Vékás Lajos: Tisztelt Olvasók! (PJK, 2008/5-6., 3. o.)

Kereken tíz évvel ezelőtt jelent meg a Polgári jogi kodifikáció első száma. Az 1999-es Beköszöntőben a Szerkesztőbizottság nevében azt ígértem, hogy ez az új jogi periodika az új Polgári Törvénykönyv megalkotásának fázisairól kíván folyamatos és részletes tájékoztatást adni. Az immár tíz évfolyam 54 számát átlapozva megállapíthatjuk, hogy ezt az ígéretet sikerült betartanunk. A folyóirat közölte a leendő kódex indító téziseit, amelyek a kodifikáció koncepcionális megalapozásához szolgáltak kiindulópontul, tájékoztatott a munkabizottságok tevékenységéről, majd azok javaslatairól. Az Olvasó 2002-ben elsőként e lapból szerezhetett tudomást az új Polgári Törvénykönyv vitára szánt koncepciójáról, majd 2003-ban a szakmai viták eredményeit figyelembe vevő végleges változatáról. Ez utóbbi később Koncepció és Tematika cím alatt - a Koncepció első változatához hasonlóan - a Magyar Közlöny különszámában látott teljes terjedelemben napvilágot. Mindezeket a fontos dokumentumokat tanulmányok sora kísérte, amelyek elméleti és gyakorlati problémákat dolgoztak fel, és többségükben fontos hozzájárulást jelentettek a törvénykönyv előkészítéséhez. Számos kérdésben ez a folyóirat szinte tematikus teljességben tartalmazza az elméleti viták fontos ütközőpontjait. Példaként elég a fiduciárius tulajdonátruházásról és engedményezésről szóló tanulmányokra és az zálogjogi vitacikkekre utalni. Nem kevésbé jelentősek a külföldi jog fejleményeiről tudósító hosszabb-rövidebb írások, amelyek a jogösszehasonlítás lehetőségével bővítették a kodifikátorok eszközeit. A 2005. évi 3. számtól kezdve kezdtük közzétenni a Szerkesztőbizottság normaszövegét, annak indokolásával együtt. A folyóirat terjedelmi korlátaira tekintettel nem tudtuk a Vitatervezet teljes normaszövegét közzétenni, hanem annak legfontosabb, az átfogó reform irányait mutatót és egyben a hatályos joghoz képest lényeges változtatásokat tartalmazó részeit publikáltuk. Ezeket a normaszövegeket indokolással együtt bocsátottuk szakmai vitára. Annak érdekében tettük ezt, hogy a magyar jogásztársadalom - ugyanúgy, mint a Koncepcióval kapcsolatban - kritikai figyelemben részesíti az első tervezetet. Várakozásunkban nem csalódtunk, mert a Polgári jogi kodifikációhoz is számos bírálat érkezett, amelyek közül többet közöltünk a lap hasábjain is.

Egészében elmondható, hogy a folyóirat hűen kísérte végig a kodifikációs munkálatokat, és pontos (nyugodtan mondhatjuk: szinte teljes) tükre ennek a jelentős törvényhozási folyamatnak, és évtizedek múlva is az új Polgári Törvénykönyv megalkotásának "jegyzőkönyveként" lesz olvasható.

A Kormány 2008. június 4-én benyújtotta az Országgyűlésnek az új Polgári Törvénykönyvre vonatkozó javaslatát. Ezzel lezárult a szakmai előkészítés fázisa, és folyóiratunk is betöltötte feladatát. A Szerkesztőbizottság elnöke kollégáival azt tervezi, hogy - a Polgári jogi kodifikáció olvasótáborát megőrizve és bővítve és a Kiadó koncepcióját követve - Polgári Jog címmel új folyóiratot indít.

E folyóirat szerkesztését úgy tervezzük, hogy

• legyen gyakorlatra orientált, bírákat, ügyvédeket és más területen dolgozó jogászokat egyaránt megszólító, tematikájában a jogásztársadalom egésze számára időszerű és hasznos információkkal segítséget nyújtó, ugyanakkor elméletileg is igényes szak-periodika;

• fogja át a civiljog egészét: a szűkebb értelemben vett magánjog mellett a társasági jogot, az értékpapírjogot, a versenyjogot, a munkajogot, a peres és nemperes eljárások jogát;

• közöljön elméleti igénnyel írott tanulmányok mellett időszerű - a jogalkotás és a jogalkalmazás folyamatában felmerülő - problémákat megbeszélő cikkeket;