2002. május 6-án került megrendezésre a "Magyar jogalkotás, jogalkalmazás az EU csatlakozásunk küszöbén" című konferencia az Európai Tanulmányok Alapítvány, az Európai Jogakadémia és az MTA Jogtudományi Intézet közös szervezésében.
Ficzere Lajos, az MTA doktora, az Európai Jogakadémia elnöke köszöntőjében elmondta, hogy az Uniós csatlakozás az alkotmányos szabályozásban is változást igényel. Az Uniós jog ismerete és a gyakorlati módszerek elsajátítása segíti a csatlakozási tapasztalatok átvételét.
Az alkotmányi, közjogi szekció ülését Várnay Ernő, tanszékvezető egyetemi tanár (Debreceni Egyetem) vezette be. Mint mondta az EU 30 éve permanens alkotmányos válságban van, amely leküzdésére nagy erőfeszítéseket tesznek. Magyarország számára fontos, hogy megválaszolja a következő kérdéseket: melyek a szabályozási rendszer jellegzetességei, mit jelent Magyarországnak az államszervezet és államberendezkedés és hogyan alakul majd Magyarország alkotmányos struktúrája.
A bevezető után a nyitó előadást Martonyi János, volt külügyminiszter, egyetemi tanár tartotta meg "Hazánk jogi integrációja az EU változó jogrendjébe" címmel. Előadását azzal kezdte, hogy kifejtette, hogy jogharmonizáció helyett jogszabályok átvételéről lenne helyesebb beszélni. Az Európa Megállapodás is jogszabály-közelítést jelentett. A csatlakozással egy rendszer átvételéről és egy rendszerbe való beilleszkedésről lesz szó. Az alapszerződéseknél csatlakozásra kerül sor, míg a másodlagos jogszabályoknál a rendeletek közvetlen alkalmazást igényelnek, az irányelvek hasonló magyar szabályozást. Az előadó közbevetett értékelése szerint a tagjelöltek között Magyarország az egyik, ha nem a legfelkészültebb tagjelölt. A jogszabályközelítés szempontjából ugyanolyan helyzetben van Magyarország, mint a korábbi tagállamok csatlakozásuk előtt. Az EU jogszabályok mellett a csatlakozás után jelentős szerepe lesz az EU bírói döntéseinek is, mivel azok a hatályos jog részévé válnak.
Hogyan befolyásolja a magyar jogrendszert az EU jogszabályok átvétele? - tette fel a kérdést az előadó. Összességében - mint mondta - nyert a magyar átalakulási folyamat, mert az átvétel a felzárkózás egyik tényezője, továbbá az átvétel minden téren korszerűsítést jelent és ugyanakkor meggyorsítja a rendszerváltás folyamatát. Az átvételnél azonban vannak problémák is. Például az időbeli eltérés a német csatlakozáshoz képest, vagy például az, hogy a magyar jogban sok olyan ideiglenes elem van (megszűnő illetve megszűnt jogszabályok), amelyek megnehezítik az átvételt. Problémát jelent adott jogszabály inkoherenciája is. Az átvételt az EU oldaláról megnehezíti a túlszabályozottság mind EU szinten mind tagállami szinten. 2002 áprilisától félévente kell ellenőrizni a jogszabályátvétel folyamatát és azt 2003 decemberéig teljesen le kell zárni.
A közjogi harmonizációról szólva az előadó ismét elmondta, hogy nem harmonizációi, hanem jogszabályátvételről kell beszélni, és hogy a közjogi szabályok az összes normának csak 60-80%-át teszik ki. A közjogi harmonizáció azt jelenti, hogy a tagállamoknak kell megteremteniük azt az alkotmányos keretet, ahová a közösségi jog súrlódásmentesen beilleszthető és működtethető. Két kérdéskörről beszélt még részletesen az előadó a közösségi jog kapcsán: először arról, hogy a közösségi jog alkalmazása mennyiben igényli a tagállamok szuverenitásának korlátozását másrészt a közösségi jog elsőbbségéről szólt. Az elméleti megközelítés után az előadó a szuverenitásról kifejtette, hogy véleménye szerint nem a tagállamok szuverenitását kell átruházni a közösségre, hanem a szuverenitás gyakorlását. A közösségi jog elsőbbsége kezdettől fogva elismert alapelv a közösségben, a kérdés csak az, hogy ez milyen körben érvényesül. A magyar jogban, az Alkotmányban kellene szabályozni - még a tagfelvétel előtt az - az ún. Európaklauzulát, amely biztosítaná a közösségi joganyag átvételét. Ezenkívül ki kellene mondani a nemzetközi jog elsőbbségét is. Az előadó kitért a Konvent tevékenységére, melytől az alapjogok kérdésének rendezését és a hatáskörök tisztázását várhatjuk.
A második előadást Vastagh Pál, országgyűlési képviselő tartotta "Az EU alkotmányozó Konventje és a magyar alkotmány reformja" címmel. Három fő témáról beszélt az előadó: az EU változó, fejlődő alkotmányos vívmányairól; ehhez a Konvent hozzájárulásáról valamint a Konvent és a magyar alkotmányozás kapcsolatáról. Az első téma kapcsán az előadó vázolta azt a folyamatot, amelynek eredményeként a tagországok közjogi berendezkedésüket az EU-hoz igazították, és egyre világosabb követelményeket fogalmaztak meg a társult és a tagjelölt országok felé. Az alkotmányozó Konventről szólva az előadó először a Konvent kialakulásáról beszélt. A Konventet nem a bő-
- 413/414 -
vitéssel kapcsolatos problémák megoldására hozták létre, hanem az európai politikában érzékelhető alkotmányos krízis, "demokratikus deficit" kezelésére. Az Emberi Jogok Chartájának kidolgozásánál már bevált ez a forma, ezért ezt követik, azaz a tagok megbízatása személyre szól, két képviselője van a nemzeti parlamentnek és egy a kormánynak. A Konvent feladatait a laefeni deklaráció rögzítette. Magyarországra nézve fontos a magyar érdekek képviselete. 2002. áprilisában volt a Konvent harmadik ülése, ahol a hatáskörök újraelosztásáról volt szó. A tagállami és a közösségi hatáskörök viszonyában nem merült fel új tényező. Az Uniós hatásköröket kell erősíteni a kül- és biztonságpolitikai együttműködésben valamint a bel- és igazságügyi együttműködésben. A Konvent munkájának eredménye, jelentése kormányközi konferencia alapján jogi karaktert kaphat.
Az előadó szerint a Konvent tevékenységéhez nagyobb szakmai és politikai hátteret kellett volna szervezni, hogy 2003. első félévéig a Konvent feladatát elvégezhesse. Az előadó nemcsak az Európai Uniós klauzula alkotmányba felvételét tartja elengedhetetlennek, hanem széleskörű alkotmánymódosítást sürget. Az Alkotmány módosítása a következőket jelentené: a) a választási rendszert érintő szabályok módosítását tekintettel az európai parlamenti és az önkormányzati választásokra; b) az integrációs folyamatban az Országgyűlés és a kormány viszonyának rendezését -legalább az alapvető kérdések körében; c) a Nemzeti Bank megváltozott pozíciójának rendezését; d) az önkormányzati szervek működésének módosítását; e) az Alkotmánybíróság tevékenységének módosítását; f) a szociális érdekegyeztető rendszer alapjainak megjelenítését; g) - a közigazgatással összefüggésben - a regionalitás alkotmányos rögzítését. Az előadó szerint mindezt egy általános alkotmányrevízióval lenne érdemes összekapcsolni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
