Manapság a tájékozott beleegyezés az orvosi etika széles körben elismert intézménye: a beteg akarata felülírja azt, amit az orvos a beteg számára legjobbnak tart. Az élő végrendeletek a tájékozott beleegyezés szükséges következményei.[1] Az élő végrendeletek gondolata először az Amerikai Egyesült Államokban vált ismertté 1960-as évek végén,[2] a koncepciót Luis Kutner chicagói emberi jogi ügyvéd dolgozta ki először.[3]
Az élő végrendeletek funkciója, hogy a beteg kezelésével kapcsolatban iránymutatást adjanak az egészségügyi személyzetnek arra az esetre, ha cselekvőképtelensége vagy betegsége miatt nem tud e körben döntést hozni. Az élő végrendeleteknek több formája is ismert. Az első az az élő végrendelet, amelyik egy írásbeli jognyilatkozat, és amely tartalmazza azokat az orvosi kezeléseket, amelyekkel a beteget életben kell tartani, és azokat, amelyekkel nem. A beteg egyéb preferenciákat is előírhat az orvosi kezelésével kapcsolatban, pl. a szervdonáció vagy a fájdalomcsillapítás kapcsán. A második egy ún. egészségügyi meghatalmazás, amelyben a beteg kijelöl egy képviselőt, aki a nevében az orvosi kezeléssel kapcsolatos döntéseket meghozhatja abban az esetben, ha a beteg cselekvőképtelensége vagy betegsége miatt erre nem lenne képes.
- 17/18 -
Bár ma az élő végrendeleteket a legtöbb jogrendszer szabályozza, helyzetük ellentmondásos. Például a betegek és az egészségügyi szakemberek élő végrendeletekkel kapcsolatos ismerete nem megfelelő,[4] vagy kérdéses lehet, hogy ki jogosult élő végrendelet megtételére.[5]
A következőkben először összefoglaljuk az élő végrendeletekre vonatkozó tipikus szabályozási megoldásokat. Majd arra próbálunk magyarázatot adni - e tipikus szabályozási módszerek kapcsán -, hogy a legtöbb jogrendszerben miért alacsony vagy mérsékelt az élő végrendeletek hozzáférhetősége és hatékonysága. Ezután bemutatunk egy lehetséges megoldást, amely növelheti az élő végrendeletek hozzáférhetőségét és hatékonyságát. Következtetéseinkben rámutatunk arra, hogy miért vannak komoly kétségeink elképzelésünk megvalósulását illetően.
Az élő végrendeletek legfontosabb szabályozási kérdései a következők:
a) a szabályozás összetettsége;
b) ki tehet élő végrendeletet, és ki lehet az alapján megjelölt képviselő;
c) az élő végrendeletek jogilag kötelező érvénye;
d) az élő végrendeletek formai feltételei;
e) az élő végrendeletek kötelező tartalma;
f) az élő végrendeletek nyilvántartása;
g) az élő végrendeletek időbeli hatálya.
- 18/19 -
Ad a)
Ha összevetjük egyes jogrendszerek élő végrendeletekre vonatkozó szabályozásának összetettségét, lényeges eltéréseket találhatunk. Egyrészt az élő végrendelet egyes fajtáira egységes szabályozás vonatkozhat egy adott országon belül [lásd pl. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 22. §-át és az egyes egészségügyi ellátások visszautasításának részletes szabályairól szóló 117/1998. (VI. 16.) Korm. rendeletet]. Ebben az esetben egy egészen egyszerű szabályozási megoldásról beszélhetünk. Ezzel szemben más jogrendszerekben nemcsak az élő végrendeletek egyes fajtáira vonatkozó szabályozások között találhatunk eltéréseket, hanem ugyanabban a jogrendszerben különböző megoldások élhetnek egymás mellett ugyanazon kérdés vonatkozásában. Például az Amerikai Egyesült Államok minden egyes államában eltérő szabályok vonatkoznak az élő végrendeletek formájára és a további vonatkozó követelményekre.[6]
Ad b)
A jogrendszerek többségében élő végrendeletet azok tehetnek, akik betöltötték a 18. életévüket és teljes jogképességgel rendelkeznek. Találhatunk azonban néhány kivételt: pl. Spanyolország egyes régióiban már a 16 éven felüli kiskorúak is jogosultak élő végrendelet megtételére.[7]
A szabályozások abban a vonatkozásban jobban eltérnek, hogy ki lehet élő végrendelet alapján megjelölt képviselő. Például egyes országok vonatkozó törvényei szigorú sorrendi listát tartalmaznak azokról a legközelebbi hozzátartozókról, akik jogosultak a beteg helyett dönteni, ha a beteg korábban nem jelölt ki valakit előzetesen.[8] Találhatunk azonban példákat olyan megoldásokra is, amikor csak azok a hozzátartozók dönthetnek a beteg helyett, akiket élő végrendelet nevezett meg vagy bíróság jelölt ki korábban (pl. Németország).[9]
Ad c)
Kiemelten fontos kérdés, hogy egy élő végrendeletnek mikor van jogilag kötelező érvénye. Egyes jogrendszerekben a jogalkotó csak azokat az élő végrendeleteket szabályozza, amelyek jogilag kötelező érvényűek (pl. Magyarország).[10] Találhatunk olyan országokat is, ahol az élő végrendeletek jogilag nem kötelező érvényűek (például Franciaország vagy Olaszország). Továbbá pl. az osztrák szabályozás megkülönbözteti a jogilag kötelező és nem kötelező érvényű élő végrendeletet [lásd Bundesgesetz über Patientenverfügungen,
- 19/20 -
a továbbiakban: PatVG)]. A jogilag kötelező érvényű élő végrendeletnek szigorú eljárási és formai feltételeknek kell megfelelnie. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor az élő végrendelet az orvosokra nézve jogilag nem kötelező, de a beteg kezelésével kapcsolatos döntéseknél figyelembe kell venni. Minél jobban teljesülnek az előírt feltételek, annál inkább figyelembe kell venni a jogilag nem kötelező érvényű élő végrendeletet.[11]
Ad d)
A jogalkotók általában szigorú formai feltételeket írnak elő az élő végrendeletekre, de többféle megoldást is találhatunk.[12] Jellemző, hogy az egyszerű írásos forma nem felel meg a megkívánt kritériumoknak, mert az élő végrendeletet tanúk előtt kell aláírni vagy közjegyzői hitelesítés szükséges.[13] Ezenkívül egyéb feltételek is szükségesek lehetnek: pl. az Eütv. 22. § (3) bekezdése 2014-ig előírta, hogy élő végrendelet csak abban az esetben lehet érvényes, ha egy pszichiáter szakorvos egy hónapnál nem régebbi szakvéleményében igazolja, hogy a beteg azt döntése lehetséges következményeinek tudatában tette.[14] Meg kell említenünk, hogy Ausztriában még mindig szükség van egy átfogó orvosi felvilágosításra, amelynek keretében az orvos megerősíti a beteg élő végrendelet megtételéhez szükséges belátási képességének meglétét (lásd PatVG 5. §).
Ad e)
Jellemző az is, hogy a vonatkozó jogszabályok előírják az élő végrendelet kötelező tartalmát. A részletek azonban nagyon eltérőek lehetnek. A tartalom szempontjából az a legfontosabb elem, hogy a betegnek meg kell fogalmaznia, hogyan kezelheti őt az egészségügyi személyzet. Például a fent említett vonatkozó magyar kormányrendelet értelmében a beteg nyilatkozik arról, hogy "betegsége/balesete esetén nem járul hozzá az alábbi diagnosztikus és/vagy terápiás eljárások alkalmazásához". A rendelet azonban több lehetőséget is kínál a betegek számára kívánságuk megfogalmazásához.[15] Vagy egy másik példa:
- 20/21 -
A PatVG 4. §-a előírja, hogy az elutasítás tárgyát képező gyógyászati kezeléseket jogilag kötelező érvényű élő végrendeletben kell konkrétan leírni, vagy ennek egyértelműen következnie kell az általános kontextusból, és az élő végrendeletből annak is ki kell derülnie, hogy a beteg helyesen értékeli az élő végrendelet megtételének következményeit.
Ad f)
Döntő kérdés, hogy az élő végrendeleteket nyilvántartásba kell-e venni, bár ez nem jellemző. Ugyanakkor a nyilvántartásra nagyon jó példa a német megoldás,[16] az úgy nevezett "Das Zentrale Vorsorgeregister" (a továbbiakban: ZVR). Az a személy, aki élő végrendeletet tett, feljegyeztetheti ezt a tényt a ZVR-ben. A ZVR egy online nyilvántartás, amelyet a Német Szövetségi Közjegyzői Kamara üzemeltet. A regisztráció díja alacsony (10 és 20 euró között mozog), és online vagy postai úton is megtehető. A nyilvántartásba vétel azonban nem bizonyítja az élő végrendeletnek sem az érvényességét, sem a hatályosságát (pl., hogy az megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, vagy időközben nem vonták-e vissza). Ezért a betegnek közjegyző vagy ügyvéd segítségét kell kérnie az érvényes élő végrendelet megtételéhez. A ZVR tartalmához a bíróságoknak van közvetlen hozzáférésük.[17] A ZVR-be több mint 5 millióan regisztráltak 2021-ig.[18]
Ad g)
Az élő végrendeletek időbeli hatályára vonatkozó szabályozás is változatos. Az általánosságban közös eleme a szabályozásoknak, hogy azok visszavonhatóak, és az is jellemző,
- 21/22 -
hogy a visszavonás megtörténhet az érvényes megtételükhöz előírt formai feltételek teljesítése nélkül is.[19] Az sem egyedülálló megoldás, ha az élő végrendeletet meg kell újítani (például Franciaországban 3 év,[20] Ausztriában 8 év[21] után), ennek hiányában az automatikusan hatályát veszti.
A fent említett szabályozási szempontok jelentősen befolyásolják az élő végrendeletek hozzáférhetőségét és hatékonyságát. Elsőként nézzük a szabályozás összetettségét. Nem kell sok magyarázat ahhoz, hogy megértsük: minél egyszerűbb a szabályozás, annál könnyebben tudnak a betegek élő végrendeletet tenni. Ha viszont a szabályozás összetett vagy bonyolult, akkor nagyobb az esélye annak, hogy az élő végrendelet érvénytelen lesz stb.
A második szempont az, hogy ki tehet élő végrendeletet, és ki lehet az abban megjelölt képviselő. Minél több korlátozást tartalmaz a vonatkozó szabályozás ezen a területen, annál kevesebben fognak érvényes élő végrendeletet tenni, ami csökkenti azok hozzáférhetőségét.
Harmadik pontként az élő végrendelet jogilag kötelező érvényére vessünk egy pillantást. Nyilvánvaló, hogy azok, amelyek jogilag kötelező érvényűek, sokkal hatékonyabbak lehetnek (alkalmasabbak a célzott joghatások kiváltására), mint amelyek nem. És ha a betegeknek nincs lehetőségük jogilag kötelező érvényű élő végrendeletet tenni (pl. Franciaországban vagy Olaszországban), akkor nem lesz annyira érdekelt a beteg egy élő végrendelet megtételében.
Negyedszer nézzük a formai feltételeket. Mint azt korábban is említettük, ezek a feltételek általában meglehetősen szigorúak a tartalom fontossága miatt. Ha azonban a betegnek közjegyzői vagy ügyvédi szolgáltatást kell igénybe vennie e követelmények teljesítéséhez, akkor az nemcsak pénzben, hanem időben is költséges lehet számára, ami szintjén rontja az élő végrendeletek elérhetőséget.
Az élő végrendeletek kötelező tartalmának meghatározottsága mint ötödik szempont, inkább azok hatékonyságához kötődik. Egyrészt, ha ez a követelmény túl szigorú, abban az esetben az élő végrendeletek jelentős hányada - amelyek nem felelnek meg az előírt feltételeknek - érvénytelennek minősülhetnek. Másrészt, ha a jogalkotó nem határozza meg a kötelező tartalmat, akkor a betegeknek bármiféle iránymutatás nélkül - bár a szakemberek azért segítségükre lehetnek - kell megtenniük élő végrendeletüket, ami megnövelheti a nehezen érthető élő végrendeletek számát. Mindkét szélsőséges megoldás csökkenti a hatékonyságot.
A hatodik pontunk, az élő végrendeletek nyilvántartása talán a legfontosabb. Nyilvántartás nélkül egy élő végrendelet könnyen rejtve maradhat azok - az egészségügyi sze-
- 22/23 -
mélyzet és a bíróságok - előtt, akiket érint. Ebben az esetben egy élő végrendelet egyáltalán nem lehet hatékony. Meg kell azonban említenünk, hogy a nyilvántartás költsége ne legyen magas, mert a magas költségek csökkentik a hozzáférhetőséget.
Végül ki kell térnünk az élő végrendeletek időbeli hatályára. A jogalkotók az erre vonatkozó korlátozásokat azért alkalmazzák, mert a betegek akarata idővel megváltozhat, és hogy ne érvényesüljenek azok az élő végrendeletek, amelyek nem felelnek meg a megalkotójuk kívánságának. Ez a megoldás azonban azzal a mellékhatással járhat, hogy azok is elfelejthetik megújítani az élő végrendeletüket, akik azok tartalmával kapcsolatban nem gondolják meg magukat. Ez a valós veszély pedig csökkenti a hatékonyságot.
Álláspontunk szerint, ha egy hatékony élő végrendeleti rendszert szeretnénk létrehozni, akkor egy könnyen hozzáférhető - és ingyenes - felületet kell kialakítanunk, amelyen keresztül a betegek könnyen megtehetik az élő végrendeleteiket. Ennek keretében megvalósítható az is, hogy azokat automatikusan ellenőrizzék az esetleges érvénytelenség megelőzése végett, ráadásul e helyen az orvosok is könnyen megtalálnák az élő végrendeleteket. E célok elérésére alkalmas felületek már több országban is léteznek: ezek azok a digitális adatbázisok, amelyek a betegek különböző egészségügyi adatait tartalmazzák (pl. hazánkban az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, az ún. EESZT[22] vagy a korábban említett ELGA Ausztriában).
Elképzelésünk a következő: minden beteg ingyenesen, közvetlenül hozzáférhet a rá vonatkozó elektronikus egészségügyi nyilvántartásához egy honlapon keresztül. Például ott megtalálják az összes zárójelentést a különböző gyógykezeléseikről, az orvosok által felírt elektronikus recepteket és beutalókat stb.[23] Ezért nem látjuk akadályát annak, hogy a betegek miért ne tehetnék meg ezen az elektronikus felületen keresztül az élő végrendeletüket. Ennek a megoldásnak az előnyei a következők:
- a betegek számára teljesen ingyenes lenne;[24]
- ez a felület biztonságos, mert a felhasználóknak több biztonsági lépésen keresztül kell azonosítaniuk magukat,[25] ami helyettesítheti az összes tipikusan előírt formai feltételt;[26]
- az élő végrendeletek érvénytelensége elkerülhető lenne, ha a betegek egy kattintással
- 23/24 -
választanának ki a nyilatkozatuk tartalmát a felkínált lehetőségek közül (természetesen fel kell ajánlani a betegeknek azt a lehetőséget is, hogy módosítsanak a felkínált mintán, ha ennek szükségét érzik);[27]
- az élő végrendeletet könnyen vissza lehetne vonni;[28]
- az orvosok könnyen megtalálnák az élő végrendeleteket, mert ugyanazt az adatbázist használják a kezelés során, és így elkerülhető lenne az, hogy az élő végrendelet a megtétele ellenére ne váltsa ki a célzott joghatásokat;[29]
- ezen az elektronikus felületen olcsón lehetne népszerűsíteni az élő végrendelet megtételének lehetőségét.
Annak ellenére, hogy az élő végrendeletek hozzáférhető és hatékony nyilvántartási rendszerének megvalósítása nem tűnik túlságosan költségesnek vagy bonyolultnak - lásd a fenti javaslatunkat -, komoly kétségeink vannak afelől, hogy erre egy vagy több jogrendszerben a közeli jövőben sor kerülne. Ennek a véleménynek az alapja nem a kereslet hiánya: több kutatás szerint nagyon sokan olyan feltételek mellett is tesznek élő végrendeletet, amikor igencsak kérdéses, hogy annak lesz-e bármilyen hatása az orvosi kezelésükre.[30]
Álláspontunk szerint a probléma mögött a politikai szándék hiánya áll. Az élő végrendelet jogintézményének elfogadása hosszú folyamat volt, és még messze vagyunk annak végétől. Mint már említettük, továbbra is számos kétség merül fel az élő végrendeletek gyakorlatával kapcsolatban, így a jogalkotók álláspontunk szerint nem igazán akarják elősegíteni a betegeket azok megtételében, ezért jellemzően nincs meg a politikai akarat egy olyan élő végrendeleti nyilvántartás létrehozására, amelyhez a betegek és az egészségügyi dolgozók is könnyen hozzáférhetnek.
Amíg ez a megközelítés nem változik, ez a fent bemutatott koncepció csak egy ötlet marad. ■
JEGYZETEK
[1] Alfred Simon, Historical Review of Andvance Directives In: Peter Lack, Nikola Biller-Andorno, Susanne Brauer (szerk.), Advance Directives (Springer, 2014, Heidelberg) 3-4. o. [a továbbiakban: Simon, Historical Review]
[2] Charles P Sabatino, The Evolution of Health Care Advance Planning Law and Policy. Milbank Quaterly (2010) 88, 212. o. [a továbbiakban: Sabatino, The Evolution]
[3] Louis Kutner, Due Process of Euthanasia: The Living Will, a Proposal. Indiana Law Journal (1969) 44. 549554.
[4] Például egy 2017-ben közzétett felmérés kimutatta, hogy Litvániában még az egészségügyi szakemberek is alacsony szintű ismeretekkel rendelkeznek az élő végrendeletekről, bár ezen egészségügyi szakemberek többsége egyetértett abban, hogy az élő végrendeletek javítottak az életvégi döntéshozatalok gyakorlatán, lásd: Eimantas Peicius, Aurelija Blazeviciene, Raimondas Kaminskas, Are advance directives helpful for good end of life decision making: a cross sectional survey of health professionals BMC Medical Ethics (2017) 18. o. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5460321/pdf/12910_2017_Article_197.pdf (Letöltés ideje: 2021. december 20.)
[5] Például nem egyértelmű, hogy az a személy, akinél már jelentkeznek az Alzheimer-kór tünetei, rendelkezhessen-e előzetesen arról, hogy milyen orvosi beavatkozásokat végezhetnek el rajta, ha a tünetek súlyosabbá válnak, lásd Corinna Porteri, Advance directives as a tool to respect patients values and preferences: discussion on the case of Alzheimer's disease. BMC Medical Ethics (2018) 19. https://bmcmedethics.biomedcentral.com/track/pdf/10.1186/s12910-018-0249-6.pdf (Letöltés ideje: 2021. december 20.)
Meg kell említenünk, hogy számos más kritika is ismert az élő végrendeletekkel kapcsolatban:
- nem elég ember használja azokat;
- az emberek nem értik a kitöltött űrlapokat;
- a megtételük után a betegek preferenciái változhatnak;
- a bennük megnevezett képviselők gyakran nem ismerik vagy nem értik a beteg kívánságait;
- még az egészségügyi szolgáltatók által ismert élő végrendeletek is alig vannak hatással a beteg kezelésére, lásd Sabatino, The Evolution. 221-224. o.
[6] Jó példa az USA szabályozásának összetettségére, hogy az egyes tagállamokra vonatkozó szabályok a beteg helyett az orvosi döntés meghozatalára meghatalamazott képviselő személyére más-más kifejezéseket használnak: pl. health care agent, health care proxy, health care surrogate, health care representative, health care attorney-in-fact, patient advocate. Lásd https://www.mayoclinic.org/healthy-lifestyle/consumer-health/in-depth/living-wills/art-20046303 (Letöltés ideje: 2021. december 20.)
[7] Simon, Historical Review. 10. o.
[8] Lásd pl. az Eütv. 16. § (2) bekezdését. Eszerint kijelölés hiányában a beteg házastársa vagy élettársa, ennek hiányában gyermeke, ennek hiányában szülője, ennek hiányában testvére, ennek hiányában nagyszülője, ennek hiányában unokája jogosult a döntéshozatalra azzal, hogy a beteggel együtt élő hozzátartozó mindig megelőzi a nem együtt élő hozzátartozót.
[9] Simon, Historical Review. 9. o.
[10] Lásd pl. az Eütv. 22. §-át.
[11] Simon, Historical Review. 7-9. o.
[12] Például. öt lehetséges megoldást különböztethetünk meg az USA tagállamai között a jogilag kötelező érvényű élő végrendeletek formai feltételeiről. Ezek a következők:
1. Élő végrendeletet tanúk előtt kell aláírni.
2. Az élő végrendeletet közjegyzői okiratba kell foglalni.
3. Az élő végrendeletet tanúk előtt kell aláírni vagy közjegyzővel hitelesíteni kell.
4. Az élő végrendeletet tanúk előtt kell aláírni és közjegyzővel hitelesíteni kell.
5. Az élő végrendeletet nem kell tanúk előtt kell aláírni és közjegyzői hitelesítés sem szükséges.
Lásd https://web.archive.org/web/20130608064700/http://www.lawserver.com/maps/health-care-powers-of-attorney-witness-and-notary-requirments (Letöltés ideje: 2021. december 20.)
[13] Az élő végrendeletet Ausztriában a betegnek közjegyző vagy egy betegjogi szervezet képviselője jelenlétében alá kell írnia, lásd Simon, 8.
[14] Az Alkotmánybíróság 2014-ben megsemmisítette ezt az előírást, mert megállapította, hogy ez a korlátozó feltétel egyedülálló a magyar jogban, és nem észszerű összehasonlítva más jogilag kötelező érvényű nyilatkozatokra vonatkozó feltételekkel (pl. végrendelet vagy egyéb orvosi ellátással kapcsolatos nyilatkozatok), lásd: Makács Adrienn: Néhány gyakorlati gondolat az élő végrendeletről. https://jogaszvilag.hu/szakma/nehany-gyakorlati-gondolat-az-elo-vegrendeletrol/ (Letöltés ideje: 2021. december 20.)
[15] "A visszautasított ellátásokat tételesen kell nevesíteni, illetve oly módon rögzíteni, hogy az egészségügyi intézmény, illetőleg az orvos számára egyértelmű eligazítást adhasson. Így például:
- ki kell tűnni, hogy a visszautasított ellátáshoz az érintett általános jelleggel nem járul hozzá, vagy konkrét esetben utasítja csak vissza (pl. az életfenntartó beavatkozások visszautasíthatók általános jelleggel, de visszautasíthatók úgy is, hogy az érintett meghatározza azt az időtartamot, amelyet követően már nem járul hozzá életének mesterséges meghosszabbításához, illetve meghatározza azt az egészségi állapotot - pl. a kezelés következtében megmaradt szellemi vagy fizikai képességének minimális szintjével -, amelynek bekövetkezését követően az ellátást visszautasítja),
- a visszautasított ellátás meghatározható egy beavatkozási csoport meghatározásával (pl. amputáció) vagy egy konkrét beavatkozás kizárásával (pl. végtag- vagy mellamputáció),
- a visszautasított ellátások meghatározhatók
= a magyar nyelvben általánosan használt megnevezéssel (pl. vér vagy más vizsgálati anyag vétele, vér vagy vérkészítmény beadása, gyógyszeres kezelés általában vagy csak egyes gyógyszerekkel, műtéti beavatkozás kizárása általában vagy csak egyes konkrét műtétek tekintetében, mesterséges táplálás vagy lélegeztetés általában vagy időtartam, illetve esetszám meghatározásával),
= tételesen az Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozásában szereplő elnevezéssel, de ez esetben az egyes beavatkozásokat az általánosan ismert megnevezéssel is fel kell tüntetni,
= a beavatkozások nevesítése nélkül a konkrét betegség megnevezésével általános jelleggel (pl. amennyiben rosszindulatú daganatos megbetegedésem lesz, nem járulok hozzá annak gyógykezeléséhez, vagy amennyiben olyan betegségem lesz, vagy baleset következtében olyan állapotba kerülök, hogy önmagam ellátására képtelen lennék, nem járulok hozzá a gyógykezelésemhez)', lásd a rendelet mellékletét.
[16] Egy másik példa az osztrák megoldás, ahol az élő végrendelet regisztrálható lesz az elektronikus egészségügyi adatok (a továbbiakban: ELGA) felületén. Lásd https://www.elga.gv.at/faq/wissenswertes-zu-elga/ Letöltés ideje: (2021. december 20.)
[17] Például ha a beteg beleegyezésére lenne szükség egy életveszélyes orvosi beavatkozáshoz, és a beteg eszméletlen, akkor az orvosnak a bíróságtól kell kérnie egy képviselő kijelölését. Az élő végrendelet nyilvántartásba vétele esetén a bíróság tájékoztatja az orvost, hogy a betegnek már van meghatalmazottja, akihez fordulhat.
[18] Lásd https://www.vorsorgeregister.de/ (Letöltés ideje: 2021. december 20.)
[19] Lásd pl. az Eütv. 22. § (3) bekezdését. Sőt a visszavonás akkor is érvényes, ha a beteg nem rendelkezik teljes belátási képességgel.
[20] Simon, Historical Review. 8. o.
[21] Lásd a PatVG 7. §-át. A beteg rövidebb tartamban is meghatározhatja az élő végrendelet időbeli hatályát.
[22] https://www.eeszt.gov.hu/hu/ (Letöltés ideje: 2021. december 20.)
[23] Egy másik példa: azoknak, akik szeretnék magukat beoltatni COVID19 ellen, szintén az EESZT-n keresztül kell regisztrálniuk, bár egyre több alkalommal van lehetőség arra, hogy valaki előzetes regisztráció nélkül is megkapja az oltást.
[24] Ha az élő végrendeleteknek elkülönült nyilvántartása van, az általában nem ingyenes, lásd a fent említett ZVR-t.
[25] Hasonlóan ahhoz az esethez, ha valaki online úton éri el a bankszámláját.
[26] A tervezett és részben meglévő osztrák megoldás csak az élő végrendeletek ELGA-n történő regisztrálását teszi lehetővé, de a nyilatkozatok közvetlenül az online felületen nem tehetők meg, és több formai feltételnek is meg kell felelniük.
[27] A német ZVR csak azt igazolja, hogy a beteg élő végrendeletet tett, de annak érvényességét nem biztosítja.
[28] A betegek gyakran használják ezeket a felületeket, mivel számos más funkciójuk is van, ahogyan azt már korábban említettük. Ez a tény biztosítja azt, hogy ha valaki meggondolja magát az élő végrendeletével kapcsolatban, akkor azt könnyen módosíthatja, amikor bármilyen okból belép erre a felületre.
[29] Az egészségügyi személyzetnek nincs közvetlen hozzáférése a németországi ZVR-hez, ez csak a bíróságok számára biztosított.
[30] Például az amerikai állampolgárok kb. 30%-a tett élő végrendeletet egy korábbi adat alapján (lásd: Sabatino, 221.), vagy a német ZVR több mint 5 millió regisztrációt tartalmazott 2021-ben (lásd https://www.vorsorgeregister.de/fileadmin/user_upload_zvr/Dokumente/Statistiken_ZVR/2021-Statistik-ZVR.pdf (Letöltés ideje: 2021. december 20.)
Lábjegyzetek:
[1] A szerző habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék és korábban SZTE ÁJTK Civilisztikai Intézet (e-mail: tokeybalazs@ajk.elte.hu). A kutatást az EFOP-3.6.1-16-2016-00008 azonosítójú, EU társfinanszírozású projekt támogatta.
Visszaugrás
