Jekelfalussy József életének és munkásságának az ismertetésével egy olyan kiváló, de kevéssé ismert tudós statisztikust szeretnék bemutatni, aki a XIX. század második felének kiemelkedő személyisége volt. Társadalmi megítélését mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy őt kérték fel az 1896. évi millenniumi kötet szerkesztésére. A kötet munkatársai között a kor olyan kiválóságai szerepeltek, mint pl. Acsády Ignác történettudós, Berzeviczy Albert, vagy éppen Simonyi Zsigmond.
Az ezredéves magyar állam és népe c. kötetben[1] szinte a mának szóló, ma is érvényes, egyenesen zseniálisnak mondható bevezetőjében a következőket írta:
"Ezer év dicsőségének fényében lép a magyar nemzet a művelt világ elé. Mit tett a leviharzott századok folyamán, minő hivatást végzett az európai népek családjában, milyen anyagi és szellemi polgárosodás birtokában kezdi meg az új, a második évezredet, szóval múltját és jelenét mintegy dióhéjba foglalni, legjellemzőbb vonásaiban és főeredményeiben feltüntetni, czélja a jelen munkának?"..."A haza szülötteinek összegezni akarja az ezer éves fejlődésnek eredményeit hogy ápolja bennük a kegyeletet a multak, s ébren tartsa, fokozza lelkesedésüket a jelen és jövő nagy nemzeti eszményei iránt. A külföldinek, a kit érdeklődése körünkbe hoz, viszont meg akarja könnyíteni, hogy nemzetünk ezer éves tevékenységet s mai nagy politikai és polgárosító szerepét megismerje s ez ismeret minél szorosabbra fűzze a rokonszenv és jóindulat kapcsait Magyarország és a külföld között."
Ugyanez a célkitűzés vezette akkor is, amikor támogatta Acsády Ignác történettudósnak az 1715-20. évi adóösszeírás statisztikai módszerrel történő feldolgozását, a török hódoltság utáni népességszám megállapítása céljából. A grandiózus munka a Statisztikai Közlemények új folyamának XII. köteteként jelent meg. A kötet előszavában Jekelfalussy József a következőket írta:
"Az eszmét és indító okot a mű létesítéséhez a magyar állam ezredéves fennállásának emlékünnepe adta meg. A Statisztikai Hivatal alig róhatna le a mult idők iránti kegyeletét a nagy történelmi ünnephez méltóbban, mint egy oly maradandó becsű munkálattal, ... mely a magyar nemzet dicsőséges történetének egyik legfontosabb korszakában ismerteti meg a népesség számbeli részben általános gazdasági állapotait."
- 233/234 -
Sokoldalú és kimagasló intellektusát mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy a statisztika szinte minden ágában olyan jelentős eredményeket ért el, amelyek ma is követendő feladatokat jelentenek. Elég, ha a népszámlálásnál és a helységnévtárak szerkesztésénél bevezetett korszerűsítéseire, az 1895-ös mezőgazdasági összeírásra, a kormányjelentés intézményére, a cigányösszeírásra, továbbá A községek háztartása és pótadójuk címen megjelent nagyszabású adatfelvételre,[2] vagy a fogházakról készült statisztikájára utalok.
Az elmondottakkal már jeleztem, hogy Keleti Károly[3] kiemelkedő munkatársának, később utódjának az élete és sokoldalú munkássága nemcsak a XIX. század polgárosodó társadalma számára, de napjaink társadalmi és gazdasági kérdéseinek a megoldása szempontjából is hasznos ismereteket nyújt.
Mielőtt még Jekelfalussy József statisztikai munkáit elemezném, röviden néhány életrajzi adatát kívánom ismertetni.
1849. október 6-án született Rimaszombaton, előkelő nemesi családból. Ősei Kun László királytól kapták a Gölnicbányától a Hernádig terjedő hatalmas birtokot, melyet édesapja a Gömör megyei feledi és a Szepes megyei jekelfalvi birtoktesttel gyarapított. Középiskolai tanulmányait Lőcsén és Eperjesen folytatta, majd Nagyszombatban fejezte be. Az érettségi megszerzése után beiratkozott joghallgatónak a budapesti Tudományegyetemre.
Miután édesapja kénytelen volt eladni feledi, majd jekelfalvi birtokát, megfelelő anyagi támasz hiányában sógora, Duka Marcell támogatásával 1869 decemberében elhelyezkedett a Földművelés- ipar- és kereskedelemügyi Minisztérium statisztikai osztályán. Előmenetelét nagyban elősegítette, hogy részt vett az egyetem által rendezett statisztikai szaktanfolyamon, ahol Hunfalvy János, Keleti Károly, Konek Sándor, Beöthy Leó és más korabeli szaktekintélyek tartottak előadásokat, e tanfolyam sikeres elvégzése után 1870 májusában szakvizsgát tett. 1871 áprilisában nevezték ki gyakornoknak az akkor alakuló Országos Statisztikai Hivatalhoz.
Keleti Károly felismerte benne a jó képességű munkatársat: 1882-ben miniszteri titkár lett, 1883. január l-jétől Keleti rábízta az elnöki osztály vezetését, majd 1886-ban miniszteri osztálytanácsos, 1888-ban pedig az Országos Statisztikai Hivatal aligazgatója lett. Keleti Károly 1893-ben történt elhalálozása után lett a Statisztikai Hivatal igazgatója. Mindössze nyolc évig tölthette be az igazgatói tisztséget. Életének utolsó éveiben sok időt töltött Lontón, felesége birtokán. 1901. február 12-én halt meg fiatalon, 51 éves korában. Lontón temették el.
- 234/235 -
Első tanulmánya Keleti Károly ajánlására, 1882-ben jelent meg a Budapesti Szemlében, Magyarország műveltségi állapota címmel. Ebben a tanulmányában a népszámlálás alapján az írni-olvasni tudók arányát vizsgálta anyanyelv és hitfelekezet szerint. Még ebben az évben jelent meg Népünk hivatása és foglalkozása c. dolgozata, mely az 1880. évi népszámlálás adatai alapján mutatta be a munkavállalói struktúrát.[4]
1886-ban az iparstatisztikai kiadványban írt kitűnő elemzésével hívta magára a figyelmet. Legnagyobb elismerést a Községi pénzügyek főbb eredményei c. munkájával érte el, melyért akadémiai jutalomban is részesült. Egy évvel később nemzetközi jelentőségű kiadványt szerkesztett Közgazdasági és statisztikai évkönyv címmel. Keleti Károly e munkája alapján ajánlotta őt levelező tagnak.
1889-ben vette át a Nemzetgazdasági Szemle szerkesztését. Szerkesztői feladatait a következőképpen határozta meg:
"A Nemzetgazdasági Szemle tudományos álláspontról fogja méltatni a nemzetgazdaság, a pénzügy és a statisztika körében felmerült kérdéseket, nemkülönben a magyar gazdaságtörténet és kultúrélet összes viszonyait. Hogy azonban közgazdasági életünk fejlődésére is minél közvetlenebb hatást gyakorolhasson, kiváló gondot fogok fordítani a fontosabb napi kérdések megvitatására, mindenkor megőrizvén a pártszempontokon felülemelkedő objektív álláspontot."
Szerkesztői munkája nagy sikert váltott ki. Ezen felbuzdulva a folyóiratot kibővítette a közigazgatás tudományos és gyakorlati kérdéseinek a tárgyalásával. Ennek megfelelően a folyóirat címét is átalakította és Közgazdasági és Közigazgatási Szemle lett a neve.
Jekelfalussy József viszonylag rövid, mintegy 25-28 évre tehető aktív sta-tisztikusi pályafutása során mind a gyakorlati hivatali statisztikai munkát, mind a tudomány művelését érintően maradandót alkotott. A statisztikai adatgyűjtést és feldolgozást tervező és szervező, gyakorlati tevékenysége szorosan összekapcsolódik tudományos munkásságával, ezért pályája értékelése során nem lehet teljesen szétválasztani gyakorlati és tudományos tevékenységét.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
