A váltott gondoskodás alapvetően megosztó jogintézmény: egy sor mellette és egy sor ellene szóló érvet fel tudunk sorakoztatni. Mellette szólhat, hogy a gyermek mind a két szülőjével azonos időtartamban és ténylegesen fenn tudja tartan a kapcsolatot abban az esetben is, ha a szülei már nem élnek együtt, ellene szólhat azonban az, hogy a szülők együttműködésének hiánya egy éppen a szülők közötti együttműködésre épülő intézmény esetén számos problémát generálhat, és a szülők közötti konfliktust adott esetben tovább mélyítheti.[1] Ezenfelül számos tényező közrejátszhat abban, hogy a gyakorlatban mennyiben kivitelezhető a szülők közötti váltott gondoskodás, így például az, hogy milyen messze laknak egymástól (túl nagy távolság esetén a váltott gondoskodás nem valósítható meg), a gyermek életkora, a szülők közötti együttműködési hajlandóság. Ezekkel a problémákkal mind a szakirodalom, mind különböző konferenciák, kerekasztal-beszélgetések foglalkoznak.
Tanulmányomban a jogintézmény szabályozása mellett két kérdéskört vizsgálok részletesebben: a váltott gondoskodás keretein belül azt, hogy milyen szabályok alkalmazandók abban az esetben, amennyiben a szülők között a gondozás keretében vita merül fel, és nem szabályszerűen - azaz nem a bíróság által jóváhagyott egyezségében foglaltak szerint, vagy nem a bírósági határozatban foglaltak szerint - kerül sor a felek között a gyermek "átadására-átvételére". Elemzem a gyermektartásdíj kérdését, szükség esetén ugyanis a váltott gondoskodás elrendelése esetén is rendelkezhet a bíróság a gyermektartásról, amennyiben a szülők jövedelmi, vagyoni viszonyaiban lényeges különbség mutatkozik.
Célom annak vizsgálata, hogy a hatályos szabályok milyen eljárásokat és döntési lehetőségeket biztosítanak az eljáró fórumoknak, valamint hogy a gyermek érdeke miként tud ennek során érvényesülni. Megosztja a szakirodalmat is az a kérdés, hogy mennyiben hatékony a váltott gondoskodás a gyakorlatban, abban az esetben, ha a szülők között nincs, vagy csupán csekélyebb mértékű az együttműködési hajlandóság.[2] Álláspontom szerint az érintett szülők részéről nagyfokú együttműködési hajlandóság szükséges ahhoz, hogy e jogintézmény a mindennapok során megfelelően - és a kiskorú gyermek érdekében - tudjon működni.
A jogintézmény 2022 januárjától normatív szinten megjelenik a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) keretei között, azonban ezen időpontot megelőzően is előtérbe került a váltott gondoskodás kérdése, amikor a gyermekről a különélő szülők váltva gondoskodnak saját otthonukban.[3] Ennek megfelelően a Ptk. a gyakorlatban már létező jogintézmény alapvető szabályait emelte normaszintre, akként, hogy a 4:164. § keretei között deklarálja a következőt: a közös szülői felügyelet úgy is gyakorolható, hogy a szülők felváltva, azonos időtartamban jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére és gondozására. Ezzel a Ptk. a váltott gondoskodást egyértelműen a közös szülői felügyelet körében helyezi el.[4] Jóllehet a törvény a jogintézményt tartalmi szempontból szabályozza, expressis verbis nem nevesíti,[5] azonban célszerűbb azt "váltott gondoskodásnak" és nem "váltott elhelyezésnek" nevezni, tekintettel a Ptk. fogalomhasználatára. A törvény ugyanis a gyermekelhelyezés kifejezést már nem használja abban az esetben, amikor a szülők nem élnek együtt és rendezniük kell a gyermek tekintetében a szülői felügyelet kérdését.[6] A közös szülői felügyelet csupán a szülők jogi értelemben vett egyenlőségét valósítja meg, a váltott gondoskodás pedig egy lépéssel ezen továbbmegy, és fizikai értelemben is lehetővé teszi, hogy a szülők egyenlően, egymást felváltva, azonos időtartamban gondozzák és neveljék a gyermeket.[7] A Ptk. rendkívül szigorúan a váltott gondoskodás azonos időtartamait rögzíti annak ellenére, hogy a gyakorlatban a szülők
- 15/16 -
nem feltétlenül azonos időtartamban határozzák meg a váltott gondoskodás egyik és másik szülőre jutó idejét.[8]
Szintén 2022. január 1-jétől módosult a Ptk. 4:167. §-a azzal, hogy a következőképp egészült ki: "a bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthet a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, ha az a kiskorú gyermek érdekében áll". A különélő szülők közös szülői felügyelete nem új jogintézmény, viszont az, hogy a bíróság az egyik fél kérelmére is elrendelheti, az már mindenképpen az.[9] A jelenleg hatályos szabályozás tulajdonképpen kitágítja a bíróság által meghozható döntések körét egy további opcióval, amely végső soron lehetővé teheti azt, hogy a bíróság a gyermek számára legkedvezőbb döntést hozza meg.[10]
A 2022. január 1-jétől hatályos módosítások köréből kiemelendő a Ptk. 4:167/A. §-a, amely a közös szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezését szabályozza. A törvény ugyanezen paragrafus (1) bekezdésében rögzíti, hogy közös szülői felügyeletről való döntés esetén "a bíróság a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel elrendelheti, hogy a szülők a gyermekről felváltva, azonos időtartamban gondoskodjanak, vagy ennek hiányában szabályozza a gyermekkel való kapcsolattartást és dönt a gyermek tartásáról. A közös szülői felügyelet elrendelése esetén a bíróság kijelöli a gyermek lakóhelyét." Tehát a bíróság abban az esetben, ha a közös szülői felügyeletet váltott gondoskodás nélkül rendeli el,[11] akkor szabályozza a kapcsolattartást a gyermekkel, és a gyermektartásról is dönt. A kapcsolattartásról való döntés ebben az esetben rendkívül lényeges, ugyanis a gyermek ilyenkor több időt tölt az egyik és kevesebb időt a másik szülőjével.[12] Szintén ugyanezen paragrafus keretei között a (2) bekezdésben rögzíti a törvény, hogy "ha a bíróság a szülőket felváltva, azonos időtartamban jogosítja fel a gyermek gondozására, dönt a szülő által önállóan gyakorolt gondoskodás időtartamának mértékéről - a szünetek és az ünnepek időszakára is kiterjedően -, a gyermek átadása, átvétele módjáról, továbbá szükség esetén a gyermek tartásáról is". A gyermektartással kapcsolatos kérdésekre a tanulmányomban később részletesebben kitérek, ehelyütt csupán rögzítem azt, hogy szükség esetén nincs kizárva a lehetősége annak, hogy a bíróság döntsön a gyermektartásról. A váltott gondoskodás esetében nincs szó kapcsolattartásról, tekintettel arra, hogy ebben az esetben mind a két szülő gondozó szülővé válik, jóllehet nem egyidejűleg, egymás mellett, hanem felváltva; ennek megfelelően nem beszélhetünk gondozó szülőről és különélő szülőről.[13] A Ptk. rögzíti, hogy miről kell döntenie a bíróságnak a váltott gondoskodás elrendelése esetében: a gyermek átadása-átvétele módjáról, ezen felül pedig arról, hogy azokban az időszakokban, amikor időszakos kapcsolattatásra kerülne sor - így a szünetek és ünnepek során[14] - miként tartózkodik a gyermek az egyik, illetve a másik szülőjénél.[15] A Ptk. arra vonatkozóan nem ad iránymutatást, hogy a bíróság hány napban állapíthatja meg azokat az "azonos időtartamokat", amelyeket a gyermek a szüleinél tölt.[16] Egyetértek azzal az állásponttal, hogy ebben a kérdésben mind a gyermek érdeke, mind a véleménye jelentőséggel bír, valamint értelemszerűen a józan ész is szab egyfajta "határt", hiszen például a naponta történő váltások megállapítása nem életszerű, erre a gyermek nem kötelezhető.[17] A váltások időtartamának, valamint annak a napnak a meghatározásnál, amikor a váltásokra sor kerül, figyelemmel kell lenni több tényezőre, így például a gyermek szükségleteire, életkorára, a szülők lakó, illetve tartózkodási helye közötti távolság nagyságára is.[18]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
