Minden jogrendszerben az alkotmány az a jogszabály, mely kifejezetten, elsődlegesen és alapvetően, egyébként pedig legátfogóbban és legteljesebb mértékben értéktartalommal rendelkezik. Ez az értéktartalom pedig nemcsak egy elvont, elméleti síkon levezethető absztrakció, hanem konkrét rendelkezésekben megjelenő normatív tartalom. Az alkotmánya, bármely országnak, a különböző jellegű - úgymint társadalmi, politikai, erkölcsi, vallási, kulturális és természetesen jogi - értékek, alapértékek kifejezője, hordozója, védelmezője és őrzője is egyben.
Az alapértékek meghatározó módon identitáshoz kötődnek, adott államban, országban létező politikai, társadalmi, jogi, vallási, erkölcsi stb. identitás(ok), kifejezői. Az alkotmányi alapértékek és az alkotmányos identitás között értelemszerűen és természetes (mondhatni törvényszerű) szerves összefüggés és kölcsönhatás létezik.
Jelen tanulmányban, meghatározó módon a román Alkotmánybíróság esetgyakorlatán, elvi megállapításain keresztül szeretném vázlatosan ismertetni a következő négy aspektusát egy konfliktusnak, mely az Európai Unió Bírósága és a román Alkotmánybíróság között (átmenetileg) kialakult.
Ezek a következők: 1. az alapértékek és az alkotmányos identitás alaptörvényi szabályozása, alkotmánybírósági értelmezése, 2. az európai uniós jog és a belső nemzeti jog viszonya, illetve, ahogyan azt a román alkotmány szabályozza, és az Alkotmánybíróság értelmezi, 3. alkotmány három, identitási, örökérvényességi és integrációs klauzulája, végül 4. egy esettanulmány ismertetése és megjegyzések az Európai Unió Bírósága ítélete rendelkező része vonatkozásában.
Elöljáróban megállapítható, hogy a román alkotmányjogi szakirodalom nem mutatott különösebb, illetve elmélyültebb tudományos érdeklődést az alkotmányos identitás témája iránt, következésképpen csak elvétve született, a jelenség, a kialakult nemzetközi, európai szintű vita, és belső konkrét konfliktusok okán, néhány tanulmány.[1]
Ezek próbálkoztak ugyan a jelenség leírásával, az új fogalmak magyarázatával és értelmezésével, saját álláspontok bemutatásával, de igazi vita nem alakult ki, következésképpen az alkotmányos identitás fogalmának, koncepciójának nincsen egy alaposabb, átfogóbb, kifejezetten román szakirodalmi kidolgozása, megalapozása.
A román alkotmánybíróság alapvetően az elmúlt években, néhány súlyos és nehéz ügy kapcsán, amikor is konfrontálódni kényszerült az EU Bíróságának több ítéletével is, meglehetős óvatossággal kezdett el foglalkozni a kérdéssel, saját elvi álláspontot megfogalmazni, az alkotmányos identitással kapcsolatban.
Az azonban kétségtelen, hogy az Alkotmánybíróság, az uniós jog és a belső jog viszonyával kapcsolatosan, még a 2007-es csatlakozás előtt, az alkotmány 2003-as módosításakor megfogalmazott néhány elvi jelentőségű megállapítást.[2]
Az alkotmányjogi szakirodalomban, lényegében konszenzus van arról, hogy az alkotmányi alapértékek az ország, a nemzet, történelme során létrehozott, elfogadott, megtapasztalt politikai, szociális, kulturális, vallási vagy éppen morális értékek kifejezője és hordozója. Ezek egy része természetesen rendelkezik egyfajta univerzális jelleggel, hiszen minden állam része egy nagyobb, akár egységként is felfogható civilizációnak. Másrészt ugyancsak minden állam adott civilizáción belül is rendelkezik olyan sajátos értékekkel, elvekkel, felfogásokkal, morális és jogi szabályokkal, amelyekhez önmaga megőrzése érdekében is feltétel nélkül ragaszkodik. Bármely civilizáció, addig létezhet, maradhat fenn és prosperálhat, míg a rá jellemző és rá érvényes univerzális valamint partikuláris értékek mintegy kiegészítő jelleggel, jól megférnek egymással. Amint ez megszűnik, előállnak a legkülönbözőbb válsághelyzetek, ezek megfelelő kezelésének híján pedig bekövetkezik a hanyatlás.
A román alkotmány nevesít néhány alapértéket, melyeket legfőbb értéknek nevez. Ezek az emberi méltóság, az állampolgárok jogai és szabadságai, az emberi személyiség szabad fejlődése, az igazságosság és a politikai pluralizmus.[3] Mindezek, az alkotmányos identitás tartalmi meghatározása szempontjából, jelentősek, és az Alkotmánybíróság is, néhány határozatában, ezeket ekként értelmezte.
- 1/2 -
A fentiekben felsorolt alkotmányos alapértékek közül, az emberi méltóságra és az igazságosságra vonatkozó, néhány alkotmánybírósági elvi megállapítás, hivatkozás és értelmezés tekinthető önmagában is, és adott esetben az alkotmányos identitás összefüggésében is relevánsnak.
A legfőbb alapértékeken túlmenően az alkotmányos értékek rendszerében megemlíthető a különleges alkotmányi védelmet élvező örök értékek, amelyek az örökkévalósági klauzulában[4] jelennek meg, valamint az alkotmányos elvekhez kötött elvértékek, idesorolva elsősorban az államszervezetre vonatkozó alapelveket,[5] végül pedig az alapvető emberi jogokhoz köthető jogértékeket,[6] értve azokat az értékeket, melyek az alkotmány alapjogi katalógusából vezethetők le.[7]
Az alkotmányos értékek térképén, a fenti, nevezhetjük normatív, alkotmányban tételesen megfogalmazott értékek kiegészülnek az alkotmánybíróság által értelmezéssel kinyert jurisprudenciális értékekkel, értékfogalmakkal, értéktartalmakkal, és mindezek tárnak elénk egy átfogó, teljes képet mindarról, amit alkotmányos értékeknek nevezünk.
Ami az alkotmányos identitást illeti, ennek léte, bármely állam számára, annak természetes állapotához tartozik, ami lehet adottság, történelmi hagyomány és tapasztalat, de lehet társadalmi opció, választás vagy éppen elköteleződés is. Ezek pedig az egyébként létező alkotmányos globalizáció jelenségének a fényében sem kérdőjelezhetők meg.
A román alkotmányjogi szakirodalomban felmerülő két, egyébként jogos kérdés:
1. Egyrészt, hogy miben határozható meg az alkotmányos identitás tartalma,
2. másrészt, hogy ki határozza meg az alkotmányos identitást?
Az első kérdéssel kapcsolatos válasz megközelíthető az alkotmány tartalmi elemeinek a szempontjából. Jelentős mértékben leegyszerűsítve, az alkotmányt három fő részre oszthatjuk, ezek. az alkotmányos alapelvek, 2. az alapvető emberi jogok, és 3. az államszervezetre, hatalomgyakorlásra vonatkozó rendelkezések, akkor értelemszerűen az alkotmányi értékek képezik az alkotmányos identitásnak a legbelső, lényegi részét. Az alapjogok, főként az általánosan elfogadott standardizált, globalizált elemét képezik, az államszervezetben pedig az általános elvek elfogadása, érvénysülése/érvényesítése mellett a különböző, eltérő megoldások jelenthetnek, illetve értelmezhetők, mint identitáselemek.
Azonban még az alapjogok esetében is megjelenhet rendkívül erős identitáshordozó elem. Gondoljunk például a vallásszabadságra, amit mindenki elismer, elfogad úgy is, mint közös európai értéket, mint civilizációs vívmányt, ugyanakkor az állam, vallási semlegességéről lehetnek jelentős eltérő alkotmányos felfogások. A keresztyén értékeket elfogadó alkotmányos rendszer nem sérti az állam semlegességét, mint ahogyan a magát ateistának valló állam meg éppenséggel nem tekinthető ideológiailag semlegesnek.[8]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
