A Gt. 16. §-ának (2) bekezdése értelmében a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. A Gt. 14. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a gazdasági társaság a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától előtársaságként működjön. A 14. § (2) bekezdése értelmében a létrehozni kívánt gazdasági társaságnak a társasági szerződésben kijelölt vezető tisztségviselői a társaság cégbejegyzéséig, annak nevében és javára járnak el, az előtársasági jelleget azonban a cégbejegyzési eljárás alatt a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fűzött "bejegyzés alatt" toldattal kell jelezni. Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően folytathat, azzal a megszorítással, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet, akkor sem, ha a bejegyzés előtt az engedélyt megkapja.
A Gt.-nek ezek az előírásai egyértelműen az előtár-saság bizonyos fajta jogalanyisága mellett szólnak. A vezető tisztségviselők ugyanis a szerződéseket az előtársaság nevében kötik meg, a megkötött szerződés alapján jogosulttá, illetve kötelezetté az előtársaság válik. Az előtársasági létszakaszban működnek a társaság szervei is, a társasági szerződésben kijelölt vezető tisztségviselők nem a maguk vagy az alapítók nevében, hanem a gazdasági társaság nevében és javára járnak el.
Üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása jogalanyiság elismerése nélkül nem lehetséges. Ez a lehetőség a társaság cégbejegyzési kérelmének benyújtását követően áll fenn, a társaság ugyanis ekkor adószámot (tb-számot, statisztikai számjelet) kap, amely feltétele az üzletszerű gazdasági tevékenység folytatásának (1998/109. APEH-iránymutatás). A társadalombiztosítás ellátásaira vonatkozó 1997. évi LXXX. törvény az előtársaságot foglalkoztatónak és társas vállalkozónak minősíti [Tbj. 4. § a) és d) pont]. Az előtársaságot az Art. 23. §-ának (3)-(6) bekezdései alapján bevallási kötelezettség terheli (1999/21. APEH-iránymutatás). Ha az előtársaságot nem jegyzik be a cégjegyzékbe, az előtársaság köteles adóbevallási kötelezettségének eleget tenni [Art. 23. § (3) bekezdés a) és c) pontja, (5) és (6) bekezdése, 2000/26. sz. APEH-iránymutatás). A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 11. §-ának (5) bekezdése üzleti évnek tekinti az alapítás időpontjától a cég bejegyzése iránti kérelem jogerős elutasításáig mint mérlegfordulónapig terjedő időszakot (előtársasági időszak). Az üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása esetén az előtár-saság iparűzési adót köteles fizetni a 13/1991. (V. 21.) PM rendelet rendelkezései alapján.
A Gt.-re épülő adó- és számviteli jogszabályok tehát kifejezetten önálló létszakasznak tekintik az előtársasági időszakot.
Az előtársaság jogalanyisága azonban mégis korlátozott és sajátos.
A jogalanyiság korlátai részben a Gt.-ből következnek:
- Az előtársaság a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet [Gt. 14. § (3) bekezdés];
- Az előtársaság tagjainak személyében - a törvény által kötelezőként előírt eseteket kivéve - változás nem következhet be;
- A társasági szerződés módosítására - a cégbíróság hiánypótlásra történő felhívása teljesítésének kivételével - nem kerülhet sor;
- Nem kezdeményezhető a tag kizárására irányuló per;
- Jogutód nélküli megszűnés vagy más gazdasági társasággá, illetve közhasznú társasággá történő átalakulás nem határozható el [Gt. 15. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjai].
Egyéb korlátokat a Gt. nem tartalmaz. Más természetű korlátok természetesen vannak, nevezetesen bizonyos tevékenységeket csak bejegyzett társaság végezhet. (Például a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv (Tao. tv) előírja, hogy külföldön tevékenységet végző társaság csak belföldön bejegyzett kft. vagy rt. lehet.
A sajátos jogalanyiság azt jelenti, hogy ha a cégbíróság a társaságot jogerősen bejegyezte, az előtársasági jelleg megszűnik, és a társaság külön eljárás nélkül teljes értékű gazdasági társaságként folytathatja a tevékenységét, a bejegyzett gazdasági társaság nem jogutódja az előtársaságnak, annak ellenére, hogy - Sárközy Tamás kifejezését használva - "csendes, burkolt pszeudó jogutódlás" mégiscsak bekövetkezik. Ezt a csendes jogutódlást támasztja alá az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. tv 9. §-ának (7) bekezdése, amikor kifejezetten kimondja, hogy az előtársaságot terhelő, a cégbejegyzést követően teljesítendő adókötelezettségeket a bejegyzett társaság teljesíti, továbbá felel az előtársaságként teljesített vagy teljesíteni elmulasztott kötelezettségekért, továbbá gyakorolja annak jogait. Az előtársasági időszakban kötött szerződések a végleges társaság taggyűlésének jóváhagyására nem szorulnak.
Az előtársaság jogalanyisága és jogképessége a Gt. kifejezett rendelkezéseiből következik, sui generis, korlátozott, átmeneti, részjogképesség. Ez a csonka jogképesség lehetővé teszi az előtársaság számára," hogy például adásvételi, szállítási, vállalkozási szerződéseket kössön, tulajdonjogot szerezzen. Ha az előtársaság ilyen jogalanyisággal rendelkezik, akkor nyilvánvalóan lehetőséget kell biztosítani, hogy peres eljárás keretében a jogait érvényesítse, illetve vele szemben a kötelezettség teljesítése érdekében fellépjenek. A fentiekből következik, hogy az előtársaság a perben félként mind alperesi, mind felperesi pozícióban részt vehet.
Arra figyelemmel, hogy az előtársaság a társaságnak egy létszakasza, a társaság bejegyzése esetén a jogutódlás megállapítására nem kerülhet sor, a már megindított perekben a "b. a." jelzést törölni kell.
Abban az esetben, ha a cégbíróság jogerősen elutasítja a gazdasági társaság bejegyzése iránti kérelmet, az eljárás a Pp. 111. §-ának (1) bekezdése alapján félbeszakad. Az előtársaság ugyanis ekkor ipso iure megszűnik.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
