Az adós fizetésképtelensége lehet, hogy csalárd ügyletek nyomán alakult ki, az adós egyes hitelezőket megpróbált az eljárás előtt más hitelezőknél kedvezőbb helyzetbe hozni, ami nyilvánvalóan ellentétes az eljárás kollektív jellegével, illetve bizonyos vagyonelemeket megpróbáltak kimenteni a fizetésképtelenség előtt a társaság vagyonából (fedezetelvonás). Ezért fontos az adós múltjának vizsgálata. A bukás előtt megnő a hajlandóság arra, hogy az adós tagjai vagy egyes hitelezők más hitelezők kárára próbálják helyzetüket javítani, ezért a törvénynek meg kellett teremtenie azokat a mechanizmusokat, amelyek a román polgári törvénykönyvben foglalt általános szabályokhoz képest könnyebben lehetővé teszik a fedezetelvonó ügyletek szankcionálását. Maga a polgári jogi szankció is súlyosabb: az általános szabályok a fedezetelvonó ügyletet relatív hatálytalansággal sújtják, a 2014. évi 85. törvény (a továbbiakban: Ftv.) viszont a semmisség szankcióját alkalmazza.
A semmisség alapja a jogügylet csalárd, erkölcstelen, törvénytelen célja. A román polgári jog rendszerében a jogügyletnek érvényességi kelléke, lényeges jogügyleti alkatrésze a létező, törvényes és erkölcsös cél (causa). A cél arra a kérdésre ad választ, hogy egy adott konkrét jogügyletben szereplő felek miért, milyen céllal kötik meg a jogügyletet, miért vállalnak egymás iránt kötelezettséget? Másképpen fogalmazva: milyen érdekből kötik meg a felek a jogügyletet? A cél a belső jogügyleti elhatározás mozgató rugója, indító oka, amely a fél eljárását nem csupán lélektani szempontból világítja meg, hanem a jogügylet gazdasági funkciójáról is számot ad. Egyfelől a beleegyezés, mint akaratnyilvánítás, másfelől a cél együtt alkotja a jogügyleti akaratot (voluntas). A semmiségi kereset célja, hogy az adós vagyonát valamennyi hitelező javára az elvont vagyontárggyal kiegészítse..
Az adós vagyoni helyzetének tisztázása és a hitelezők védelmének érdekében az Ftv. a vagyonkezelőnek vagy a felszámolónak eszközöket biztosít a jogszerűség helyreállítására, ezért keresetet indíthatnak a csődbíró előtt az adós által a hitelezők érdekeinek kárára megkötött csalárd ügyletek megsemmisítésére, amennyiben azokat az eljárás előtti 2 évben kötötték meg; az ingyenes jogcímű ügyletek megsemmisítésére, amennyiben azokat az eljárás előtti 2 évben kötötték meg (kivételt képeznek a humanitárius jellegű támogatások); azon műveletek megsemmisítésére, amelyben az adós által nyújtott szolgáltatás nyilvánvalóan meghaladja a cserébe kapott szolgáltatást, amennyiben azokat az eljárás előtti 6 hónapban kötötték meg; az eljárás előtti 2 évben megkötött bármilyen ügylet megsemmisítésére, amennyiben az ügyletben részt vevő összes félnek az volt a célja, hogy a hitelezői végrehajtás elől vonjanak ki javakat vagy bármely módon megsértsék a hitelezők jogait; az eljárás előtti 6 hónapban valamely hitelező javára történt kifizetés vagy tulajdonátruházás megsemmisítésére, amennyiben a csőd esetén a hitelező kisebb összeget kapna, mint ez a kifizetés; az eljárás előtti 6 hónapban valamely általános hitelező javára történt elsőbbségi jog (biztosíték) alapításának megsemmisítésére; az eljárás előtti 6 hónapban valamely olyan tartozás kifizetésének megsemmisítésére, amely egyébként az eljárás megindítása után lett volna esedékes; valamint az olyan kifizetések vagy kötelezettségvállalások megsemmisítésére, amelyet az eljá-
- 17/18 -
rás megindítása előtti 2 évben kötöttek meg, azzal a szándékkal, hogy elrejtsék vagy késleltessék a fizetésképtelenséget (Ftv. 117. és következő cikkek).
Ugyanígy kérni lehet azoknak a műveleteknek a megsemmisítését, amelyeket az eljárás megindítása előtti 2 évben kötöttek meg, ha ezek a hitelezők kárára vannak, és amelyeket beltaggal vagy olyan társult taggal kötöttek meg, amely a társaság tőkéjéből legalább 20%-ban részesedik vagy legalább ennyi szavazati joggal rendelkezik, abban az esetben, ha az adós ez a betéti társaság, mezőgazdasági társaság, közkereseti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság; valamint amelyeket az adós részvénytársaság tőkéjének vagy szavazati jogainak legalább 20%-ával rendelkező részvényessel kötöttek meg, amennyiben az adós ez a részvénytársaság; vagy amelyeket taggal vagy ügyvezetővel kötöttek meg, amennyiben az adós gazdasági érdekegyesülés; továbbá amelyeket az adós szövetkezeti társaság, részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság vagy mezőgazdasági társaság ügyvezetőjével, igazgatójával vagy felügyeleti szervének tagjával kötöttek meg; vagy amelyeket bármely más olyan személlyel kötöttek meg, aki ellenőrzési pozíciót gyakorol az adós vagy annak tevékenysége felett; vagy amelyet közös tulajdonban levő dolog esetén a társtulajdonossal kötöttek meg; végül amelyet a fenti pontokba sorolható személyek házastársával, illetve negyedik fokig terjedő rokonaival/sógorságával kötöttek meg..
Nem lehet olyan vagyoni transzfer és jogalapító ügylet megsemmisítését kérni, amelyet az adós tevékenységének szokványos menete során teljesített (Ftv. 119. cikk).
A semmisségi kereset gyakorlására az Ftv., tekintettel a gyors eljárás szükségességére, határidőket állapít meg. A semmisségi keresetet a vagyonkezelő vagy a felszámoló nyújthatja be, a fizetésképtelenség okairól szóló jelentés elkészítését követő egy éven belül, de nem később, mint az eljárás megindításától számított 16 hónapon belül (Ftv. 118. cikk). A hitelezői bizottság (vagy bizottság hiányában a hitelezők gyűlése) is benyújthat ilyen keresetet, de csak ha a vagyonkezelő vagy felszámoló ezt elmulasztja (másodlagos keresetindítási jog). A joggyakorlatban ezeket a határidőket több bírósági döntésben is jogvesztő jellegűnek minősítették (lásd például Bukaresti Ítélőtábla, V. részleg, 2005/2161. döntés).
Újjászervezési tervet az adós (kivéve, ha az utolsó 5 évben már újjá volt szervezve), a vagyonkezelő vagy a követelések legalább 20%-ával rendelkező hitelezők javasolhatnak. Az újjászervezési terv az adós megmentését célzó intézkedéseket tartalmaz. A terv a hitelezők kifizetésének az ütemezését is tartalmazza. A terv végrehajtása nem haladhatja meg a 3 évet. A terv komplex intézkedéseket tartalmazhat az adós megmentésének céljából: rendelkezhet az adós tevékenységének és szervezetének módosításáról, illetve a tevékenység finanszírozásáról; vagyontárgyak értékesítéséről; előírhatja az adós szétválását (ebben az esetben a társasági törvénynek azon rendelkezéseit nem kell alkalmazni, amely a szétvált társaságoknak az átvett aktívumokkal arányos felelősségét írják elő a szétvált társaság tartozásai esetében); vagyontárgyak átadását a hitelezőnek a teljesítés helyett; szerződések lejáratának módosítását; (ügyleti) kamatláb módosítását; késedelmi kamat módosítását; más szerződéses záradékok módosítását; a fizetésképtelen adós létesítő okiratának a módosítását; kereskedelmi követeléseknek részvénykibocsátásért cserébe alaptőkébe foglalását és más hasonló rendelkezéseket.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
