A Mozaikcsaládok című kiadvány egy családterápiás sorozat 16. köteteként jelent meg, s elsősorban gyakorló pszichológusok részére készült. A kötet több kiadást élt meg, tekintettel arra, hogy a szerzők már az 1980-as évek óta kutatásokat folytattak a mozaikcsaládok életével kapcsolatban, azok feltérképezése, működésének megértése, problémáinak kezelése céljából. Ez a téma fokozatosan vált aktuálissá Európa országaiban, elsősorban Nyugat és Észak-Európa területén, ahol korábban kezdődött a mozaikcsaládok kialakulása, mint például hazánkban. A kétezres évekre ugyanakkor egyre aktuálisabbá vált ez hazánkban is a válások számának drasztikus emelkedésével (számuk az elmúlt két évtizedben a kétszeresére emelkedett Európában és Magyarországon is) és ennek következtében az új családi struktúrák kialakulásával.
A szerzők a mű első részében meghatározzák a mozaikcsalád jellemzőit és rövid áttekintést adnak arról, hogy hogyan alakultak ki a mozaikcsaládok régebben és később, milyen különbségeket tapasztalhatunk a nukleáris család és a mozaikcsalád között. Korábban elsősorban annak hatására jöhetett létre mozaikcsalád, hogy egy özvegyember és egy özvegyasszony, akiknek voltak saját gyermekeik, összeházasodott, és közös gyermekeik is születtek. Napjainkban elsősorban válás után jönnek létre ezek a mozaikcsaládok, amelyek "hasonlóan a nukleáris családhoz, két felnőtt családtagból és egy vagy több gyerekből, illetve mostohagyerekből állnak"[2]
A szerzők a mozaikcsaládok részletesen bemutatása során öt fő típusra osztják azokat, ábrákkal is szemléltetve a keresztmetszeteket: pótanyás család, pótapás család, összetett mozaikcsalád, mozaikcsalád közös gyermekkel vagy gyermekekkel, valamint részidős mozaikcsalád. Ezen fő típusok bemutatásából kitűnik, hogy lefedik a jelenleg hazánkban is megtalálható mozaikcsaládok minden jellegzetes típusát. Emellett képet kapunk arról is, hogy az egyes mozaikcsaládokban milyen esetleges konfliktusok, problémák, szerepek alakulnak ki a mozaikcsaláddá válás idején.
A szerzők interjút is készítettek egy mozaikcsaláddal (pótapás család közös gyermekkel). Nagyon érdekesen, valóságos interjú formájában kaphatunk képet arról, hogy hogyan alakult ki a család, milyen nehézségekkel kellett szembenézniük a megismerkedéskor (nem élhették át azt az időszakot, amikor ketten vannak, és mint egy pár funkcionálnak és ismerkednek egymással) és milyen nehézségeket éltek meg négyéves házasságuk során. Az interjúnak különösen fontos és érdekes része az, amikor a terapeuták a gyermekekkel beszélgetnek a család viszonyairól, a "régi" és az "új" családhoz való hozzáállásukról. Ezzel az interjúval vezetik át az olvasót a következő fontos fejezetre, amely a mozaikcsalád kialakulásának állomásait veszi sorra, kezdve az addigi párkapcsolattól való búcsúval, a különélő családban felmerülő problémákkal és szerepekkel, majd kitérve az új párkapcsolatban és a mozaikcsaládban kialakult új szerepekkel
A könyv második része a mozaikcsaládok életszerveződését mutatja be, számba véve azokat a problémás területeket, amelyeken jellemzően minden mozaikcsalád keresztülmegy valamilyen formában, s ezt erősítik az egyes, a valóságban is a terapeuták (szerzők) által kezelt konkrét családok problémáinak leiratai. Ezáltal a kötet különösen érdekes, hiszen nem csak egy általános és száraz bemutatót kapunk a mozaikcsaládokról, hanem az olvasó számára is kézzelfoghatóvá és emberközelibbé válnak azok a nehézségek, amelyek megelevenednek a terápiás ülések során kezelt családokkal készített interjúkban. Az első problémával a mozaikcsaládok akkor szembesülnek, amikor ők is azonnal "rendes" családnak szeretnének látszani, holott a családok kialakulása során - ahogy már említetésre került - fontos szakasz maradt ki, az ismerkedési időszak, amikor a pár csak saját magára figyel, nincsenek gyermekek, illetve a férfi és női szerepeket nem váltja fel a szülői szerepkör. A családtagoknak ugyanakkor nehézségeket okoz és ebből kifolyólag konfliktusokat szül a szerepek, pozíciók, feladatok újraelosztása, annak meghatározása például, hogy a pótszülő meddig mehet el és meddig kell elmennie a gyermek nevelésében, át kell-e vennie a vérszerinti különélő szülő szerepét, és ezt a gyermek hogyan viseli. A szerzők itt is a terápián rész vett családok történetein keresztül teszik kézzelfoghatóvá a felmerülő problémákat, amiből az ol-
- 56/57 -
vasó azzal szembesülhet, hogy ez tulajdonképpen bármelyikünkkel megtörténhet. Problémás területként vezetik fel a szerzők a család minden tagjának szemszögéből a különélő szülővel való kapcsolatot, és több lehetséges viselkedési módot mutatnak be. Ez utóbbiak átfogják azokat a magatartásformákat, ahogyan a különélő szülő viszonyulhat a kialakult mozaikcsalád tagjaihoz, így például előfordulhat, hogy a különélő szülőt különféle technikák segítségével kizárják a mozaikcsaládból (a gyerekek nem akarnak hozzá menni, hirtelen más dolguk van stb.), ugyanakkor előfordul ennek az ellentéte is, amikor a különélő szülő száll ki, vagyis lemond a gyermekével a kapcsolatáról (Németországban a szerzők szerint ez nagyon sok apával előfordul). Megtörténhet, hogy a különélő szülő túlságosan "beveti magát", amikor erején felül próbál kompenzálni, ami őt és a gyermekeket is túlságosan megterheli minden szempontból. A fenti válsághelyzetek kezelésére is kapunk megoldási javaslatot a következő fejezetben, amelyben alkalmazkodási és konfliktuskezelési stratégiákat javasolnak az egyes helyzetekre, szintén konkrét élethelyzeteken keresztül bemutatva. Mindezek kifejezetten hasznosak lehetnek nemcsak gyakorló terapeutának, de olyan szakembernek is, aki családpszichológiával foglalkozik.
Számomra a könyv harmadik része volt a legérdekesebb. Ebben a szerzők egy konkrét családdal folytatott terápiát és beszélgetéssorozatot írtak le, s itt is felmerült a fent vázolt problémák jelentős része. A család összesen 12 terápiás ülésen vett részt, ahol meghallgatásra került minden családtag, interjúszerűen beszéltek a családdal a felmerült problémáikról. Ennek bemutatása után a szerzők röviden magyarázatot adnak az olvasóknak arról, hogy az adott problémának mi lehet a forrása és hogyan lehetne kezelni. A terápia vége felé közeledve a szerzők megoldási javaslatot is felvázolnak a családnak, akik az utolsó alkalommal beszámolnak azoktól a pozitív változásokról, ami a terápia következtében alakult át a család életében. Ezeket a változásokat a szerzők ábrákon keresztül is szemléltetik az olvasónak a könnyebb megértés és a fejlődés követésének megkönnyítése érdekében.
A szerzők ebben a részben a terápiás munkatársakkal kapcsolatos elvárásokról is értekeznek, vagyis felvázolják azokat a követelményeket, amelyeknek a terápiát végzőknek meg kell felelni annak érdekében, hogy sikeresen tudják kezelni a náluk jelentkező mozaikcsaládok problémáit. Ilyen elvárást jelent az, hogy a terapeutához való bejelentkezés alkalmával már fény derüljön arra, hogy a terápia során nem egy nukleáris család kapcsolatai és nehézségei kerülnek feltárásra, hanem egy mozaikcsaládé, hiszen ez teljesen más jellegű felkészülést igényel a terapeuta részéről. Sok esetben ugyanis a szerzők tapasztalata szerint nem derül ki egy terápiára való telefonos bejelentkezés alkalmával, hogy mozaikcsaládról van szó, hiszen a mozaikcsalád tagjai is nukleáris családként tekintenek magukra, nem szeretnék, ha kiderülne, hogy ők eltérnek az átlagostól (megjegyzem, a jelen mű alapján pontosan ez képezi a problémáik és konfliktusaik kialakulásának gyökerét). A szerzők azt is megemlítik, hogy jellemzően a mozaikcsaládok a nevelt gyermekek vonatkozásában kérnek tanácsot és segítséget. Továbbá azért is fontos annak tisztázása már a munkafolyamat elején, hogy mozaikcsaládról van szó, mert a sikeres terápiához szükséges a különélő szülő mielőbbi bevonása, hiszen ő is a család fontos tagja.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
