Dr. Venicz Anita: A kutak engedélyeztetése (Jegyző, 2023/3., 13-14. o.)

2023. év folyamán a média érdeklődésének középpontjába kerültek az ásott és fúrt kutak engedélyeztetésével kapcsolatos információk, egyrészről a közelgő 2023. december 31-ei határidő, majd az engedélyeztetési eljárással kapcsolatos könnyítésekre vonatkozó hírek kapcsán. A lakosság részéről is fokozott érdeklődés volt tapasztalható a téma tekintetében, sok érintettel, hiszen a becslések szerint hazánkban a kutak 80-90%-a létesült a szükséges engedélyek nélkül.

Jelen írásban röviden áttekintjük az ásott és fúrt kutak üzemeltetési és fennmaradási engedélyeztetési eljárására vonatkozó jelenleg hatályos rendelkezéseket, valamint a jövőre vonatkozó változásokat.

2016-ban került előtérbe a kutak engedélyeztetése, tekintettel arra, hogy a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2016. június 15-én hatályba lépett módosítása átalakította a vízgazdálkodással kapcsolatos jegyzőhöz delegált hatósági jogköröket. Emellett a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 2016. június 4-ei módosítása beiktatta a 29. § (7) bekezdést, amely 2018. december 31-ig mentesítette a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól azokat, akik a Vgtv. e módosítása előtt engedély nélkül létesítettek kutat. Ezen moratórium időszaka a későbbiek folyamán 2020. december 31., majd 2023. december 31-ei időpontra módosult.

A kút a Vgtv. 1. mellékletének 26. pontja szerint vízi létesítménynek, azon belül saját célú vízi létesítménynek minősül. Mint ilyen, a megépítéséhez és átalakításához (vízjogi létesítési engedély), használatbavételéhez és üzemeltetéséhez, a vízhasználathoz (vízjogi üzemeltetési engedély), megszüntetéséhez (megszüntetési engedély) vízjogi engedély szükséges. [Vgtv. 28/A. § (1) bekezdés].

A jelenleg hatályos szabályozás értelmében a kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez szükséges eljárást első fokon a települési önkormányzat jegyzője folytatja le, amennyiben a kút vonatkozásában a Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt feltételek együttesen teljesülnek. Ezen feltételek az alábbiak:

1. A kút helye nem érinthet vízbázis-védelmi védőterületet;

2. A kút csak talajvizet és/vagy parti szűrésű vízkészletet használhat fel karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül;

3. A kútból maximálisan 500 köbméter/év mennyiséget lehet kitermelni;

4. A kút épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van;

5. A kútra magánszemély kér engedélyt;

6. A kútból a vízkivétel háztartási igények és/vagy házi ivóvízigény kielégítése érdekében történik;

7. A kútból nem gazdasági célú vízkivétel történik.

Bármely feltétel hiányában nem a települési önkormányzat jegyzője, hanem a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság jár el első fokon.

Azon kutakra, amelyek létesítésekor jogszabály kötelezően nem írta elő engedély meglétét, tehát jogszerűen létesültek engedély nélkül, üzemeltetési engedélyt kell kiadni, míg abban az esetben, ha az engedélyhez kötött kút engedély nélkül létesült, fennmaradási engedélyeztetési eljárást kell lefolytatni. A kútra az üzemeltetési/fennmaradási engedélyt akkor is meg kell szerezni, ha a létesítő úgy nyilatkozik, hogy a kutat nem használja (ez alól a kút lefedése sem jelent kivételt). Amíg a vízilétesítmény létezik (nem kerül szakszerűen eltömedékelésre), addig az engedélyezési eljárást le kell folytatni.

Fentiek értelmében vizsgálni kell a kút létesítésének időpontjában hatályos törvényi előírásokat, valamint azt, hogy ásott vagy fúrt kutat érint az eljárás. 1965-ig bárki engedély nélkül áshatott kutat a saját telkén, 1965-1992. február 15. között viszont már vízjogi létesítési engedélyt kellett kérni. Fúrt kutak esetében nem volt szükség engedély beszerzésére. A vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény és a végrehajtására kiadott 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 1992. február 15-én hatályba lépő módosítása értelmében már a jegyző engedélye szükséges az olyan kút (ásott és fúrt) létesítéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez, amely a létesítő háztartásának (házi vízszükségletének) napi 1,5 köbméter mennyiségig terjedő kielégítését szolgálja, továbbá - a parti szűrésű, karszt- és rétegvízkészlet igénybevétele vagy érintése nélkül - kizárólag a talajvíz felhasználását biztosítja.

Az eljárás az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) hatálya alá tartozik, ugyanakkor a Vgtv. és a Korm. rendelet az Ákr.-től eltérő, illetve az Ákr.-t kiegészítő eljárási rendelkezéseket is tartalmaz.

Az eljárás kérelemre indul. A kérelem tartalmazza a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. melléklet II. pontjában meghatározott engedélyezési dokumentációt [Korm. rendelet 1/B. § (1) bekezdés]. Ezen jogszabály rendelkezéseinek értelmében az ásott kút engedélyezését a kút tulajdonosa maga is lebonyolíthatja, míg fúrt kút esetében szükség van a megfelelő jogosultsággal rendelkező kútfúró szakember közreműködésére.

Az országgyűlés elfogadta a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2023. évi LI. törvényt, mely a 2023. évi 91. számú Magyar Közlönyben kihirdetésre került.