Jelen cikk a Külföldi Közokiratok a Közjegyzői és más Hatósági eljárásban címmel megjelent könyv óta a nemzetközi felülhitelesítési és közokirati struktúrában bekövetkezett változásokra igyekszik rávilágítani a jogalkalmazók számára.
Előrebocsátom, hogy az itt leírt információk csupán szemelvényesek, tekintettel a terjedelmi korlátokra, illetve figyelemmel arra a tényre, is, hogy a hivatkozott könyv bővített második kiadása közel nyomdakész állapotban van.
A korábbi kézirat 2011. augusztusi lezárásához képest kiegészítésre kerül majd több elméleti fejezettel az általános rész (úgy mint a felülhitelesítési reformok és a jogbiztonság viszonya, "ex officio" közjegyzőség, vagy kézbesítés az egyes közjegyzői eljárásokban). Tervben áll továbbá a kézbesítési szabályok országonkénti lebontásának szerepeltetése is.
Jelentős előrelépés a korábbi kiadáshoz képest, hogy Sajben Tamás társszerző kollégám közreműködése okán hatalmas mennyiségű kutatási anyag került feldolgozásra, és ebből következően számos afrikai, arab, francia nyelvterületű és szláv illetve sok európai ország közokirati rendszeréről és közhiteles nyilvántartásairól szóló rendkívül értékes leírással egészül majd ki az országok szerint felosztott különös rész.
A diplomáciai életben az alábbi változások történtek (a szóismétlések és a formátum oka, hogy próbáltam betűrendes áttekinthető módon összefoglalni):
Azerbajdzsánban már van lehetőség konzuli tanúsítvány kiállításának igénybevételére.
Guatemalában már tiszteletbeli konzulátusunk működik, aki konzuli tanúsítvány kiállítására is jogosult.
A Holland Antillákon, külön tiszteletbeli konzul van, aki konzuli tanúsítvány kiállítására jogosult.
Izlandon a tiszteletbeli konzul immár felhatalmazott konzuli tanúsítvány kiállítására is.
Laoszban működik tiszteletbeli konzulátusunk ám sajnos konzuli tanúsítvány kiállítására nincs felhatalmazása.
Luxemburgban már csupán tiszteletbeli konzulátus van ráadásul olyan amely konzuli tanúsítvány kiállítására nem jogosult.
A monaco-i tiszteletbeli konzul már nem jogosult konzuli tanúsítvány kiállítására.
Mauritiuson a tiszteletbeli konzulátusunk megszűnt.
Mongóliában működik tiszteletbeli konzulátusunk, a konzul azonban konzuli tanúsítvány kiállítására nem jogosult.
Nepálban nincs már tiszteletbeli konzulátusunk.
Az Örményországban működő tiszteletbeli konzulátus működését felfüggesztette.
A Salvadori köztársaságban tiszteletbeli konzulátusunk van, és az ott működő konzul konzuli tanúsítvány kiállítására is jogosult.
Szudánban már tiszteletbeli konzulátussal bírunk, azonban konzuli tanúsítvány kiállítására nem jogosult.
A nemzetközi egyezmények tekintetében további jelentős változás, hogy 2012.04.15. napi hatállyal Üzbegisztán, míg 2012 10. hó 14.-i hatállyal Uruguay is csatlakozott az Apostille egyezményhez, így ezen országok vonatkozásában az Apostille tanúsítványok kiállítására már lehetőség van.
Az Apostille egyezmény országai szignifikáns nyilatkozatot, kommentet, egyéb statútumot a könyv megjelenése óta az egyezményre és annak alkalmazására nem tettek.
Kétoldalú megállapodás a felülhitelesítések mellőzése vagy a közokiratok kölcsönös elismerése tárgyában új egyezményt hazánk információim szerint nem kötött, azonban fontos megjegyezni, hogy egyes európai országok jogalkotási szinten a közhiteles tanúsítványok liberalizációjába kezdtek a hitelesítő szervek körének bővítése útján. Ennek jogbiztonságra gyakorolt hatásaival illetve előnyeivel és hátrányaival a könyv bővített kiadása részletesen foglalkozik majd. Uniós szinten a felülhitelesítési szabályok további egyszerűsítése konformizációja várható, azonban tényleges uniós jogforrások illetve erre vonatkozó elfogadott rendelettervezetek még nem állnak rendelkezésre.
Hazai jogalkotási téren az egyik lényegi változás, hogy a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLXIX. törvény a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény szövegébe konkrétan beemelte a konzuli tisztviselő eljárására irányadó háttérjogszabályként a közjegyzőkről szóló törvényt a konzuli okirat készítésénél, a konzuli tanúsítvány kiállításánál és a közreműködés megtagadása esetkörében.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara csatlakozott az ARERT programhoz, és mivel a könyv első kiadásában a rendszer csak nagy vonalakban került bemutatásra így most több szót érdemel:
Elnevezése a Végrendeleti Nyilvántartások Európai Hálózata (ARERT/ENRWA-Association du Réseau Européen des Registres Testamentaires/European Network of Registers of Wills Association).
A szervezet egy nemzetközi nonprofit egyesület, amely 2005-ben jött létre belga jog alatt, a belga, francia és szlovén közjegyzői karok közreműködésével.
A kezdeményezés arra irányul, hogy azon országok, ahol központi végrendeleti nyilvántartás működik, ezeket a rendszereket összekapcsolják, és egymás számára hozzáférhetővé tegyék egy közös hálózatot hozva létre, hogy megteremtsék a lehetőségét a regisztrált végrendeletek könnyebb felderítésének bármely résztvevő országban jegyeztették is azt be. Technikai megoldásként a rendszer két lehetőséget kínál. Az első, fejlettebb út a RERT, mely gyakorlatilag a végrendeleti nyilvántartások tényleges összekapcsolása, ami lehetővé teszi, hogy egy adott állam konkrét hagyatéki eljárásban illetékes közjegyzője közvetlenül lekérdezze egy másik állam nyilvántartásának adatait. A RERT jelenleg csak három ország (Franciaország, Belgium, Bulgária) között működik.
A második, alacsonyabb technikai felkészültséget igénylő megoldás a RERT Light. Ebben a formában a végrendeletek adatainak lekérdezése nem automatikusan, hanem egy internetes felületen keresztül, manuálisan, kapcsolattartó személyek által történik. Amennyiben egy tagállam illetékes szerve szeretne információt szerezni arról, hogy egy másik államban az örökhagyó hagyott-e maga után végrendeletet, az internetes platformon keresztül kapcsolatba lép ezen állam végrendeleti nyilvántartást vezető szervével, aki tájékoztatja a végrendelet esetleges létezéséről, és annak fellehetőségi adatairól. A rendszerben rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázását elsősorban egyes nemzeti jogszabályok által felállított korlátozások gátolják. Számos tagállam - sokszor adatvédelmi okokból, személyi jogokra hivatkozva - nem teszi lehetővé, hogy az eljáró közjegyzőn illetve bíróságon kívül más állam hatáskörrel rendelkező szerve közvetlenül betekintsen a végrendeleti nyilvántartásba vagy a RERT Light rendszerben meghonosított közvetett úton adatokat kérjen le abból. Az örökhagyó akaratának minél teljesebb érvényre juttatása érdekében ezen korlátozások eltörlése indokoltnak mutatkozik.
Jelenleg számos olyan regiszter vesz részt az ARERT-ben, melyek esetében a fenti korlátozás fennáll, ezek kivétel nélkül a RERT Light rendszert használják, és csatlakozásuk során - a jogszabályokan való megfelelés érdekében - kikötötték, hogy a lekérdezés csak egy irányban valósulhat meg, tehát ők jogosultak megkeresést intézni, azonban saját nyilvántartásukból információt nem jogosultak kiadni. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara az ARERT tagja, és annak RERT Light változatát használja, adatok lekérdezésére jogosult, azonban adatot nem áll jogában kiadni.
Az ARERT az úgynevezett "Civil Justice" program 2007-2013 keretében az európai végrendeletek rendszerére vonatkozó fejlesztéseket végez. Fő célja, hogy az EU állampolgárok regisztrált végintézkedései számára egy egységes európai - bírósági, öröklési jogi - felületet hozzon létre.
Ausztria (Österreichisches Notariatskammer (ÖNK))
Belgium (Fédération Royale du Notariat belge (FRNB))
Bulgária (Notary Chamber of Bulgaria)
Franciaország (Conseil Supérieur du Notariat français (CSN))
Magyarország (Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK))
Olaszország (Consiglio Nazionale del Notariato)
Portugália (Ordem dos Notarios Portugal)
Románia (Uniunea Nationala a Notarilor Publici din Románia)
Szlovénia (Notarska Zbornica Slovenije)
Horvátország (Hrvatska javnobiljeznicka komora)
Lettország (Latvijas Zverinatu notaru padome)
Luxemburg (Chambre des Notaires du Grand-Duché de Luxembourg)
Hollandia (Koninklijke Notariële Beroepsorganisatie)
Lengyelország (Krajowa Rada Notarialna)
Spanyolország (Consejo General del Notariado)
Oroszország (Notarial Chamber of St Petersburg)
Svájc (Fédération Suisse des Notaires)
Észtország (Center of Registers and Information)
Litvánia (Central Mortgage Office)
Fontosnak tartottam továbbá, hogy jelen cikkben olyan országokat ragadjunk ki a kutatási anyagok alapján bővített második kiadásból (az információk Sajben Tamás kollégánk áldozatos kutató munkájának eredményeként kerültek birtokunkba) amelyek többek között a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok szempontjából hazánk és a jogi élet figyelmet érdemlő országai: ezek pedig Oroszország, Törökország, Ukrajna és végül de nem utolsó sorban Horvátország.
Oroszországban latin típusú közjegyzőség működik. Jelenleg 7695 közjegyzői székhely létezik az országban, melyek közül 107 betöltetlen. Oroszországban megkülönböztetünk állami és magánközjegyzőket. (A 2011-es adatok alapján 25 állami és 7588 magánközjegyző lát el szolgálatot az országban.) Az orosz magánközjegyzők kötelezően tagjai az országos közjegyzői kamarának, felettük a felügyeleti jogot a közjegyzői kamarák gyakorolják, állami közjegyzők felett pedig az illetékes területi igazságügyi szervek. A magánközjegyzők nyilvántartásai felett a kamarák és a területi igazságügyi szervek közösen, az állami közjegyzők nyilvántartásai felett pedig csak utóbbi szervek gyakorolnak felügyeletet. A közjegyző nem láthat el más kereső tevékenységet a tudományos és oktatási tevékenységen kívül. A közjegyzői reklám tilos az országban.
A közjegyzővé válás feltétele az orosz állampolgárság, a felsőfokú jogi végzettség, minimum 1 év állami vagy magánközjegyző mellett eltöltött gyakorlati idő, szakmai vizsga sikeres teljesítése, valamint jogosítvány megszerzése a közjegyzői tevékenység végzésére (utóbbi szintén vizsga keretében történik, melynek teljesítése biztosítja a jogot az adott személy számára, hogy jelöltként tevékenykedjen, illetve távolléte esetén a közjegyzőt helyettesítse, a közjegyzői hivatás nem gyakorlása esetén a vizsga 3 év után megismétlendő).
A közjegyzőket illetve a jelölteket Oroszországban a kamara ajánlása alapján a területi igazságügyi szervek nevezik ki, előbbieket versenyvizsga eredménye alapján. Megüresedő közjegyzői székhely esetén pályázat kiírására kerül sor. A közjegyzői székhelyek számának meghatározása a lakosságszám, valamint a közjegyzői szolgáltatásokra való igény alapján történik.
Szolgálatának megkezdése előtt a magánközjegyző köteles felelősségbiztosítást kötni. A minimális fedezeti összeg eltérően alakul a városokban illetve Oroszország vidéki részeiben szolgálatot ellátó közjegyzők esetén: előbbiek 2 millió, utóbbiak esetében pedig 1,5 millió rubel fedezeti összegű biztosítással kötelesek rendelkezni. Azon magánközjegyző esetén, aki jelzáloghitel-szerződéseket hitelesít, a fedezeti összeg 5 millió rubel, függetlenül székhelyétől. Emellett a területi kamara 500 ezer rubel/közjegyző összegű kollektív felelősségbiztosítási szerződést köt a közjegyzők számára. Jogszabályellenes közjegyzői eljárás, a közjegyzői közreműködés jogosulatlan megtagadása, valamint szakmai titok megsértése illetve szándékos károkozás esetén a biztosítás nem nyújt fedezetet, és a közjegyző saját vagyonával korlátlanul felel.
A közjegyzőjelölt intézménye ismert az országban. A jelöltté válás feltétele az orosz állampolgárság, a felsőfokú jogi végzettség valamint szakmai vizsga sikeres teljesítése. A magánközjegyzők jelöltjeinek fizetését a közjegyzői kamara fizetési alapjából fedezik. Oroszországban nincsen speciális közjegyzői nyugdíjkorhatár, az általános szabályok alkalmazandók (férfiaknál 60 év, nőknél 55 év).
Amennyiben a közjegyző ideiglenesen (pl. távollét, betegség miatt) nem tudja ellátni tevékenységét, az igazságügyi hatóság és a kamara a közjegyző által megnevezett, a kinevezési kritériumoknak megfelelő személynek adhat megbízást. Ez a személy általában a közjegyzőnél dolgozó közjegyzőjelölt, aki rendelkezik a fentiekben említett szakmai vizsgával. A közjegyzőt, valamint irodájának alkalmazottait szigorú titoktartási kötelezettség terheli.
Az orosz közjegyzők területi illetékességgel rendelkeznek, az illetékességi terület kötelezően feltüntetendő a közjegyzői bélyegzőn valamint a közjegyző okiratain. A közjegyző jogosult azonban illetékességi területén kívül eljárni, amennyiben az örökhagyó súlyos betegsége miatt végrendelet készítése szükséges, és az adott körzetben nincsen közjegyző. Más eljárása esetén az illetékességi területen kívül kivételes esetben lehet érvényes a közjegyző okirata. Ingatlanügyletek, hagyatéki eljárások, pénz illetve értékpapír letétbe vétele és annak hitelező részére történő átadása valamint váltóóvás esetén a közjegyző nem járhat el illetékességi területén kívül.
A közjegyző nem készíthet okiratot, illetve nem járhat el önmaga valamint házastársa és rokonai részére.
Az orosz közjegyzők által készített okiratok közokiratnak számítanak. Ezen felül törvényben meghatározott kritériumok teljesítése esetén jogi személyek által elkészített okiratok is közokiratnak számítanak. Ezen kritériumok tartalmi és formai követelmények: az okiratban szerepelnie kell a jogi személy nevének és székhelyének, azonosító számának, az okirat keltének és regisztrációs számának, az okirat rendelkező részének, a jogi személy képviselője aláírásának valamint a jogi személy pecsétjének. Ezen, jogi személyek által kiállított okiratok nem igényelnek közjegyzői közreműködést, kivéve az egyes, jogszabályban meghatározott következő eseteket. Ilyennek számítanak például azon esetek, amikor az adott jogi személy adatainak tekintetében módosítás átvezetése szükséges a cégnyilvántartásban. Ekkor a jogi személy ügyvezetője/képviselője aláírását közjegyző hitelesíti. Továbbá a jogi személy ügyvezetője által a jogi személy képviseletére adott meghatalmazás esetén a meghatalmazás közjegyző általi hitelesítése szükséges. Szintén közjegyző által hitelesített meghatalmazás szükséges, amennyiben azt a jogi személy képviselője az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetendő jogok bejegyzéséhez adja. A közjegyző hitelesíti a jogi személyek képviselőinek aláírását azon okiratokon, melyek tartalma nem ellentétes az Orosz Föderáció jogszabályaival, ez az eljárás azonban nem a tartalom, csak az aláírás hitelesítésére vonatkozik. Az aláírás-hitelesítést követően a magánokirat közokirati minőséget nyer, és a közokiratokkal megegyezően elfogadható a hivatalos szervek által.
Bármely okirat, melyet az állam valamint a közintézmények nyilvántartásaiban tárolnak, illetve melyeket állami szervek hitelesítenek, közokirati minőséget nyernek.
Amennyiben egy adott közigazgatási egységben nem lát el szolgálatot közjegyző, a helyi önkormányzat vezetője (a polgármester) valamint a kormány speciális felhatalmazással rendelkező tisztviselője jogosult meghatalmazások valamint végrendeletek hitelesítésére, hiteles másolatok valamint kivonatok készítésére, aláírás-hitelesítésre, a hagyatéki vagyonnal kapcsolatos biztosítási intézkedések megtételére valamint a hagyatéki vagyon kezelésére illetve magánszemélyek adatainak tanúsítására.
Az orosz közjegyzők a házastársak közös vagyonában fennálló tulajdoni hányadáról igazolást állítanak ki, a tulajdon elidegenítésének tilalmát (illetve annak feloldását) foglalják közokiratba, aláírások, másolatok, kivonatok, fordítások hitelesítésére jogosultak, személyek életben létét valamint tartózkodási helyét tanúsítják, személyazonosságot tanúsítanak, ezen kívül pedig okiratok elküldési időpontjának igazolására, okiratok kézbesítésére, pénz, értékpapír valamint okirat letéti őrzésbe vételére, végrehajtási záradék kiállítására, váltóóvás felvételére jogosultak.
Közokiratkényszer áll fenn bérleti szerződések, tartási illetve életjáradéki szerződések, az engedményezés, a tartozásátvállalás, közjegyző által készített szerződés módosítása és felbontása, a zálogtárgy tulajdonának átszállásáról a zálogkötelezett és a zálogjogosult közötti peren kívüli megegyezések, házassági vagyonjogi szerződések, tartással kapcsolatos megállapodások, ügyleti meghatalmazások, a képviseleti jog átruházását tartalmazó meghatalmazások, a házasság alatt a közösen szerzett ingatlan elidegenítésére a másik házastárs által adott hozzájáruló nyilatkozatok tekintetében.
Végrendelet Oroszországban főszabály szerint kizárólag közjegyző előtt tehető érvényesen, kivéve veszélyhelyzetben, mivel ekkor az örökhagyó jogosult 2 tanú jelenlétében saját kézzel írt végrendeletet tenni.
A közjegyző által készített végrendeletekkel egyenértékűek a következő személyek által hitelesített végrendeletek:
- kórházban ápolt végrendelkezők esetén a kórház orvosa;
- idősek otthonában élő személyek esetén az intézmény igazgatója;
- az Orosz Föderáció zászlaja alatt közlekedő, hosszabb időtartamú vízi utat megtevő járművek esetén a kapitány;
- sarkvidéki kutatási expedícióban résztvevő személyek esetén, az expedíció vezetője;
- katonák vagy a hadsereg kötelékében civil szolgálatot ellátó személyek és családtagjaik esetén a parancsnok (kizárólag abban az esetben, ha a szolgálattétel helyén nincsen közjegyző);
- fogvatartottak esetén a börtönigazgató.
Azon végrendeletek, melyeket az örökhagyó saját kézjegyével látott el, és melyek bankban elhelyezett pénzre vonatkozóan tartalmaznak rendelkezéseket, a bank alkalmazottjának hitelesítése után a közjegyzői okiratokkal egyezőnek minősülnek.
A közjegyző önállóan jogosult eljárni. Végrendelet készítésénél és aláírásánál tanúk közreműködése megengedett, azon esetekben pedig, amikor közjegyző magánvégrendeletet vesz nyilvántartásba, tanúk közreműködése kötelező. A közjegyző köteles az okiratkészítés során tanácsot adni, valamint a feleket az okirat joghatásairól kioktatni.
A közjegyzői okiratok minősített bizonyítóerővel rendelkeznek és közvetlenül végrehajthatók.
A közjegyzői okiratok és nyilvántartások hivatalos nyelvét az ország valamint az autonóm régiók és területek hivatalos nyelve határozza meg. Amennyiben az ügyfél nem érti az adott hivatalos nyelvet, a kibocsájtásra kerülő okiratot a közjegyző mindenféle nyelvi jogosítvány nélkül jogosult az adott idegen nyelvre lefordítani. Amennyiben az adott idegen nyelvet nem beszéli, fordító/tolmács közreműködése kötelező. Az okirat ebben az esetben is két nyelven készül el, a két nyelvi verziónak ugyanazon az oldalon kell szerepelnie, függőleges vonallal elválasztva, az eredeti nyelvi verzió a bal oldalon, az idegen nyelvű verzió a jobb oldalon kell, hogy helyet foglaljon. Az okirat minden része - ideértve az aláírást és a bélyegzőt is - lefordítandó. Amennyiben a fordítást fordító végezte, aláírása a fordítás alatt kötelezően feltüntetendő.
A közokiratok eredeti példánya, a kísérő okiratok valamint a közjegyző által még nem hitelesített eredeti szerződéspéldányok minden esetben a közjegyző nyilvántartásában maradnak.
Főszabály szerint az okiratokkal kapcsolatos adatok kizárólag a felek részére adhatók ki, azonban a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóságok a büntető, polgári valamint közigazgatási eljárásokkal összefüggésben valamint a végrehajtók feladataikkal kapcsolatosan szintén megkaphatják az eredeti okiratokat/az azokkal kapcsolatos információkat. Az okirat eredeti példányának ilyen kiadása esetén a közjegyző köteles az okiratról hiteles másolatot készíteni. A közjegyzői okiratban átruházott ingatlan értékéről törvényben meghatározott esetekben a közjegyző tájékoztatja az adóhatóságot. A közjegyzői végrendeletekre vonatkozó adatok az örökhagyó haláláig szigorúan titkosak maradnak.
A közjegyzői okiratok/nyilvántartások a közjegyző irodai archívumában történő kötelező megőrzési időtartam szempontjából három fő részre osztandók, melyek a következők: 75 éves; több, mint 10 éves valamint kevesebb, mint 10 éves kötelező megőrzési időtartam.
75 éves kötelező megőrzés alá esnek többek között a közjegyzői okiratok nyilvántartásai, a speciális, végrendeletekre, öröklési bizonyítványokra, hagyatéki eljárásban alkalmazott biztosítási intézkedésekre, letéti szerződésekre vonatkozó nyilvántartások, a közjegyző adminisztratív-szervezési nyilvántartásai, közjegyzői megbízásokkal, hatáskör-átruházással kapcsolatos nyilvántartások, nómenklatúrák, okiratleltárok, közjegyzői jegyzőkönyvek, okiratok megsemmisítésével kapcsolatos igazolások, a közjegyző szakmai munkájának vizsgálatával kapcsolatos okiratok, végrendeletek, végrendeletek visszavonásával kapcsolatos okiratok, hagyatéki eljárások okiratai, tulajdon-átruházással illetve tulajdonmegosztással kapcsolatos megállapodások, házassági vagyonjogi szerződések, házassági közös vagyonban való részesedéssel kapcsolatos igazolások, a házastársak közös vagyonának felosztásával kapcsolatos megállapodások és a hagyaték felosztásával kapcsolatos megállapodások.
Több mint 10 éves kötelező megőrzés alá esnek többek között a következő okiratok: jelzálog-szerződések, a 75 éves kötelező megőrzési idő alá nem tartozó szerződések, egyoldalú nyilatkozatok (meghatalmazások, jóváhagyás/hozzájárulás megadása, lemondások, stb.).
Kevesebb, mint 10 éves megőrzési idő alá esnek többek között a közjegyzői levelezések, a letétbe helyezett okiratok, személy életben létére, tartózkodási helyére, személyazonosságára vonatkozó igazolások, nyilatkozatok; okiratok természetes és jogi személyek részére történő kézbesítésére vonatkozó nyilatkozatok valamint a váltóóvással kapcsolatos okiratok.
Az első kategóriába (75 év megőrzési idő) tartozó okiratokon/nyilvántartásokon kívül a megőrzési idő lejártát követően az okiratok megsemmisítendők. Az első kategóriába tartozó okiratok/nyilvántartások archívumba továbbítandók, a második kategóriába tartozók esetében pedig ez egy lehetőség. A megsemmisítendő okiratok listájáról három példányban igazolás készítendő, mely a megsemmisítést követően is a közjegyző irodájában őrizendő meg, másodpéldánya pedig a közjegyzői kamara és az illetékes igazságügyi hatóság részére juttatandó el.
Hagyatéki eljárásban a közjegyzők jelentős szereppel rendelkeznek. Oroszországban a közjegyző folytatja le a hagyatéki eljárást, ennek keretében megállapítja, hogy az örökhagyó elhunyt, a halál időpontját és helyét, meghatározza, és a hagyaték elfogadására hívja fel az örökösöket, meghatározza a hagyatéki vagyontárgyak körét, megvizsgálja a végrendelet érvényességét, meghatározza a túlélő házastárs jogait, rendelkezik a temetés költségeinek visszatérítéséről, igazolja a túlélő házastárs tulajdoni hányadát és az örökösök részesedését a hagyatékból a törvény vagy végrendelet alapján. A közjegyző készíti el a hagyatéki leltárt, és végzi el annak bizalmi őrzését és bocsájtja ki az öröklési bizonyítványt.
Az orosz diplomáciai és konzuli szervek jogosultak szerződések, végrendeletek, meghatalmazások készítésére, kivéve orosz területen fekvő ingatlanok elidegenítésére vonatkozó szerződéseket, illetve orosz korlátolt felelősségű gazdasági társaságokban fennálló részesedés elidegenítésére vagy megterhelésére vonatkozó szerződéseket. Jogosultak ezen felül aláírások, másolatok, kivonatok illetve fordítások hitelesítésére, személyek életben létének valamint tartózkodási helyének tanúsítására, személyazonosság tanúsítására ezen kívül pedig okiratok elküldési időpontjának igazolására illetve a hagyaték védelme érdekében biztosítási intézkedések megtételére. A konzuli tisztviselő köteles okiratairól orosz nyelven nyilvántartást vezetni. Szerződések végrendeletek, meghatalmazások készítése során köteles a felek cselekvőképességét és személyazonosságát valamint a jogi személyek jogképességét illetve a képviselők személyazonosságát és képviseleti jogosultságát ellenőrizni.
Oroszországban működik országos szintű ingatlan-nyilvántartás (Rosregister). A regiszter nyilvános, és egyaránt tartalmaz adatokat papír alapon valamint digitalizálva. Az információk lekérdezése ingyenesen történik. A bejegyzés nem kötelező, az kizárólag kérelemre történik, bejegyzés azonban bizonyítékként szolgál vitás esetekben.
Törökországban[2] latin típusú közjegyzőség működik. A török közjegyzők jellegzetessége, hogy nem szellemi szabadfoglalkozásúként, hanem a közigazgatási bírósági rendszerbe tagozódva látják el tevékenységüket, a közjegyzővé váláshoz a köztisztviselővé válás feltételeinek is eleget kell tenniük. Ugyanakkor saját irodájukat önállóan vezetik, és az állam kizárólag korlátozott esetekben és közvetetten vállal felelősséget tevékenységükért. Az Igazságügy Minisztérium gyakorol kontrollt felettük. A közjegyzők további felügyeleti szerve a Legfelsőbb Török Közjegyzői Kamara, melyben a tagság minden közjegyző számára kötelező.
A kinevezés szintén a minisztérium hatáskörébe tartozik, melynek során meghatározza a közjegyző illetékességi területét is. Főszabály szerint minden igazságügyi kerületben legalább egy közjegyzőnek kell szolgálatot ellátnia. A közjegyzők a szolgálati idő hossza, a nyelvtudás, a külföldi tapasztalat illetve az egyetemi diplomák alapján 3 kategóriába sorolandók. Az újonnan kinevezett közjegyzők tartoznak a 3. kategóriába, az előrelépés minimum 4 év szolgálati idő után lehetséges.
A kinevezés előzetes feltétele az egy éves gyakorlati idő kitöltése egy tapasztalattal rendelkező közjegyző mellett. Ezen gyakorlati idő alól mentesülnek az ügyvédi, bírói hivatást gyakorlók, valamint az Igazságügy Minisztériumban és a Védelmi Minisztériumban dolgozó köztisztviselők. A gyakorlati időre befogadható jelentkezők létszámát a kamara véleményét követően az igazságügy miniszter határozza meg.
A gyakorlati időre történő befogadás (és közvetetten a közjegyzővé történő kinevezés) feltétele a török állampolgárság, a minimum 23., maximum 50. életév betöltése, török vagy külföldi jogi diploma (utóbbi esetben kiegészítő vizsga megkövetelhető), teljesített katonai szolgálat, büntetlen előélet, fizikai alkalmasság valamint szokásos tartózkodási hely a gyakorlati idő letöltésének helyén.
A közjegyző jogosult névaláírások hitelességét tanúsítani, illetve ügyleti okiratot is készíthet. A ténytanúsítványok készítése teszi ki a közjegyzői munka jelentős részét.
Bár ingatlanjog területén a közjegyzők csekély hatáskörökkel rendelkeznek, az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez a közokirati forma megkövetelt, ezt azonban a földhivatalok állítják ki. Azonban megjegyzendő, hogy az ún. ingatlan adásvételi ígéret okiratba foglalása a közjegyzők kizárólagos hatáskörébe tartozik.
Az országban a közjegyzők szintén csekély hatáskörrel rendelkeznek gazdasági társaságok alapítására/a társasági szerződés módosítására, társasági részesedések adásvételére, valamint a gazdasági társaságok átalakulása esetén. A közjegyzők ugyancsak közreműködnek alapítványok valamint egyesületek létrehozatalában. Fontos azonban, hogy ezen hatáskörök kizárólag a vonatkozó aláírás-hitelesítést fedik le.
A közjegyzők jogosultak végrendeletek készítésére, azonban a közokirati forma nem követelmény a végrendeletek érvényességéhez. Közreműködnek ezen felül házassági vagyonjogi szerződések készítésében is.
Kizárólagos hatáskörbe tartoznak a vízi járművekkel kapcsolatos adásvételi ügyletek, és bár a közokirati forma nem megkövetelt, az ezen járművekre vonatkozó hosszú távú bérleti szerződések a közjegyzői munka jelentős részét teszik ki. Végül, a török közjegyzők hatáskörrel rendelkeznek pénz, értékpapír és vagyontárgyak letéti őrzésbe vételére.
A török közjegyzői közokiratok jegyzőkönyvi formában készülnek. Tartalmazzák a közjegyző nevét, a keltezést (betűkkel és számokkal), a felek adatait (ideértve az adóazonosító számot), valamint a felek nyilatkozatait. A közjegyző köteles az okiraton feltüntetni a felek személyazonosságáról történő meggyőződés módját.
Az okiratot a közjegyző nem köteles a felek részére felolvasni, azt a felek saját maguk végzik el. Amennyiben a felek (egyike) írástudatlan, az okirat készítése során két tanú közreműködése kötelező. Abban az esetben, ha a felek (egyike) nem érti a török nyelvet, tolmács közreműködése kötelező.
A török közjegyzők önálló tanácsadói tevékenységet nem végeznek, kötelesek azonban a feleket az okirat tartalmáról kioktatni. Az okirat eredeti példánya minden esetben a közjegyzőnél marad, a felek csak hiteles másolatot kapnak arról.
Ukrajnában latin típusú közjegyzőség működik. Ukrajnában több mint 1300 állami és több mint 5500 magánközjegyző működik. Hatáskör tekintetében a két közjegyzőtípus teljes egészében megegyezik. A közjegyzővé válás feltétele az ukrán állampolgárság, a büntetlen előélet, a teljes cselekvőképesség, a felsőfokújogi végzettség, valamint a hivatalos nyelv anyanyelvi szintű ismerete. További feltétel, hogy a pályázó legalább 3 év szakmai gyakorlattal, valamint legalább 1 év közjegyzői gyakornoki idővel és közjegyzői vizsgával rendelkezzen. A közjegyző nem végezhet vállalkozói, illetve ügyvédi tevékenységet, nem láthat el tisztséget a közigazgatásban, nem lehet jogi személy alkalmazottja, gazdasági társaság tisztviselője, valamint nem folytathat más kereső tevékenységet, kivéve az oktatói, tudományos valamint művészeti tevékenységet a hivatalos munkaidőn kívül.
A sikeres közjegyzői vizsgát valamint a Közjegyzői Képesítési Legfelsőbb Bizottság döntését követően az ukrán igazságügy minisztérium bizonyítványt bocsájt ki, mely feljogosítja a tulajdonost közjegyzői tevékenység végzésére. A bizonyítvány birtokában az adott személy választhat, hogy állami vagy magánközjegyzőként szeretne tevékenykedni. Jelenleg a kamarai tagság nem kötelező Ukrajnában. Az állami közjegyzőket az igazságügy minisztérium regionális szerve nevezi ki megüresedett pozíció esetén, a magánközjegyzői tevékenység végzéséhez kizárólag az előbbi szervnél történő regisztráció szükséges. Az ukrán közjegyzők felett felügyeleti jogot az igazságügy minisztérium gyakorolja. A magánközjegyzők kötelesek felelősségbiztosítással rendelkezni, az állami közjegyzők által okozott károkért az állam áll helyt.
A közjegyzők esetében nem létezik speciális nyugdíjkorhatár, az általános nyugdíjrendszer vonatkozik rájuk, ami a férfiaknál 65, a nőknél 60 év. Az országban ismeretlen a közjegyző-helyettes intézménye. A közjegyzői reklám mind az állami, mind a magánközjegyzők számára tilos.
Az ország közjegyzőinek illetékessége Ukrajna egész területére kiterjed, azonban ingatlanügyletek és hagyatéki eljárások (melyek kizárólagos közjegyzői hatáskörbe tartoznak) esetén területi illetékesség érvényesül.
Az ukrán közjegyzők által készített okiratok közokiratok, azonban nem tiltott a magánokirat-készítés sem. Utóbbi esetben viszont a közjegyző nem közjegyzői, hanem tanácsadói minőségben jár el.
Az ukrán közjegyzők fő tevékenységi köre: szerződések, végrendeletek, meghatalmazások közokiratba foglalása, hagyatéki eljárásokban biztosítási intézkedések elrendelése, öröklési bizonyítvány kiállítása, a házastársak közös tulajdonának megoszlásáról igazolás kibocsájtása a házastársak egyikének halála estén, árverési jegyzőkönyvek készítése, eltűnt vagy ismeretlen helyen tartózkodó személyek vagyonleltárának elkészítése, az általa készített dokumentumokról másolat kibocsájtása, ingatlanokkal valamint járművekkel történő rendelkezési jog korlátozásának bejegyzése/ törlése a megfelelő nyilvántartásba, okiratok, fordítások valamint aláírások hitelesítése, a végrendeleti végrehajtói minőségről történő igazolás kibocsájtása, tények tanúsítása, készpénz, értékpapír valamint egyéb okirat letétbe vétele, váltóóvások illetve okiratok végrehajthatóvá nyilvánítása. Ukrajnában elterjedt intézmény a természetes és jogi személyek kérelmeinek közjegyző általi kézbesítése. Gyakran alkalmazott ez többek között a közös tulajdon egy részének harmadik személy által történő adásvétele során, amikor is a közjegyző által történik az elővásárlási joggal rendelkező tulajdonostárs értesítése az eladási szándékról. A hagyatéki eljárást Ukrajnában a közjegyző folytatja le, és hozza meg a hagyatéki határozatot.
A közjegyzői okiratok legalább két példányban készülnek, melyek közül egy minden esetben a közjegyzőnél marad. Az okiratot a közjegyző önállóan készíti, tanúk közreműködése nem szükséges, azonban végrendeletek esetében van rá lehetőség. Minden példány tartalmazza a felek aláírását, az eredeti példánnyal megegyező másolat kibocsájtását a felek részére a közjegyző az okiraton feltünteti. Az eredeti példányt a közjegyző kizárólag bírósági határozat alapján szolgáltathatja ki. A közjegyzői okiratokról szóló információ, azokról másolat kizárólag azon személyek (örököseik) részére bocsájtható ki, akik azokban félként szerepelnek, illetve akikre tekintettel a közjegyzői okirat létrejött. Amennyiben az ismeretlen helyen lévő személy vagyonának megóvása érdekében szükséges, a kijelölt ügygondnok szintén jogosult az adott okiratokról információ illetve másolat beszerzésére.
Az ukrán közjegyzői okiratok teljes bizonyítóerővel rendelkeznek és közvetlenül végrehajthatók.
A közjegyzői eljárás hivatalos nyelve az ukrán, amennyiben azonban a közjegyző beszéli az adott idegen nyelvet, az okiratot jogosult lefordítani. Ekkor az adott okirat két nyelven készül el: ukránul és az idegen nyelven. Nyelvi jogosítvány nem szükséges ezen hatáskör gyakorlásához.
Az okiratok eredeti példányai az okirat típusától függően minimum 3 évig, maximum 75 évig maradnak a közjegyző nyilvántartásában. Ezt követően az okiratok az ukrán állami levéltárba kerülnek.
A közokirat-készítés Ukrajnában nem közjegyzői "monopólium". Az ország azon részein, ahol nincsenek közjegyzők, egyes önkormányzati tisztviselők jogosultak a jogszabályban meghatározott közokiratok kiállítására. Ezen tisztviselők jogosultak a hagyatéki eljárásban a biztosítéki intézkedéseket elrendelő határozatok meghozatalára, közvégrendeletek készítésére, az általuk kibocsájtott közokiratokról másolatok kiadására, okiratok valamint aláírás hitelesítésére. Az általuk ellenjegyzett meghatalmazások a közjegyzői meghatalmazásokkal egyenértékűek, kivéve azokat, melyek ingatlannal, gazdasági társaságban fennálló jogokkal történő rendelkezésre, járművek használatára illetve az azokkal történő rendelkezésre vonatkoznak.
Az ukrán jog alapján a közvégrendeletekkel egyenértékűnek számítanak a klinikai, kórházi vagy más egészségügyi intézményben történő kezelésben résztvevő, valamint a fogyatékkal élő személyeket gondozó intézményekben illetve idősek otthonában lévő személyek azon végrendeletei melyeket az egészségügyi intézmény főorvosa, annak helyettese, az ügyeletes orvos valamint a fogyatékkal élő személyeket gondozó intézmény illetve az idősek otthonának igazgatója, főorvosa lát el aláírásával. Szintén közvégrendeletnek számít a tengeri valamint folyami közlekedésben részt vevő hajók személyzete tekintetében a kapitány, a kutatóexpedíciókban részt vevő személyek tekintetében az expedíció vezetője, fogvatartottak tekintetében a parancsnok által ellenjegyzett végrendelet. Katonák végrendeletei esetén mindig, valamint a katonai egységek olyan helyen történő szolgálata esetén, amely helyeken nem található közjegyző vagy a közjegyzői feladatokat ellátó önkormányzati tisztviselő, a katonai egységek alkalmazottai, azok családtagjai illetve a katonák családtagjai tekintetében az egységvezetők által ellenjegyzett végrendeletek szintén közvégrendeletnek minősülnek.
A közjegyzői meghatalmazásokkal egyenértékű meghatalmazások kibocsájtására szintén a fenti személyek jogosultak, a meghatározott személyi kör tekintetében. Kivételnek minősülnek azonban az egészségügyi intézmények főorvosai, helyettesei, ügyeletes orvosai által ellenjegyzett meghatalmazások, melyek csak akkor minősülnek közjegyzői meghatalmazással egyenértékűnek, amennyiben az adott intézmény katonai egészségügyi intézmény (ekkor az intézmény vezetője is jogosult az ellenjegyzésre). A fogyatékkal élő személyeket gondozó intézmény illetve az idősek otthonának igazgatója, főorvosa által aláírással ellátott meghatalmazások nem egyenértékűek a közjegyzői meghatalmazásokkal.
A végrendeletek ellenjegyzésére jogosult személyek haladéktalanul kötelesek a végrendelet egy példányát a végrendelkező lakóhelye szerinti közjegyzői archívumba eljuttatni. A tengeri és folyami közlekedésben részt vevő hajó kapitánya a végrendeletet ukrán kikötői parancsnok valamint - külföldi szolgálat esetén - a külföldi államban szolgálatot teljesítő ukrán konzuli tisztviselő segítségével juttatja el a közjegyzői archívumba.
Az ukrán konzuli testületek a következő közjegyzői tevékenységeket jogosultak ellátni: szerződések, végrendeletek, meghatalmazások közokiratba foglalása (kivéve a jelzálogszerződéseket és az ukrán ingatlan-adásvételi szerződéseket), hagyatéki eljárásokban biztosítási intézkedések elrendelése, öröklési bizonyítvány kiállítása, a házastársak közös tulajdonának megoszlásáról igazolás kibocsájtása, okiratok, fordítások valamint aláírások hitelesítése, tények tanúsítása, készpénz, értékpapír valamint egyéb okirat letétbe vétele, okiratok végrehajthatóvá nyilvánítása.
Az országban többszintű közhiteles ingatlan-nyilvántartás működik: az ingatlanok nyilvántartása tartalmazza az ország ingatlanjaihoz fűződő jogokat, a telekkönyv tartalmazza az ingatlanokon fennálló jogosultságokat és terheket, az ingatlan tranzakciókkal kapcsolatos nyilvántartás pedig az ingatlanokkal kapcsolatos ügyleteket. 2013. január elsejétől az előbbi két nyilvántartás összevonásra került, utóbbi pedig megszűnt. Létezik az országban ezen felül egy, az ingatlanok elidegenítési tilalmát tartalmazó nyilvántartás, valamint egy ettől elkülönült jelzálog-nyilvántartás is.
Működik az országban meghatalmazások nyilvántartása is. A hagyatéki nyilvántartás tartalmazza a végrendeleteket valamint a hagyatéki ügyek listáját. Ezen kívül közhiteles cégnyilvántartás tartalmazza mind a gazdasági társaságok, mind pedig az egyéni vállalkozók adatait. A fenti regiszterek mindegyike elektronikus formában működik, azokhoz a regisztrált közjegyzők jogosultak hozzáférni.
Horvátországban latin típusú közjegyzőség működik. Közjegyzővé az országban azon büntetlen előéletű horvát állampolgár nevezhető ki, aki teljesen cselekvőképes, megfelelő egészségi állapotú, horvát (vagy egyéb elismert) jogi végzettséggel, jogi szakvizsgával és közjegyzői vizsgával rendelkezik, és közbizalomra alkalmas. A pályázónak minimum 5 év szakmai gyakorlatot kell igazolnia a szakvizsga letételét követően. A horvát nyelv ismerete elengedhetetlen, valamint a közjegyzőnek beszélnie kell a székhelye szerinti hivatalos nyelvet is. A kinevezést követően a közjegyző nem állhat munkaviszonyban, és nem lehet tagja vagy tisztviselője gazdasági társaságnak. Minden horvát közjegyző kötelezően tagja az országos kamarának (Hrvatska javnobiljeznicka komora). Az országban jelenleg 321 közjegyző lát el szolgálatot.
A közjegyzőt az igazságügy-miniszter nevezi ki a közjegyzői kamara által szervezett versenyvizsga eredménye alapján, a közjegyző kinevezését követően eskütételre köteles. A horvát közjegyzők kötelesek káresetenként minimum kb. 95 000 EUR, éves szinten minimum 215 000 EUR fedezeti értékű, a közjegyző összes irodai alkalmazottjára kiterjedő felelősségbiztosítással rendelkezni. A szerződést a Kamara köti meg a közjegyzők javára, a biztosítási díjat a közjegyzők kötelesek fizetni. Horvátországban szigorúan tilos a közjegyzői reklám, a horvát közjegyzők saját honlapot sem üzemeltethetnek.
A közjegyzők tevékenységüket elláthatják egyénileg és társultan is. Utóbbi esetben két közjegyző közösen üzemeltethet irodát közös megegyezésük alapján, a Kamara véleményét és az Igazságügy Minisztérium jóváhagyását követően.
Ismert és alkalmazott a közjegyzőjelölti (counsellor) és a közjegyzőhelyettesi (assessor) intézmény. A közjegyzőjelölt jogi végzettségű (jogi alapképzés plusz szakvizsga) személy, akit a közjegyző alkalmaz, és aki a kamarai regiszterben kötelezően kell, hogy szerepeljen. A közjegyzőjelölti pozíció megnyitásához szükséges a kamara engedélyét kérni. Amennyiben a közjegyző igényének a kamara helyt ad, versenypályázatot hirdet a pozícióra. Amennyiben a közjegyzőnek közjegyzőhelyettesre (jogi alapképzés, szakvizsga, plusz közjegyzői vizsga) van szüksége, azt az Igazságügy Minisztérium és a Kamara részére kell jeleznie. A miniszter dönt a helyettesi pozíció megnyitásáról, amely szintén versenypályázat útján kerül betöltésre. A helyettest szintén az igazságügy-miniszter nevezi ki. Amennyiben a közjegyző nem fogadja el az adott személyt, egy évig nem kérheti új helyettes kinevezését. A közjegyzőhelyettest a Kamara nyilvántartásba veszi.
A közjegyzőjelölt a törvényben meghatározott terjedelemben láthat el közjegyzői feladatokat. A helyettes jogosult az okiratok és jegyzőkönyvek aláírására helyettesi minőségének feltüntetésével. A közjegyző-helyettes által végzett tevékenységek joghatásai megegyeznek a közjegyzői tevékenység joghatásaival. A közjegyző jogosult ezen felül jogi végzettségű, de szakvizsgával nem rendelkező gyakornokokat (trainee) alkalmazni.
A közjegyző jogosult közvetlenül végrehajtható közjegyzői ügyleti okiratokat is készíteni. Az általa készített okirat közokirat. A közjegyző a tevékenységéért felelősséggel tartozik, és díjazásra tarthat igényt.
Az elkészített okiratok eredeti példányát köteles nyilvántartásában tartani, arról a feleknek kizárólag hiteles kiadmányt jogosult kiadni. A felek közös kérelme alapján azonban a közjegyző jogosult részükre az eredeti példányt is átadni, a felek hozzájárulása kötelezően közjegyzői okiratba foglalandó. Ez esetben a közjegyző köteles az eredeti okirat másolatát valamint a felek hozzájáruló nyilatkozatát tartalmazó dokumentumot nyilvántartásba venni, illetve azon személy nevét, aki részére az eredeti példány kiadásra került, valamint a kiadás dátumát nyilvántartásába bejegyezni.
A közjegyző csak saját illetékességi területén belül járhat el, azonban, ha ezen kívül készít okiratot, az még nem válik ettől érvénytelenné.
A közjegyzők hatáskörébe tartozik a hagyatéki eljárás lefolytatása, illetve a végrehajtás elrendelése közjegyzői okirat alapján. A hagyatéki eljárásban a bíróság bocsájtja ki a halotti anyakönyvi bizonyítványt, melyet követően a bírósági megbízottként eljáró közjegyzőt az eljárás megindítására, lefolytatására valamint határozat meghozatalára kötelezi. A közjegyző jogosult továbbá a névaláírások hitelesítésre, közhiteles nyilvántartásokba történő bejegyzésre (Végrendeletek központi nyilvántartása, Bírósági cégnyilvántartás, Biztosítások nyilvántartása) illetve jogosult e nyilvántartások (valamint az ingatlan nyilvántartás) adataiba történő betekintés alapján azok tartalmáról tanúsítványt kiállítani. Tevékenysége során jogosult mások által szerkesztett magánokiratok hitelesítésére, melyet követően az adott okirat közokirati minőségben részesül (solemnization).
A közjegyző a társasági jogi tevékenysége során jogosult elektronikus aláírását használva bejegyezni a létesített gazdasági társaságot a cégnyilvántartásba.[3] Ezen tevékenységre kizárólagos hatásköre van. Egyéb közjegyzői eljárás során az elektronikus aláírás nem használt.
Amennyiben a közjegyző egyben bejegyzett bírósági tolmács, a miniszter engedélye alapján jogosult az adott idegen nyelven történő okiratkészítésre valamint fordítások hitelesítésére.
Hosszabb időtartamú távolléte esetén a közjegyző feladatait külön feltételeknek megfelelő helyettes látja el elsősorban megállapodás és az igazságügy miniszter jóváhagyása alapján. A helyettes teljes jogkörrel helyettesíti a közjegyzőt, vezeti annak nyilvántartásait, eljárása során a helyettesített közjegyző bélyegzőjét használja. A közjegyző halála, áthelyezése, hivatalból történő elmozdítása, vagy a közjegyzői tevékenység befejezése esetén a miniszter hivatalból, átmeneti időszakra jelöl ki helyettest a szomszédos székhelyek közjegyzői vagy közjegyző-helyettesei közül.
A Végrendeletek központi nyilvántartása, a Közjegyzői Kamara által működtetett országos szintű rendszer. A regiszterbe történő bejegyzés valamint az onnan történő adatlekérdezés elektronikus úton történik. A regisztráció nem kötelező, de az örökhagyó akaratának figyelembe vétele érdekében ajánlott. Az örökhagyó maga is jogosult végrendeletét regisztrálni. Horvátországban különbséget teszünk a köz-és magánvégrendelet között. Előbbit készítheti közjegyző, helyi bíróság, vagy konzulátus, és lehet hiteles végrendelet - melyet az előbbiek egyike készít teljes egészében - valamint ún. nemzetközi végrendelet - melyet két tanú és közjegyző/helyi bíró/konzul lát el aláírásával. A magánvégrendeletek kategóriájába tartoznak az allográf (más által készített, az örökhagyó és két tanú által aláírt) valamint a holográf (teljes egészében az örökhagyó által írt és aláírt) végrendeletek. Ezek bármelyike bekerülhet a végrendeletek központi nyilvántartásába, a regisztráció díjköteles. A végrendeletek ezen kívül letétbe helyezhetők közjegyzőnél, ügyvédnél valamint bíróságnál. A nyilvántartás adataihoz való hozzáférés az örökhagyó életében csupán az örökhagyó valamint azon személyek részére lehetséges, akiknek az örökhagyó speciális meghatalmazást adott. Az örökhagyó halálát követően a közjegyzők valamint az Országos Kamarán keresztül az ügyvédek, bíróságok valamint konzuli testületek jogosultak illetve kötelesek a nyilvántartásba betekinteni. A nyilvántartásból történő adatlekérdezés szintén díjköteles.[4]
Az országban elektronikus formájú ingatlan nyilvántartás is működik. Folyamatban van a régi papír alapú ingatlan nyilvántartás és a jelenlegi elektronikus rendszer harmonizációja.■
JEGYZETEK
[1] Forrás: www.arert.eu
[2] Forrás: Török közjegyzői törvény-1972. január 18.
[3] Digital signature Act (Official Gazette, No. 10/2002)
[4] Forrás:http://arert.eu/Croatie-EN.html
Visszaugrás
