A Magyar Köztársaságnak nem először kell felülvizsgálnia kétoldalú szerződéses kapcsolatait az elmúlt évtizedek folyamán. Az első szerződés-felülvizsgálati hullám az 1990-ben bekövetkezett politikai változások, valamint egyes államok egyesülésének, illetve szétválásának következményei voltak.1
Az államutódlások következtében számos állammal2 került sor szerződés-felülvizsgálati jegyzőkönyvek aláírására. Ezekben a jegyzőkönyvekben határozták meg a felek, hogy mely, a korábbi államalakulattal kötött kétoldalú szerződésekben tekinti magát az utódállam jogutódnak, a két fél viszonylatában mely egyezmények veszítik hatályukat, valamint mely nemzetközi szerződések sorsa kerül később rendezésre. Több állammal, így Szerbia és Montenegróval, Szlovákiával, Bosznia és Hercegovinával jelenleg még mindig folyamatban vannak tárgyalások felülvizsgálati jegyzőkönyvek létrehozására, amelyek elég lassan haladnak előre. A szocialista időszakból visszamaradt, korszerűtlen szerződések hatályon kívül helyezése végett is sor került továbbá több állammal szerződés-felülvizsgálati jegyzőkönyv aláírására3.
E folyamatban lévő szerződés-felülvizsgálatok azonban kiegészülnek azzal az általános szerződés-felülvizsgálattal, amelyet az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk tett szükségessé. Ennek célja az, hogy a nemzetközi szerződéseinkből származó nemzetközi jogi kötelezettségeinket hozzáigazítsuk a közösségi joghoz, azaz azon nemzetközi szerződéseket, amelyek nem összeegyeztethetőek a közösségi joggal, módosítanunk kell, adott esetben pedig meg kell szüntetnünk.
Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa ezen összetett feladat nemzetközi jogi, európai jogi, és nem utolsósorban belső jogi hátterét, folyamatát. A tanulmány gyakorlati szempontból kívánja megvilágítani, hogy Magyarország nemzetközi szerződéseire milyen hatással van az uniós tagság, azaz milyen a nemzetközi jog és az Európai jog területén felmerülő problémákkal kell megküzdenie ezen a téren a magyar kormányzatnak.
Tekintettel arra, hogy a nemzetközi szerződések felülvizsgálatának folyamatát elemzem, először az erre vonatkozó nemzetközi jogi szabályokat kell górcső alá venni, azaz a nemzetközi szerződésekről szóló 1969. évi Bécsi Szerződés idevonatkozó rendelkezéseit. A szerződés-felülvizsgálat azonban az uniós tagságból fakadó kötelezettségként jelentkezik, ezért másodszorra azokat a közösségi jogi rendelkezéseket kell megvizsgálni, amelyekből ez a kötelezettség levezethető. Hozzá kell azonban tennünk, hogy ez a kötelezettség is nemzetközi szerződéses jogi alapokon nyugszik, hiszen az Unió alapító szerződései és a csatlakozási szerződések is klasszikus nemzetközi szerződéseknek minősülnek.
Ahhoz, hogy megértsük, miért az adott tárgyba tartozó nemzetközi szerződések kerültek felülvizsgálat alá, fontos röviden elemezni a Közösség külső hatásköreinek problémakörét: kérdés tehát, hogy melyek azok a szerződéskötési tárgykörök, amelyekben a Magyar Köztársaság a csatlakozás napja után nem köthet nemzetközi szerződést, illetve nem tarthat fenn a közösségi joggal ellentétes rendelkezést tartalmazó nemzetközi szerződést. Ennek elemzése után külön ki kell térnünk arra, hogy a közösségi joggal ellentétes rendelkezéseket tartalmazó nemzetközi szerződések fenntartása milyen jogkövetkezményeket von maga után a közösségi jog szabályai szerint.
A fenti nemzetközi és közösségi jogi alapvetések után kerülhet csak sor a magyar szerződés-felülvizsgálat gyakorlati kérdéseinek elemzésére.
A nemzetközi szerződések felülvizsgálatáról nem rendelkezik önálló többoldalú nemzetközi szerződés, így a kérdéskört az 1969. évi, a szerződések jogáról szóló Bécsi Szerződés (a továbbiakban Bécsi Szerződés) releváns rendelkezései alapul vételével kell vizsgálnunk.4 Azért lényeges ezeket a rendelkezéseket áttekinteni, mert az uniós csatlakozás következtében történő felülvizsgálat alapja az, hogy a nemzetközi szerződéseink közösségi joggal össze nem egyeztethető rendelkezéseit felváltják az uniós alapszerződések rendelkezései és ezen rendelkezések alapján hozott másodlagos jogforrások, illetve más Közösség, vagy a Közösség és tagállamok, illetve a tagállamok egymás között létrehozott nemzetközi szerződései. Meg kell azonban jegyezni, hogy a Római Szerződés a tagállamok jogrendjétől független új jogrendet hozott létre5, azaz a Római Szerződés rendelkezéseit tartalommal a Szerződés alapján hozott másodlagos jogforrások töltik ki. A legtöbb esetben tehát az ezekben található rendelkezések váltották fel kétoldalú nemzetközi szerződéseinket. Bár a közösségi jog egy speciális jogrendnek tekinthető, azaz nem nemzetközi jog, de a szerződés-felülvizsgálat szempontjából megállapíthatjuk, hogy egy nemzetközi szerződések alapján létrehozott nemzetközi szervezet által hozott normák is nemzetközi kötelezettségeknek minősülnek.
A Bécsi Szerződés 30. és 59. cikke alapján, ha a felek ugyanabban a tárgyban a későbbiekben új nemzetközi szerződést kötnek vagy a korábbi és a későbbi nemzetközi szerződés rendelkezései annyira összeegyeztethetetlenek, a korábbi nemzetközi szerződés hatályát veszti, vagy a felek megállapodásuk alapján a szerződést felfüggeszthetik. A felfüggesztés azonban mindig csak ideiglenes hatályú lehet, hisz a nemzetközi szerződés státuszát részleges vagy teljes megszüntetéssel (egyoldalú felmondással vagy közös megegyezéssel), vagy annak megfelelő módosításával rendezni kell.6 A hatályon kívül helyezésről a felek általában a későbbi szerződésben rendelkeznek, de e rendelkezés elmaradása esetén is érvényesül a későbbi szerződés alkalmazásának követelménye.
Gyakran előfordul, hogy az új nemzetközi szerződés csak egyes rendelkezéseiben váltja fel a korábbit, ez esetben a korábbi egyezmény azon rendelkezései alkalmazásban maradnak, amelyek a későbbi egyezmény rendelkezéseivel összeegyeztethetőek.7 A gyakorlatban ez úgy történik - a későbbi viták elkerülése végett -, hogy a felek jegyzékváltás formájában rögzítik, a korábbi szerződés mely cikkei maradnak továbbra is hatályban.
A szerződés-felülvizsgálat másik kiinduló alapja a körülmények alapvető megváltozása lehet.8 A szerződés megkötése óta eltelt - főleg hosszabb - idő során előfordulhat, hogy a szerződéskötésre okot adó körülményekben alapvető változások állnak be, amelyek alapján már nem indokolt az adott szerződés fenntartása. Ezen szerződések státuszának rendezéséig is ideiglenes eszközként élni lehet a felfüggesztés lehetőségével, amelynek szintén a felek közös megegyezésén kell alapulnia, de adott esetben - bár ez diplomáciailag barátságtalan lépés - az adott fél egyoldalúan is élhet ezzel a lehetőséggel.9
Uniós csatlakozásunk miatt szükségessé vált szerződés-felülvizsgálat fő okát az előzőekben említett két ok kombinációjában kell keresnünk. Társulási Megállapodásunk megkötése óta külpolitikánk jelentős meghatározójává vált Unióhoz való csatlakozás és az ehhez kapcsolódó nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítése, amely kihatással volt kétoldalú szerződéses kapcsolatainkra is:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
