Megrendelés
Jegyző és Közigazgatás

Fizessen elő a Jegyző és Közigazgatásra!

Előfizetés

Dr. Törőcsik Edit Julianna: A jegyzői szakma intézményes megerősítése - kamaraalapítási javaslat (Jegyző, 2025/5., 14-15. o.)

A publikáció célja, hogy bemutassa a Jegyzők Országos Szövetségéből (JOSZ) egy hivatalos, köztestületi jellegű jegyzői kamara létrehozásának lehetőségét. A koncepció középpontjában a jegyzői hivatás szakmai függetlenségének, etikai normáinak és társadalmi presztízsének megerősítése áll. A kamara köztestületként egységes szakmai képviseletet, továbbképzést, valamint etikai és fegyelmi kontrollt biztosítana a jegyzők számára.

További törekvés a megvalósításhoz szükséges jogszabályi háttér megteremtése, kamarai jogosítványok meghatározása, valamint a JOSZ intézményi átalakítása. A dokumentum érvel a köztestületi forma mellett, kiemelve a szakmai autonómia és presztízs növelésének lehetőségét. A kamara működése kötelező tagságon, országos és regionális szervezeti egységeken, valamint etikai és fegyelmi bizottságokon alapulna.

A koncepció bemutatja a kamara előnyeit a szakma, az önkormányzatok és a társadalom számára, valamint javaslatot tesz a bevezetés ütemezésére, amely szerint a kamara 2028. január 1-jén kezdhetné meg teljes jogkörű működését.

I. A jogszabályi háttér megteremtése

Jelenlegi helyzetben a jegyzők nem tartoznak kamarai rendszerbe, mint például az ügyvédek vagy közjegyzők. A Jegyzők Országos Szövetsége egy civil szakmai szervezet, nem köztestület, így a tagság nem kötelező, és nem rendelkezik hatósági jogosítvánnyal vagy etikai-fegyelmi jogkörrel.

A köztestület Magyarországon egy különleges jogi státuszú szervezet, amelyet törvény hoz létre, és közfeladatot lát el. A legfontosabb jellemzői: jogi személy, önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezik. A tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el és önigazgatás útján működik, azaz saját szabályai szerint, de állami feladatokat lát el. A köztestületek szabályozása korábban a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) szerepelt, de ma már az államháztartásról szóló jogszabályokban található meg.

Példák köztestületekre: Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Művészeti Akadémia, Magyar Országos Közjegyzői Kamara, Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Olimpiai Bizottság.

Mit kell tenni?

Az Országgyűlésnek el kell fogadnia egy új törvényt a jegyzői kamaráról, amely meghatározza annak jogállását (köztestület), kötelező tagságot ír elő minden jegyző és aljegyző számára, szabályozza a kamarai nyilvántartást, az etikai eljárásokat, a képzési kötelezettségeket. Ez a jogszabály hasonló lenne a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényhez, amely a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működését szabályozza.

II. A kamarai jogosítványok meghatározása

A leendő jegyzői kamara jogosítványai lehet(né)nek:

- etikai és fegyelmi eljárások lefolytatása (mint az ügyvédi vagy orvosi kamaráknál),

- szakmai továbbképzések szervezése és ellenőrzése,

- jogszabálytervezetek véleményezése,

- szakmai minimumkövetelmények meghatározása,

- nyilvántartás vezetése a jegyzőkről és aljegyzőkről.

III. Intézményi átalakulás

A Jegyzők Országos Szövetségéből (JOSZ) Magyar Országos Jegyzői Kamara (MOJK)

A JOSZ átalakulhatna kamarai szervezetté, ha a tagság megszavazza, és a törvényi háttér ehhez biztosított. A jelenlegi szervezet infrastruktúrája (pl. szakmai lap, konferenciák, kapcsolatrendszer) jó alapot adhat a kamara működéséhez.

IV. Nemzetközi példák és precedensek

A közjegyzők esetében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) már köztestületként működik, és példát adhat a jegyzői kamara struktúrájához is. A kamarák létrehozása mindig politikai és szakmai konszenzust igényel, de hosszú távon növeli a szakma önállóságát és presztízsét.

V. A koncepció célja

A Jegyzői Kamara létrehozásának célja a jegyzői hivatás szakmai függetlenségének, etikai normáinak és társadalmi presztízsének megerősítése. A kamara köztestületként biztosítaná a jegyzők egységes szakmai képviseletét, továbbképzését, valamint az etikai és fegyelmi kontrollt.

- 14/15 -

1. Jogi alapok

A kamara létrehozásához szükséges egy önálló törvény elfogadása az Országgyűlés által (A Jegyzői Kamara létrehozásáról és működéséről szóló törvény), majd a Mötv. és a Kttv. módosítása a kamarai tagság és együttműködés szabályozására, a kamara köztestületi státuszának rögzítésével (mint az ügyvédi, közjegyzői vagy orvosi kamarák esetében).

2. A kamara felépítése és működése

Tagság, amely kötelező minden jegyző és aljegyző számára. A tagság feltétele a jegyzői és aljegyzői kinevezés. A kamara szervezeti egységei:

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére