulajdonképpen koroktól, trendektől függetlenül mindig aktuálisnak mondható. Az eljárásokat kísérő szimbólumok pedig mind a mai napig időtlen jelentéstartalmat hordoznak. Az írásbeliség elterjedése előtt különösen indokolt volt a képekben, tárgyakban megnyilvánuló szokások, megtanult szimbólumok útján való eligazodás, hatalmi üzenetre pedig mindig szükség volt, melynek legerőteljesebb megnyilvánulása a bíró mint "hatalommal bíró" volt. A hatalmat sugárzó eszközök bemutatása három részre tagolódik: épületekkel, "díszekkel" és igazságügyi öltözetekkel foglalkozó egységre. A recenzens az értékköveket jelentő monumentális művek, az épületek kapcsán rámutatott az egyes részletek időtlen szimbolikájának hangsúlyosságára; vizsgálta továbbá a hatalmat, erőt, gazdagságot sugárzó díszes elemek, a transzparencia és a demokrácia összefüggéseit; az igazságügyi öltözetek vonatkozásában pedig megismertette a közönséggel a talár körüli vitákat és az annak hátterében meghúzódó jelentéstartalmat. A recenzens a kötet egészét egy több évtizedes illusztris gyűjtőmunka kiemelkedő eredményének tartja.
Béli Gábor - Duchnová Diana - Fundarková Anna - Kajtár István - Peres Zsuzsanna: Institutions of Legal History - with special regard to legal culture and history[7] című, angol és német nyelvű tanulmányokból álló gyűjteményes kötetet Dr. Karácsony András egyetemi tanár (ELTE ÁJK Filozófia Tanszék) és Dr. Sashalmi Endre egyetemi tanár (PTE BTK Történettudományi Intézet) mutatták be. Dr. Sashalmi Endre a harmincegy szerzős[8] kötetben szereplő, német vagy angol, továbbá magyar és szlovák nyelvű rezümével is kiegészített tanulmányok fókuszába állított témák közül kiemelt néhányat, különös tekintettel azokra a tanulmányokra, melyekből a recenzens véleménye szerint más tudományterületek is profitálhatnak. Dr. Karácsony András a kötetet körképként, egyfajta történelmi ciklonként értékelte, amely az Adriától a Balti-tengerig húzódik, melynek segítségével egy történelmi út képe is kirajzolódni látszik az olvasó szemei előtt. A kötetben szereplő tanulmányok között karunk oktatóinak munkái is helyet kaptak. Béli Gábor a szerződő féllel szembeni szavatosságvállalást vizsgálja a régi magyar jogban.[9] Korsósné Delacasse Krisztina tanulmányában[10] a magyar csődjogi szabályozás kezdeteit kutatja. Herger Csabáné értékszemléleti elemzésének[11] középpontjába a házassági kötelék magyar polgári törvénykönyv tervezetében megjelenő szabályozását helyezi. Kajtár István írásának[12] fókuszában a hajóparancsnoknak az újabb jogtörténetben betöltött szerepe ("Master next God") áll. Peres Zsuzsanna tanulmányában[13] az osztrák és a magyar arisztokrácia kapcsolatait és jogi kölcsönhatását vizsgálja.
- 244/245 -
Kengyel Miklós - Harsági Viktória: Grenzüberschreitende Vollstreckung in der Europäischen Union[14] címmel megjelent, nagyrészt német nyelvű tanulmányokból[15] álló kötetet Dr. Burián László egyetemi tanár (ELTE ÁJK Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék) recenzens tolmácsolásában ismerhette meg a közönség. A kötet a "Sein", azaz a jelenlegi állapot bemutatásának és a "Sollen", azaz az egyes területeken a megvalósítás szükségességének problémakörére összpontosít. Az első részben tíz országjelentést találhat az olvasó, köztük Németországét, Olaszországét, Ausztriáét, Finnországét, balti államokét és további 2004-ben csatlakozott államokét. Az állapotfelmérés az egyes problémakörök meghatározásáig vezet - köztük szerepel a végrehajtó szervezet vizsgálatának, az adós vagyona átláthatóvá tételének és az egységes általános európai nyilvántartás létjogosultságának, realitásának kérdése is -, a folytatásban pedig egy a jövőre vonatkozó olyan általános jelentést kaphatunk, mely tulajdonképpen a munka eredményeinek összefoglalását jelenti. A kutatás alapozó jellegű, melynek végkövetkeztetése értelmében a koordinációra kell helyezni a hangsúlyt, és amelyre építkezve lehetőség kínálkozik a téma még részletesebb kidolgozására.
Hautzinger Zoltán: A katonai büntetőjog rendszertana[16] című monográfiáját Dr. Gaál Gyula r. alezredes (Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság) mutatta be. A recenzens szerint a szerző a témát az egyes határterületeken megjelenő vetületek figyelembe vételével átfogó módon foglalja össze. A műben az elméleti alapok bemutatásán túl nemzetközi kitekintésre is sor kerül, és a szerző a bevezetőben górcső alá veszi azon vitatott kérdést, hogy vajon önálló tudományterületnek tekinthetjük-e a katonai büntetőjogot, és ezen a vizsgálaton keresztül válik kristálytisztává a téma elméleti alapja, fogalmai és forrásai is. A szerző a katonai büntetőjog szabályozásának egyes modelljeit a nemzetközi összehasonlítás tükrében vázolja fel egy-egy "mintaország" segítségével. A mű külön fejezetekben tartalmazza a katona büntető anyagi jogi aspektusait, a katonai büntetőeljárás alapvonásait és a katonai büntetés-végrehajtási jog jellemzőit. Az összefoglalás a magyar katonai büntető anyagi-, eljárás- és végrehajtási jog alapvető sajátosságain túl a katonai büntetőjog integrált szabályozásának vízióját is vázolja. Éppen átfogó jellege miatt véli a recenzens a monográfiát a magyar jogirodalomban hiánypótlónak és egyedülállónak.
Drinóczi Tímea: Minőségi jogalkotás és adminisztratív terhek csökkentése Európában[17] című monográfiát Dr. Csink Lóránt egyetemi adjunktus (PPKE JÁK Alkotmányjogi Tanszék) mutatta be. A recenzens hangsúlyozta a műben szereplő tudományos alaposságú téziseknek a gyakorlat számára is emészthető voltát azáltal, hogy a szerző kapaszkodókat, mutatókat állít a jogalkotás minőségének "mérésére", és meghatározza a minőség biztosításának eszközeit. A monográfia elkülönítve tárgyalja a minőségi jogalkotás politikáját és az adminisztratív terhek csökkentését mind európai, mind magyar viszonylatban. Az összetett témakör vizsgálata további kettőséget is maga után von, hiszen a kötetben szükségesnek mutatkozik az elméleti, dogmatikai nézőpont mellett a gyakorlatorientált megközelítés figyelembe vétele is. A recenzens kiemelte a jogszabályok mennyiségi és minőségi változásainak tendenciáit, a változások között észlelhető fordított arányú összefüggéseket, továbbá a jogszabályok nem megfelelő előkészítését, mint a minőség hiánya mögött meghúzódó okot. A témakör kapcsán nagy jelentőségű azon kérdés megválaszolása, hogy mi a jognak, illetve a jogtudósnak a feladata, mely tényezőkhöz mennyiben vagyunk képesek hozzájárulni, továbbá mennyire alkalmas a stratégiai tervezés és koordináció arra, hogy érvényesüljön ebben a folyamatban, és megvalósulhasson a címben szereplő minőségi jogalkotás.
A könyvbemutatón a következőkben a jogi kar oktatóinak válogatott angol nyelvű tanulmányait felvonultató, Balogh Zsolt György szerkesztésében, a Studia Iuridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata periodika 149. számaként megjelent Essays of Faculty of Law University of Pécs - Yearbook of 2011[18] című kötetbe nyerhettünk bepillantást, Dr. Faludy Gábor egyetemi docens (ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék) recenziójában. Az angol nyelvű kötet - melyben a kar oktatóinak, kutatóinak és PhD hallgatóinak tanulmányai is helyet kapnak - lehetőséget nyújt arra, hogy a külföldi olvasók is jobban megismerhessék a pécsi jogi kar aktuális kutatásait és dogmatikai értekezéseit, ezáltal pedig magát a modern magyar jogirodalmat. A kötet sokszínűségét mutatja, hogy polgári jogi, munkajogi, a büntető tudományok területére eső, nemzetközi közjogi, összehasonlító alkotmányjogi, adójogi, informatikai jogi tárgyú cikkeket tartalmaz. A sokrétűség abban is megmutatkozik, hogy a cikkek a legkülönbözőbb absztrakciós szinten állnak, és míg a konkrét esettanulmánynak is minősülő írások szerzői is tudományosan hasznosítható következtetéseket vonnak le munkájuk végén, addig az absztraktak sem szállnak olyan magaslatokba, hogy már ne látszanának a valós jogi problémák. A kötetben négy polgári jogi tárgyú tanulmányt találunk, amennyiben Jusztinger Jánosnak a feltűnő értékkülönbséggel foglalkozó írását[19] is ide soroljuk. A szerző a laesio enormis intézményének késői római jogi megjelenését elemzi, nevezetesen azt, hogyan viszonyuljon az alku szabadsága - az autonóm polgár, illetve a vállalkozó piaci szabadsága - a méltányosság kérdéséhez; vagyis az ígéret
- 245/246 -
etikai eredetű védelmétől el lehet-e térni a gyengébb fél védelme érdekében, mely ma is a kötelmi jogi szabályozás egyik alapkérdésének tekinthető. Borbás Beatrix a bírósági jogkörben okozott nem vagyoni károk megtérítésével foglalkozik korszerű, nagyon jól szerkesztett munkájában.[20] Náthon Natalie tanulmányában[21] a közösségi védjegyjog egy szűk, de egyre fontosabb és igen érdekes szeletét, az úgynevezett pozíció védjegyek lajstromozhatóságát vizsgálja. A szerző górcső alá veszi a lajstromozás terjedelmét, majd ismerteti a gyakorlati kérdéseket, problémákat is két kiemelt fontosságú jogeset vizsgálatán keresztül. A negyedik polgári jogi tárgyú tanulmány[22] Serák István nevéhez fűződik, aki a méltánytalanul elhanyagolt korlátolt dologi jogok körében a telki szolgalmak szabályozása vizsgálatának szentelte írását. Három büntetőjogi, illetve büntető eljárásjogi írást is befogadott a kötet. Kéryné Kaszás Ágnes Roxán tanulmányában[23] olyan kerettényállást vizsgál összehasonlító módszerrel, amely mögött feltárul a versenykorlátozó megállapodások tilalmára vonatkozó harmonizált jog. Kriminalisztikai és büntető eljárásjogi kérdésekben vonja le a tanulságot Fenyvesi Csaba olvasmányos, "lebilincselő" és egyben magas színvonalú, szakszerű esettanulmánya[24] a fegyveres rablás nyomozásáról és az azt követő eljárásról. Gelányi Anikó ügyész a zaklatás bűncselekményéről írt érdekfeszítő cikke[25] nagyszerű példája az interdiszciplináris megközelítésnek, hiszen a szerző jogszociológiai vizsgálatot folytat, majd abból eljárásjogi következtetéseket von le.
Egyetlen tanulmány jelent meg a kötetben a munkajog köréből: Judith Maria Wallat összehasonlító jogi munkája[26], amely a munkavállalók kollektív jogainak egy szeletéről szól. Azt vizsgálja, hogy mit tehetnek a német jog alapján az üzemi tanácsok a kölcsönzött munkaerő növekvő mértékű foglalkoztatásával szemben. A szerző az üzemi tanácsoknak a munkaerő kölcsönzés mint foglalkoztatási forma csökkentését célzó hatáskörgyakorlása által generált konkrét jogviták mögött meghúzódó elveket is górcső alá helyezi.
A nemzetközi közjog három írással képviselteti magát a kötetben. A Gilbert Gornig által tanulmányában[27] vizsgált kérdéseket a téma összetettsége ellenére inkább nemzetközi jogi tárgyúaknak tekinthetjük. A szerző az egyesített Németország határaival foglalkozik és megállapítja, hogy a határokat rögzítő egyezmény a népek önrendelkezési jogának figyelmen kívül hagyásával jött létre. Németh Csaba munkája[28] a pozitív diszkrimináció és a diszkrimináció tilalma viszonyának nemzetközi jogi vonatkozásait feszegeti Koszovó esetében. Az etnikai kisebbségek pozitív diszkriminációja és a jogi eljárásokban biztosított egyenlőség példáján jut el a szerző arra a következtetésre, hogy az olyan sajátos esetben, mint amilyen Koszovóé, távolról sem elegendő a formális jogegyenlőség biztosítása, hanem a diszkrimináció tilalmát nem sértő megkülönböztetést biztosító eszköztárra is szükség van. A pozitív diszkrimináció koszovói alkotmányban való megjelenésének elemzésével sem marad adós a szerző. Andrássy György nyelvhasználati jogról szóló cikke[29] kapcsán a recenzens hangsúlyozta, hogy míg a Népszövetségben a nyelvhasználati jog kisebbségi jogként jelent meg, addig az ENSZ égisze alatt ebből emberi jog lett. A tanulmány minden kétséget kizáróan bemutatja: az csak látszat, hogy a fenti két elképzelésnek eltérő lenne a filozófiai alapja, és hogy emiatt akár értékesebb lehetne az emberi jogi megközelítés. A tanulmány bebizonyítja, hogy mind a mai napig érvényesül az a tétel, miszerint a nyelvhasználati jogokat biztosító instrumentumok minden esetben kettős mércét alkalmaznak. A szerző szerint nem egyszerűen egy jog elismeréséről van szó a nyelvhasználat esetében, hanem ez annál bonyolultabb politikai, filozófiai és etikai szakértelmet is igénylő kérdés.
Összehasonlító alkotmányjogi tárgyú Kiss Mónika Dorota írása[30], aki néhány kelet- és közép-európai állam önkormányzati modelljét mutatja be. Szerző eloszlatja azt a jogtudományi közhelyet, hogy átvehető példákat csak a nyugat-európai demokráciák jelenthetnek, továbbá figyelmeztet arra, hogy az értékelő jogösszehasonlítás eredménye nem lehet a példák szolgai másolása, hanem eredményesebbnek bizonyulna az egyes kiválasztott elemek beépítése a meglevő hazai intézményekbe. Ercsey Zsombor munkájában[31] az Európai Bíróság elé került magyar ÁFA-ügyeket ismerteti. A téma kiemelt fontossága annak köszönhető, hogy az ÁFA-szabályozás a belső piaci szabad áru- és szolgáltatásáramlás miatt a leginkább harmonizált adójogi terület az Unióban, ez mutatja meg talán a legjobban, meddig engedünk beavatkozást gazdasági szuverenitásunkba. Az informatikai jog és részben a jogbölcselet területére is esik két kitűnő írás. Schvéger Judit tanulmánya[32] az úgynevezett AAI rendszerek jogi, szervezeti kereteit, és a mögöttük meghúzódó elveket, szabályokat állítja vizsgálatának középpontjába. E rendszerek nélkülözhetetlenek például a kutatók és oktatók ismeretszerzéséhez, lehetővé teszik, és meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek mellett a kutatási tudományos adatbázishoz hozzá lehet férni. Ződi Zsoltnak a keresőmotorok és a jogi kutatás összefüggéseiről írt cikke[33] azt vizsgálja, hogy az elektronikus adatbázisok által kínált sokoldalú keresőfunkciók alapjaiban képesek-e megváltoztatni a jogi kutatást, azaz a jogi elemzéseknek a gondolkodási folyamatát. A szerzőnek a kérdésre adott nemleges, valójában a jogbölcselet világába átvezető válasza szerint a jogi
- 246/247 -
logikát nem tudja a sokoldalú, a jogi megközelítéssel azonban szemben álló felépítésű adatbázis struktúra és hozzá igazodó informatikai logikájú keresés helyettesíteni. A recenzens a kötet egészét jelentős intellektuális teljesítményként értékelte.
Chronowski Nóra által szerkesztett Alkotmány és jogalkotás az EU tagállamaként. Válogatott tanulmányok című gyűjteményes művet[34] Dr. Csink Lóránt egyetemi adjunktus (PPKE JÁK Alkotmányjogi Tanszék) mutatta be. A nemzeti alkotmány és az Európai Unió összhangjának kérdésköre áll a kötetben az elemzés központjában. Az első két fejezetet a szuverenitásról és az EU értékeiről maga a szerkesztő, Chronowski Nóra jegyzi[35]. Szerző a szuverenitás fogalmának jelentőségét hangsúlyozva az uniós értékek mentén vizsgálja az új alaptörvényt és a nemzeti jogrendszer egyes részeit. Nemcsak technikai egyeztetést végez a kérdésében, hanem az egyezések és eltérések mögött rejlő filozófiát is kutatja, továbbá megállapítja, hogy amíg az unió alapjogi chartája individualista hozzáállásban közelít a kérdéshez, addig az alaptörvényben a kollektivizmus jegyeit lehet felfedezni. A harmadik fejezetben[36] Zeller Judit olyan bioetikai alapkérdéseket jár körül, melyek az alkotmányunk új szeleteit képezik. A szerző a bioetika kapcsán a jog szerepét vizsgálja, és megállapítja a jog mint keret szükségességét ahhoz, hogy a szabályozás jogon túli tartalommal is kitölthető legyen. A tanulmányt Blutman László és Chronowski Nóra közös cikke[37] követi, amely az elvi lehetőségeket tárja fel az unió jogrendszere és a hazai jogrendszer kapcsolatát illetően. A cikk - amely nem marad meg azoknál a lehetőségeknél, amelyek elképzelhetőek, hanem minden elvi lehetőséget feltár - a témával foglalkozók számára megkerülhetetlenné vált. Vincze Attila tanulmányában[38] szellemesen vizsgálja az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntései összhangjának kérdését, és megállapítja, hogy az AB döntései gyakran nélkülözik a koherenciát. Ezt követően a kötetben perspektívaváltást észlelhet az olvasó, hiszen míg az eddigi írások inkább az Európai Uniót tekintették kiindulópontnak és annak a fényében elemezték a tagállami jogrendszert, addig Petrétei József cikkében[39] megcserélődik a sorrend: elsőként vizsgálja az alaptörvény jogforrásokra vonatkozó részét, rávilágítva azon változásokra, amelyeket az alaptörvény a jogforrási rendszerben mutat. A változások mentén kutatja a szerző az uniós jogrend és a magyar jog kapcsolatát, akárcsak a kötet későbbi részében, amikor a kormány és az alkotmány kapcsolatrendszerét elemzi.[40] Drinóczi Tímea részben Kocsis Miklóssal közös munkásságának eredménye[41] - amelyet a recenzens a korábbi laudációban bemutatott - is helyet kapott a kötetben. A mű egészét Csink Lóránt a jogtudomány egy újabb értékes alkotásának nevezte, amelyben Szerzők bátran vállalják is véleményüket, ezzel hozzájárulva a tudomány fejlődéséhez.
Végül Csöndes Mónika - Metzinger Péter: Hogyan járjunk jogi egyetemre? című kötetét[42] Dr. Osztovits András bíró (Legfelsőbb Bíróság) ismertette meg a könyvbemutató közönségével. A recenzens hangsúlyozta a szerzők tudományos munkásságának jelentőségét, majd kiemelte a bemutatott könyv célközönségének igényeihez igazított, tömör, stílusában választékos, olvasmányos, ugyanakkor a kötet címében is szereplő kérdés megválaszolásához szükséges információkkal rendelkező könyv megírásában rejlő nehézséget. A mű célközönségének a joghallgatók és a pályaválasztás előtt álló végzős gimnazisták számítanak, így a könyv felépítése is ehhez igazodik: amellett, hogy tájékoztat a felvételi eljárásról, bemutatja a klasszikus jogászi pályákat, karrierlehetőségeket, konkrét tanácsokat is ad arra, hogyan érdemes a jogi kart elvégezni, és ott hogyan kell "felnőttként viselkedni". A célközönség nyelvezetéhez teljes egészében igazodó mű öniróniától nem mentesen egész egyszerűen olvastatja magát, és a recenzens - példák bemutatásával illusztrálva - végezetül azt is megállapítja, hogy a szerzők jól "összegondolták" ezt a rendhagyó könyvet.
A rendezvény záró mozzanataként a szervező, Dr. Pókecz Kovács Attila tanszékvezető egyetemi docens közelebbi értékelés nélkül adott tájékoztatást a könyvbemutató közönségének a programban nem szereplő kari kiadványról, az 1994-ben indult Jura című tudományos periodika[43] új számáról, továbbá a PhD-tanulmányok sorozat legfrissebb, huszonkettő lektorált tanulmányt tartalmazó tízedik kötetéről.[44] A pécsi Jogi Kar az eddigi könyvbemutatókon közel hatvan kötetet ismertetett meg az érdeklődőkkel, és megállapíthatjuk, hogy az idei színvonalas rendezvény is kitűnő alkalmat kínált az oktatók kiemelkedő tudományos kutatói tevékenysége, szakirodalmi munkássága, szellemi gazdagsága egy szeletének bemutatására. ■
JEGYZETEK
[1] Kecskés András: Felelős társaságirányítás (Corporate governance), HVG-ORAC, Budapest 2011
[2] Szerk. Nóra Chronowski - Tímea Drinóczi - Tamara Takács: Governmental Systems of Central and Eastern European States, Wolters Kluwer Polska - Oficyna, Warszawa 2011
[3] A kötet szerzői: Berit Aaviksoo, Ekaterina Gennadyevna Babelyuk, Boguslaw Banaszak, Martin Belov, Nóra Chronowski, L'ubor Cibulka, Tímea Drinóczi, Jan Filip, Elena Vladimirovna Gritsenko, Daiga Iljanova, Stipe Ivanda, Rodolphe Laffranque, Zvonimir Lauc, Lucia Mokrá, Pavel Molek, Marijana Pajvančič, Ivan Pankevych, Sara Pernuą, József Petrétei, Jüri Pőld, Klaus Schrameyer, Tamara Takács, Evgeni Tanchev, Vaidotas A. Vaičaitis, Emőd Veress, Ladislav Vyhnánek
[4] Kocsis Miklós: A felsőoktatási autonómia közjogi keretei Magyarországon, Topbalaton, Budapest 2011
- 247/248 -
[5] Herke Csongor: Súlyosítási tilalom a büntetőeljárásban, PTE-ÁJK, Pécs 2010.
[6] Kengyel Miklós: Perkultúra. A bíróságok világa - a világ bíróságai, Dialóg Campus, Budapest 2011
[7] Szerk. Béli Gábor - Duchnová Diana - Fundarková Anna - Kajtár István - Peres Zsuzsanna: Institutions of Legal History - with special regard to legal culture and history, PTE-ÁJK - Szlovák Tudományos Akadémia, Pécs - Pozsony 2011
[8] Dániel Bagi, Kazimierz Baran, Gábor Béli, Elisabeth Berger, Wilhelm Brauneder, Csaba Csapó, Diana Duchonová, István Fazekas, Márta Font, Anna Fundarková, Tomás Gábris, Miro Gardas, Jan Halberda, Eszter Cs. Herger, Mária Homoki-Nagy, János Jany, István Kajtár, Tomislav Karlovic, Gernot Kocher, Krisztina Korsósné Delacasse, Visnja Lachner, Gábor Máthé, Barna Mezey, Janka Teodóra Nagy, Balázs Pálvölgyi, Wladyslaw Peks, Zsuzsanna Peres, Srdan Sarkic, Markus Steppan, István Szabó, Josip Vrbosic
[9] Gábor Béli: Undertaking of a Guarantee towards Contracting Party in the Traditional Hungarian Law, Ibid. 47-66. o.
[10] Krisztina Korsósné Delacasse: Die Anfänge des ungarischen Konkursrechts, Ibid. 67-75. o.
[11] Eszter Cs. Herger: Die Regelung der Eheverbandes im Entwurf des neuen ungarischen Zivilgesetzbuches. Wertanschauliche Betrachtungen, Ibid. 189-198. o.
[12] István Kajtár: Der Schiffskommandant in der neueren Rechtsgeschichte. "Master next God", Ibid. 301-311. o.
[13] Zsuzsanna Peres: Österreichisch-ungarische Beziehungen der Aristokratie und ihre rechtlichen Wechselwirkungen, Ibid. 345-360. o.
[14] Miklós Kengyel - Viktória Harsági: Grenzüberschreitende Vollstreckung in der Europäischen Union, Sellier Law Publishers, München 2011
[15] A kötet szerzői: Marco de Cristofaro, Laura Ervo, Ulrike Frauenberger-Pfeiler, Aleą Galič, Viktória Harsági, Erika Herédi, Miklós Kengyel, Lilla Király, Stefan Laible, Michael Müller, Vytautas Nekroąius, Rosa Miquel Sala, Vigita Vebraité, Karol Weitz
[16] Hautzinger Zoltán: A katonai büntetőjog rendszertana, AndAnn, Pécs 2010
[17] Drinóczi Tímea: Minőségi jogalkotás és adminisztratív terhek csökkentése Európában, HVG-ORAC, Budapest 2010
[18] Balogh Zsolt György (Szerk.): Essays of Faculty of Law University of Pécs - Yearbook of 2011, Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata 149, University of Pécs Faculty of Law, Pécs 2011
[19] János Jusztinger: The principle of laesio enormis in sale and purchase contracts in Roman law, Ibid. 107-123. o.
[20] Beatrix Borbás: The responsibility of the courts for immaterial damages, Ibid. 25-43. o.
[21] Natalie Náthon: Position marks in the European Union, Ibid. 157-175. o.
[22] István Serák: A comparison of the regulation of praedial servitude in Hungary, Germany and Austria, Ibid. 215-227. o.
[23] Ágnes Roxán Kéryné Kaszás: Criminal Law vs. Competition Law, or the interaction between branches of law in Hungarian and German cartel law, Ibid. 125-140. o.
[24] Csaba Fenyvesi: Criminalistic and Criminal Procedural Lessons from an Armed Robbery, Ibid. 61-77. o.
[25] Anikó Gelányi: The crime of harassment in the light of practice, Ibid. 79-91. o.
[26] Judith Maria Wallat: Participation Rights of the Works Council before the Integration of Temporary Agency Workers - the German Model, Ibid. 229-243. o.
[27] Gilbert Gornig: Twenty Years Ago: The Unification of Germany, Ibid. 93-105. o.
[28] Csaba Németh: The institutional system of positive discrimination and the prohibition of discrimination in Kosovo. The role of the EU concerning equality before the law in Kosovo, Ibid. 177-196. o.
[29] György Andrássy: Recognising Language Rights: the Slow and Intricate Progress towards Justice, Ibid. 9-24. o.
[30] Mónika Dorota Kiss: New aspects of local government in Europe - what we can learn from each other, Ibid. 141-156. o.
[31] Zsombor Ercsey: Hungarian VAT cases before the Court of Justice of the European Union, Ibid. 45-59. o.
[32] Judit Schvéger: Legal and Organisational Framework for AAI Systems, Ibid. 197-214. o.
[33] Zsolt Ződi: Search Engines and Legal Research, Ibid. 245-264. o.
[34] Chronowski Nóra (Szerk.): Alkotmány és jogalkotás az EU tagállamaként - Válogatott tanulmányok, HVG-ORAC, Budapest 2011
[35] Chronowski Nóra: Szuverenitás az EU tagállamaként, Ibid. 9-44. o.; Chronowski Nóra: Az Unió értékei és az alaptörvény, Ibid. 45-98. o.
[36] Zeller Judit: Közös értékek a bioetikában - az Európai Unió és Magyarország bioetikai tárgyú normái, különös tekintettel az embrió- és őssejtkutatásra, Ibid. 99-138. o.
[37] Blutman László - Chronowski Nóra: Az Alkotmánybíróság és a közösségi jog: alkotmányjogi paradoxon csapdájában, Ibid. 139-207. o.; Blutman László: A magyar Lisszabon-határozat: befejezetlen szimfónia luxemburgi hangnemben, Ibid. 227-250. o.
[38] Vincze Attila: Az Alkotmánybíróság esete az Unió által kötött nemzetközi szerződésekkel, Ibid. 208-226. o.
[39] Petrétei József: Jogforrások és jogalkotás az Alaptörvényben, Ibid. 251-264. o.
[40] Petrétei József: A magyar tagállami kormányzati részvétel az uniós döntés döntéshozatalban, Ibid. 326-356. o.
[41] Drinóczi Tímea: Adminisztratív terhek csökkentése -EU - Magyarország, Ibid. 265-278. o.; Drinóczi Tímea, Kocsis Miklós: Tényekre alapozott jogalkotás? Ibid. 279-308. o.; Drinóczi Tímea: Minőségi és intelligens szabályozás az Európai Unióban és a Magyar Köztársaságban, Ibid. 309-325. o.
[42] Csöndes Mónika - Metzinger Péter: Hogyan járjunk jogi egyetemre? HVG-ORAC, Budapest 2010
[43] Jura 2011. 1. sz., Dialóg Campus, Budapest-Pécs 2011
[44] PhD-tanulmányok 10. (Szerk. Ádám Antal) Pécsi Tudományegyetem Állam - és Jogtudományi Karának Doktori Iskolája, Pécs 2011
Lábjegyzetek:
[1] A szerző PhD-hallgató.
Visszaugrás
