A "Kádár" családnév ősi eredetű. A "kádárok" a pogány magyarság papi rendjében voltak bírói tisztet teljesítő táltosok. Az áldozati szertartásnál az ő feladatuk volt az áldozatul szánt fehér ló leszúrása. Az egyik kádáron (bírón) rajta maradt a kádár elnevezés, amely így családnévvé vált, így nyerte a nevét a borosjenői Kádár család is. Eredetileg Nógrád megyeiek voltak.
A családban már nagy hagyománya volt a katonáskodásnak. Vitéz Kádár Mihályt és fiát, Istvánt a török dúlások idején II. Rákóczi György fejedelem a Felvidékről rendelte le a Zaránd vármegyében lévő borosjenői végvár védelmére. Öreg Kádár Mihály és István nevű fia kiváló harci tudásukkal álltak helyt a törökkel való csatározásban. A legenda szerint, egy alkalommal Kádár Mihály egy kardjával védekező török pasának jobb karját hatalmas kardcsapással levágta, - innen van a család címerében a vállban levágott, kivont kardot tartó kar. Fia István pedig, ugyanakkor, hét törököt vágott le egymaga. E hőstettükért kapták Gyulafehérvárott 1651-ben a nemességet, a címeres nemesi levéllel és a borosjenői előnévvel.
Kádár Istvánt 1658-ban II. Rákóczi György fejedelem Berettyóújfalu határába rendelte és ott a Berettyó hídjánál, a malomgáton, hősiesen tartotta magát kis csapatával a tízszeres túlerőben lévő tatár sereggel szemben. Az emberfeletti küzdelemben Kádár István 1658. szeptember 23-án hősi halált halt. Miután a harc véget ért, a tatárok a Berettyón átkelve immár akadálytalanul Borosjenő felé fordulhattak. A tatár sereg közeledtének hírére a borosjenői várból az összes harcképtelen embert, nőket, gyerekeket, így a hadirokkant öreg Kádár Mihályt is az ecsedi várkapitányságba menekítették. Kádár Mihállyal együtt menekült Kádár István felesége és piciny gyermeke, György. Így a borosjenői Kádár család tagjai nincstelenül kezdték újra életüket. A későbbiekben Kádár György négy fiával Tyukod községben húzódott meg. A család törzse itt is maradt egészen a XIX. század közepéig. Tyukodról először György legkisebb fia, Mihály költözött el Nádudvarra. Ebből az ágból származik Kádár Jenő dr., királyi kúriai bíró, Kádár László dr. berettyóújfalui ügyvéd, Kádár István dr. borosjenői, királyi főügyész helyettes. Egy másik ág Máramaros vármegyében telepedett le. Ennek az ágnak a jelesebb képviselői Kádár István főszámszéki tanácsos, a Lipótrend lovagja, Kádár János pénzügyi tanácsos, Kádár Ambrus, pápai kamarás, szatmári prelatus kanonok, Kádár László kincstári erdészeti főorvos, Kádár Antal, nagybányai kincstári főorvos, az aranyérdemkereszt tulajdonosa.
György egyik dédunokája, aki szintén Mihály volt, Szatmárra ment, ennek fia, János Aknasuhatagon telepedett le.
A tyukodi törzságból származik Kádár Gusztáv MÁV főfelügyelő, Kádár Ferenc MÁV főművezető, Kádár Gáspár és Kádár Bálint tyukodi birtokosok.
A borosjenői Kádár család tagjai az 1900-as évek elején ősük (Kádár István) sírhelyének fellelése érdekében felkérték Dr. Zoltay Lajos debreceni múzeumigazgatót, és Dr. Pap Károly régész professzort, hogy végezzenek kutatásokat Bakonyszeg határában, mert a szájhagyomány szerint itt Kórógy pusztán, egy kimagasló dombon valószínűsítették Kádár vitéz nyugvóhelyét. A dombról, amelyet máig Kádár temetőjének neveznek, századok óta azt tartják, hogy a tatárok által lenyilazott Kádár vitéz testének nyughelye. Ezt a szájhagyományt őrizte még 1920 nyarán is a környék 75 éves csősze, Lisztes Ferenc is, aki gyermekkorától itt élt, és apja mellett, mint pásztorfiú nevelkedett, majd később lett a környékbeli közbirtokosság csősze. Az öreg nagy buzgalommal mutogatta, hogy "a domb tetején álló cölöptől, három-négy lépésnyire kelet-déli irányban" találhatók a hamvak. E leírás alapján Dr. Zoltay Lajos és Dr. Pap Károly 1920 szeptemberében feltárva az A, B, C, D kutató árkokat, ott, ahol az öreg Lisztes mondta, a D árokban a megtalálták a sírt, vagyis az említett cölöptől 4 méternyi távolságban, dél-kelet irányban. A 175 cm magas férfi koponyáján két lyuk tátongott, ami nyilvánvalóvá tette, hogy valami erős külső hatástól keletkezett (adott esetben nyílvessző). A javakorabeli férfi (40-50 év) minimum 300 éve fekhetett a föld alatt.
A borosjenői Kádár család mélyen meghatódott, hiszen "kétséget kizáróan" Kádár vitéz földi maradványait látták a pusztai sírban, amelyet a szájhagyomány és a történetírások is e helyen valószínűsítettek.
A jelenlegi családfa-kutatás Dr. Kádár Gyula (1964) és Kádár Ferenc (1972) kezdeményezésére indult el, a több ponton nagyon érdekes, sőt néha kicsit kalandregénybe illő családi történetek alapján mintegy 15 éve. Kádár Ferenc unokatestvére, dédapjuk elbeszélése alapján, melyet más családtagok is megerősítettek, érdekes adatokat talált. Ennek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy nagyapáik kétséget kizáróan Kádár vitéztől származtatják magukat. Erős művészi hajlammal megáldott dédnagy-apjuk, különösen a népzenéhez vonzódott, mindemellett kiválóan festett és faragott, munkásságával elnyerte a népművészet mestere címet is. Többek között ő volt az, aki hosszú idő után először sikeresen megszólaltatta Lehel kürtjét Jászberényben.
Dr. Kádár Gyula apai nagyapját, Istvánt a környék legjobb lovasának tartották. A Kádár családnak ez az ága soha nem volt jómódú, de jellemzően zenét szerető és jó kézügyességű, leleményes emberekben bővelkedett. Elmondásuk szerint, nagyapjuk és több távolabbi rokonunk is teljes meggyőződéssel állította, hogy a család vitéz Kádár Istvántól származik és "kutyabőrös" nemesi család. Volt olyan családtag, aki csak annyit tudott közös ősükről, hogy a törökkel vívott csatában "két kézre harcolt". Egy másik rokon állítása szerint az ősüknek Berettyóújfaluban "szobra van", vagy "utca van elnevezve" róla. Ez pedig nem lehet más, csak a borosjenői vitéz Kádár István. Közben megismerkedtek Kocsis Csaba berettyóújfalui íróval, aki kalandregény formájában megírta a történetet "Kádár vitéz útja" címmel. Az ő segítségével jutottak el a nádudvari ágból1 származó Kádár Abáig. Annak ellenére, hogy Kádár Aba soha nem találkozott Dr. Kádár Gyulával és Kádár Ferenccel, készséggel átnyújtotta a családfát.
Dr. Kádár Gyula telefonon megkeresett több száz Kádár nevet viselő egyént, így talált rá Kádár Bélánéra, Dr. Kádár Katalin édesanyjára, aki mint kiderült, a néhai borosjenői Kádár Béla felesége. Az idős hölgy lányát, Dr. Kádár Katalint, ugyan nem könnyen, de szintén sikerült a vizsgálatnak megnyerni.
Dr. Kádár Katalin mellett sikerült Dr. Kádár Gyula egy nagynénjét, Kádár Elvirát (apai nagyapja testvérének a lánya) is bevonni a vizsgálatba, aki valószínűleg szintén legalább 300 év távolságra van Dr. Kádár Katalintól, valamint még egy unokatestvérét, Kádár Ferencet is, akit tőle mintegy négy generáció választ el. Dr. Kádár Gyula az interneten történt keresés alapján talált San Franciscóban egy Borosjenőről származó Kádárt. Ő ugyan a vizsgálattól elzárkózott, de felhívta a figyelmet unokaöccsére Dr. Kádár Zsoltra, aki Budapesten él és aki készséggel vállalkozott a vizsgálatra. Ő szerencsére a szatmárnémeti ágból való, úgyhogy legalább 300 éve eltávolodott Kádár Aba nádudvari vonalától az 1929-ből megmaradt családfa alapján.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
