A külföldi irodalomban élénken tárgyalják a munkaviszony és az ahhoz közelálló munkavégzési jogviszonyok létszakaszait, és az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményeket. Ezért érdemes e kérdésben a magyar és a külföldi szabályokat és gyakorlatot összevetni s bizonyos következtetésekre jutni.
Régi jogunkban - kivételekkel áttört - alapelv volt, hogy sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem kényszeríthető és ítélettel sem kötelezhető arra, hogy a szolgálati viszonyt akarata ellenére folytassa, hanem csak arra, hogy a szolgálati viszony jogellenes megszüntetésével a másik félnek okozott kárt megtérítse (785. EH).
A későbbi magyar munkajogi irodalomban Weltner Andor különböztetett általánosságban a munkaviszony jogi keletkezése, a munkaviszony jogi kezdete és a munka tényleges megkezdésének időpontja között (Nagy László-Weltner Andor: Az Mt. kommentárja. Bpest.: Közgazdasági, 1978. I/303. old.). Szerinte az első szakasz a munkaszerződés megkötésétől a második szakaszig tart, amely utóbbi abban az időpontban kezdődik, amikor a foglalkoztatást, illetve munkavégzést meg kell kezdeni, ami egybeeshet a harmadik szakasz kezdetével, a tényleges munkavégzés megkezdésével.
A hatályos magyar jog és annak gyakorlata szerint a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre [Mt. 76. § (1) bek.]. További rendelkezés szerint a munkaviszony kezdete a munkaszerződésben a munkába lépésre előírt nap, ilyen megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő (első) munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani [Mt. 78. § (1)-(2) bek.]. Ezt vallja az irodalom is, amely szerint a munkaviszony a munkába lépés (előírt) napjával kezdődik, s ezt a felek általában a munkaszerződésben jelölik meg. Ez független attól, hogy a munkába lépés (ténylegesen) megtörtént-e vagy sem (Kiss György: Munkajog. 2. kiadás. Budapest, Osiris, 2005. 143. p.).
A magyar jog figyelembe veszi, hogy a munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek teljes körűvé a munkaszerződésen alapuló munkába lépéssel, illetve a munkába lépési kötelezettség bekövetkezésével válnak, ezt megelőzően nem mindenben alkalmazhatók. Ezért a törvény rendelkezése szerint munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek eltérő megállapodása hiányában a munkába lépést megelőzően csak azok a munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek állnak fenn, amelyek a munkába lépést segítik elő [Mt. 78. § (3) bek., HVG-ORAC - Magyar Munkajog -Kommentár A/136. old.]. Az ebből eredő elhatárolások, megkülönböztetések részletes kimunkálása azonban jogunkban hiányzik, a hivatkozott szabály merev alkalmazása pedig adott esetben valamelyik fél érdekeit sértheti.
A német jog a munkaviszony egyes létszakaszainak különösen a felmondással történő megszüntetés szempontjából tulajdonít jelentőséget. A RAG által kialakított korábbi gyakorlat szerint kizárta a munkaviszonynak a munkába lépést megelőzően közölt felmondással történő megszüntetését (ARS 18, 257).
A Szövetségi Munkaügyi Bíróság (BAG) ettől eltért és kezdeti határozata szerint, ha a munkaszerződés a munkába lépésre a szerződéskötés idejénél későbbi időpontot ír elő, a munkaszerződés ezt megelőzően is megszüntethető felmondással. Ebben az esetben a megállapodás kiterjedhet arra, hogy a rendes felmondási idő folyása már a munkába lépést megelőzően a közléssel megkezdődik. Ilyen egyértelmű megállapodás hiányában a felmondási idő folyása azonban csak abban az időpontban kezdődik meg, amikor a munkavégzést szerződésszerűen meg kellett volna kezdeni (Szövetségi Munkaügyi Bíróság (BAG) AP 1. számú határozata a BGB 620. §-ához). Az előbbi mondatban foglalt merev szabályt az irodalom általában kifogásolta (különösen Hueck-Nipperdey, Lehrbuch I/555. old.).
Utóbb az ilyen ügyek másik tanács ügykörébe kerültek, és ez a tanács a korábban eljárt tanács egyetértésével úgy határozott, hogy a munkába lépés előtti felmondási jog kizárásához a felek egyértelmű kifejezett megállapodása, illetve ilyen akaratuknak a körülményekből történő egyértelmű kitűnése szükséges ugyan, ennek hiányában is helye lehet azonban a munkába lépés előtti felmondással történő megszüntetésnek, az eset konkrét körülményei figyelembevételével a felek vélelmezett akaratának megfelelően (BAG AP 3-4. számú határozata a BGB 620. §-ához), megengedett például az előbbieknek megfelelő felmondás, ha a felek a felmondás esetére kötbért kötöttek ki. Átlagos esetben a bírósági gyakorlat a munkaszerződésnek a munkába lépést megelőző felmondással történő megszüntetését megengedi, vagyis a felmondási idő a felmondás közlésével kezdődik meg (MünchArbR/Wank § 115 42/).
A német gyakorlat ismeri a tényleges munkaviszony fogalmát, amikor hatályos szerződés hiányában került sor munkaviszonynak megfelelő munkavégzésre. Eszerint a múltban történt tényleges foglalkoztatás idejére az érvénytelen vagy azzá vált munkaszerződés alapján igény érvényesítésének van helye. A német gyakorlat mindkét, esetleg az egyik fél büntetőtörvényt sértő, tudatos magatartása, illetve a munkaszerződés tartalmának jó erkölcsbe ütközése, vagy azzal egy tekintet alá eső magatartás esetén megtagadja az előbbi mondatban foglalt elvnek az alkalmazását, például az élet vagy az egészség védelmét szolgáló törvényi tilalom megszegése esetén, közelebbről például végzettség nélküli orvosi tevékenységnél (BAG AP 25. számú határozata a BGB 134. §-ához). Ez az Mt. 10. §-a (1) bekezdésének megfelelő kiegészítéssel történő alkalmazására inthet.
A német gyakorlat szerint (újra-)alkalmazási kötelezettség következhet a jóhiszeműség és tisztesség elvéből is, különösen olyan esetben, amikor az eredetileg fennállt felmondási indok utólag objektíve elesik. Ennek legfontosabb példája a gyanúra alapított felmondás, amikor utólag a munkavállaló ártatlansága bizonyosodik be, és ez a körülményektől függően a munkáltató alkalmazási kötelezettségéhez vezethet (BAG AP 13, 17. számú határozata a BGB 626. §-ához Verdacht sztrafbarer Handlung).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
