A Pólay Elemér Alapítvány nevével fémjelzett sorozatban jelent meg Papp Tekla a koncesszióról szóló monográfiája. A szerző - akinek a társasági jog mellett az atipikus szerződések kutatása az egyik fő témakörét képezi - egy olyan jogterület részletes elemzésére vállalkozott, amelyről összefoglaló, mind a hazai és mind a külföldi szabályozási minták bemutatása tekintetében önálló munka még nem készült. A szerző részletesen elemzi a koncesszió gazdasági és jogi vonatkozásait, figyelemre méltó az az álláspontja, miszerint a koncesszió egyes jogterületek klasszikus dogmatikai alapjainak eltérítésére is képes volt. A nagy terjedelmű forrásanyag használata és kritikai feldolgozása alkalmassá teszi a művet arra is, hogy jövőbeni kutatások forrásául szolgáljon, mint arra Szabó Imre tanszékvezető egyetemi docens a könyv előszavában rámutat.
A mű két nagy részre tagolódik, egyrészt a koncesszió magyar, másrészt pedig a nemzetközi joganyagának elemzésére. A magyar szabályozás kapcsán a szerző részletesen áttekinti a koncessziós kerettörvény jogpolitikai célját (az állami monopóliumok területeinek hatékony, piacgazdaságnak megfelelő, versenykörülmények közötti működtetése) bemutatása, megadja a koncesszió fogalmának ismérveit, majd a jogintézmény jogszerűségének és jogi beágyazottságának alkotmánybírósági határozatok elemzésével történő alátámasztására kerül sor. A szerző a koncessziós jogviszony jogági besorolására tett tudományos szakirodalmi kísérletek kritikai hangvételű ismertetésére is vállalkozik, és az ezzel kapcsolatos szerzői álláspontokat is részletesen kifejti.
A dogmatikai alapok áttekintése után a koncesszió magyarországi történetének bemutatására kerül sor. Először a Ktv.-hez hasonló, átfogó jellegű, koncessziós tárgyú jogszabályok általános áttekintését nyújtva (a fejlődési ívet az 1991. évi XVI. törvény módosításaival lezárva), majd az egyes koncessziók történetének mélyreható tanulmányozására tér ki a műben a szerző. Az első rész harmadik fejezete a koncessziós szerződéssel foglalkozik, így a kontraktus általános jellemzőivel, alanyaival, tárgyaival (ábra segítségével is megkönnyítve az elhatárolást a kizárólagos állami tulajdon tárgyai és a koncessziós vagyontárgyak között), megkötésével, érvényességével, hatályosságával, tartalmával, teljesítésének garanciáival, módosításával és megszűnésével. A koncessziós szerződés elméleti elemzését a dogmatikai alapvetéseket felhasználó, más szerződésektől (licenciaszerződés, bérleti szerződés, vállalkozási szerződés, közüzemi szerződés) való elhatárolási kérdések bemutatására is sor kerül, majd e fejezetet a koncessziós szerződés alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok ismertetésével és a szerző által készített szerződésmintával ér véget.
A negyedik fejezet a koncesszió más jogterületekhez való közvetlen, illetve közvetett kapcsolódásának, és ezekre gyakorolt hatásának rendszerszemléletű elemzését adja.
A szerző szükségesnek tartotta a koncesszió sokoldalúságát alátámasztani a különböző, magánjogi területek aspektusaiból vizsgálva, arra is kitérve, hogyan árnyalja, módosítja egyes magánjogi szabályok tartalmát és alkalmazását e jogintézmény. A személyiségi jogon belül az üzleti titok és a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapérdekek egymáshoz való kapcsolata mentén kerül sor az idevágó koncessziós szabályozás vizsgálatára és az adatvédelmi ombudsman e tárgyú állásfoglalásainak bemutatására. A koncesszió tulajdonjogi vetületeinél a szerző az Alkotmánybíróság által a koncesszió kapcsán feltárt alkotmányossági problémákat (a magán- és a köztulajdon egyenrangúságával, az önkormányzati rendeletek alkotmányellenességével és a tulajdonvédelemmel kapcsolatosan), valamint a tulajdonos jogainak e jogintézmény által előidézett korlátozásait veszi górcső alá. A kötelmi jogi kapcsolódási pontok a szerződésből fakadóan kidolgozásra kerülő jogintézmények (a tarifarendszer, a Ptk. felelősségi fejezetének alkalmazhatósága) és a koncessziós szerződés folyományaiként megjelenő polgári jogi szerződések (közüzemi, vállalkozási, fuvarozási, bérleti, megbízási és hálózati) láncolatszerű ismertetése. A társasági jog és a koncesszió közötti kapcsolat feltárásánál a szerző a koncessziós társaságra fókuszál. E körben áttekinti a koncessziós társaság alapítását (a gazdálkodó szervezeti és a koncessziós társasági forma egymáshoz való viszonya; a társaságalapítási kényszer; az alapítási határidők problematikája; előtársasági lét sajátossága; a társasági szerződés tartalmát meghatá-
- 300/301 -
rozó tényezők), működését (a koncessziós jogszabályok követelményeinek hogyan tud eleget tenni a koncesszor; a koncessziós és a társasági szerződéshez szervesen kapcsolódó megállapodások) és megszűnését, levonva azt a konzekvenciát, hogy a koncessziós szerződés quasi "speciális" szindikátusi szerződésként funkcionál a koncessziós társaság társasági szerződése mellett. A koncesszió versenyt befolyásoló tényezőinek részletes kifejtésén keresztül eljut a szerző a Verseny tanács koncessziót érintő határozatainak Tpvt.-n alapuló elemzéséhez. A koncesszió más jogterületekhez való csatolódási rendszerének szemléltetését a szerző a koncessziós szerződésből eredő jogviták elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságok (választottbíróság) ismertetésével zárja.
A könyv második, nemzetközi része szintén a dogmatikai alapok meghatározásával kezdődik, így a fogalmi megközelítések elemzésével, jellemzésével, az államon belüli és a nemzetközi koncesszió csoportosításával, a koncessziós szerződés besorolására vonatkozó elméletek taglalásával. Az elméleti háttér kibontását az európai koncesszió történetének kifejtése követi, az ókortól - a XIX. század végéig.
A XX. századi koncesszió vizsgálata kapcsán a szerző a következő európai országok szabályozását és gyakorlatát vizsgálja a koncesszió tárgyai szerinti bontásban: Franciaország, Egyesült Királyság, Írország, Németország, Ausztria, Norvégia, Belgium, Hollandia, Olaszország, Svédország, Portugália, Románia, Oroszország (Kazahsztán, Türkmenisztán), Horvátország, Lengyelország, Szerbia, Macedónia és Bulgária. A koncesszió jelene című fejezetben az Európai Unió irányelveinek a koncessziót érintő rendelkezéseit elemzi a szerző összefoglalóan, a Ktv-vel összevetve, és a magyar közbeszerzési törvény idevágó szabályait véleményezve.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
