2010. előtt speciálisan pénzügyi békéltetés nem volt Magyarországon. A pénzügyi tárgyú jogvitákkal a fogyasztók a lakhelyük szerint illetékes békéltető testületekhez fordulhattak, ha nem akartak bírósági utat választani, mert bíztak a szolgáltatóval való gyors megegyezésben. Ebben az időszak a pénzügyi szolgáltatók és ügyfeleik vitái nem rendeződtek, kötelező szabály és kényszer a szolgáltatókra nézve a panaszkezeléssel kapcsolatban nem volt.
A pénzügyi tárgyú perek bonyolultak, hosszadalmasak és költségesek, ennek ellenére sokan választották és választják még ma is. Az ilyen perek a bíróságok számára is nehézséget jelentenek, mert ezek az esetek nagyon jelentős többségében csak szakértő bevonásával dönthetők el. Pénzügyi szakértőből sajnos kevés van az országban.
A fordulópontot 2011. július 1-je jelentette, amikor is a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény létrehozta a Pénzügyi Békéltető Testületet. A pénzügyi békéltetés létrehozásának gondolata annak érdekében fogalmazódott meg, hogy a pénzügyi szolgáltatók ügyfeleikkel való együttműködése kikényszeríthető legyen, továbbá, hogy szakmailag jól felkészült, tapasztalt, a pénzügyekben jártas jogászok és közgazdászok működjenek közre a pénzügyi tárgyú jogvitákban, egyszerűen, gyorsan és költségkímélő módon. Az ilyen eljárások legfontosabb jellemzője tehát, hogy gyorsak és ingyenesek. Olyan fórum áll rendelkezésre, ahol a felek szabad belátásuk szerint - egy kis segítséggel - egyezséget köthetnek, és ezáltal a bírósági utat elkerülve a bírósági szervezetrendszert is tehermentesítik.
Amikor a pénzügyi jogviták megoldása is még az általános békéltetés rendszerében zajlott 2010-ben, összesen 880 kérelmező vette igénybe ezt a lehetőséget. 2011-ben - a Testület működésének első féléve alatt már 1196 fogyasztói kérelem érkezett, és még ebben az évben 857 le is zárult. A 2012. év volt a pénzügyi békéltetés első teljes éve, ekkor már nőtt az ügyek száma, 3224 kérelmet nyújtottak be a pénzügyi fogyasztók, 2013-ban pedig újabb 4320 ügyben
- 52/53 -
kezdeményeztek eljárást. Az ügyszám növekedése azt mutatta, hogy a Testület irányába megnyilvánult egyfajta társadalmi bizalom, mert működése kiszámítható és szakmai alapú. A kiszámíthatóság és a szakmaiság a felek számára alapvető érték volt és ma is az, mert biztonságot nyújt.
A Testület tevékenységének célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők jogos érdekeinek védelme, és a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése. A jogos érdek fontos szempont a Pénzügyi Békéltető Testület számára, ugyanis ennek megítélése képezi alapját döntéseinek, de magának a békéltetésnek is.
2013. szeptember végével megszűnt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Az általa korábban ellátott feladatokat a Magyar Nemzeti Bank vette át 2013. október 1-jén. A Testület számára ez a szervezeti változás a működést érdemben nem befolyásolta, mégis jelentős volt, hiszen a Testület a Magyar Nemzeti Bank szervezeti keretei között, azon belül önálló és független belső szervezetként működik a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 96-130. § szabályainak megfelelően. Működési feltételeinek biztosításáról és finanszírozásáról a Magyar Nemzeti Bank gondoskodik és vállalja, hogy ezáltal is elősegíti a pénzügyi közvetítőrendszer hatékony működését, a vitás kérdések gyors, ingyenes és mindenki számára a lehetőségek szerinti legmegnyugtatóbb megoldását.
A 2015. év nagy feladat elé állította a Testületet. Ez volt az első olyan év, amikor már nemcsak a hagyományos békéltetés volt a feladata, hanem egy egyszeri és speciális feladat ellátása is. Az egyes fogyasztóknak korábban nyújtott forint és devizahitelek tekintetében a 2014. év második felében megalkotott, kihirdetett és hatályba lépett jogszabályok, törvények és MNB elnöki rendeletek alapján a Testület lett a törvényi elszámolás és forintosítás eredményeképpen előálló jogviták jogorvoslatának elsődleges fóruma. A 2015. év nagy kihívást jelentett. A Testület működésének első négy évében összesen 12.921 fogyasztói kérelem érkezett, 2015-ben az új ügyek száma 20.353 volt. Olyan ügymennyiség megfelelő elintézésére kellett készen állni, mely az előző négy évben együttesen sem volt. Új szabályok születtek, melyek új munkaszervezést, jelentős szervezeti változást, a korábbitól eltérő munkamódszert, nagyobb létszámot, informatikai és fizikai infrastruktúra fejlesztést, nem utolsó sorban komoly szakmai felkészülést igényelt. A Testület jellege és szerepe nagymértékben változott meg. Már nemcsak békéltetés zajlott, hanem azon jelentősen túlmutató döntéshozatal is ezzel egyedülálló gyakorlatot teremtve az alternatív vitarendezésben. Az új szerep és a nagy feladat szükségessé tette, hogy a Testület általános működését szabályozó MNB törvénybeli szabályok is módosuljanak azt eredményezve, hogy az ügyek a korábbinál gyorsabban és nagyobb mennyiségben a három tagú tanácsban történő tárgyalás mellett egy tanácstag és egy jegyzőkönyvvezető által is intézhetőek legyenek. Ettől az évtől kezdődően a Testület - a törvény erejénél fogva is - már méltányossági ügyekkel is foglalkozott, lehetőségéhez képest rendelkezésre kívánt állni az önhibájukon kívül kötelezettségeiket teljesíteni nem tudó pénzügyi fogyasztóknak segítve őket abban, hogy ügyükben a pénzügyi szolgáltatók megfontolhassák, tudnak-e, akarnak-e méltányossági szempontú döntést hozni.
- 53/54 -
A Testület eljárása nem közigazgatási eljárás, önállóan perelhető, a pert magával a Testülettel szemben kell megindítani. A bíróság előtti jogorvoslat sem közigazgatási, hanem a Fővárosi Törvényszék előtti peres eljárás. A Testület működésének alapját és jogi keretét a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény szabályain túl a 98/257/EK Bizottsági Ajánlás szerinti alábbi működési elvek adják:
1. Függetlenség. A Testület a Magyar Nemzeti Bank szervezeti keretein belül működő, de szakmailag független, nem utasítható szervezet, mely függetlenség nemcsak magára a Testületre, hanem annak elnökére és tagjaira is vonatkozik. A Testület elnöke 6 évre kinevezett vezető, akinek megbiztatása csak az MNB törvényben foglalt esetekben szűnhet meg.[1]
2. Átláthatóság. A végzett tevékenységéről és működésének szabályairól a Testület folyamatosan tájékoztatást ad honlapján[2], éves jelentéseiben és kérésre.[3]
3. Kontradiktóríus eljárás. Az eljárásban biztosított az, hogy a felek a meghallgatások alkalmával személyesen megjelenjenek és álláspontjaikat szóban és írásban is kifejtsék, a kérelmekkel érintett pénzügyi szolgáltatók pedig együttműködésre kötelezettek.[4]
4. Hatékonyság. A Testület eljárása gyors, az előtte folyó eljárásokban a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 60 napon belüli időpontra az eljáró tanács meghallgatást tűz és az eljárást 90 napon belül be is fejezi. Ezt a határidőt az elnök ügyenként egy alkalommal, maximum 30 nappal hosszabbíthatja meg. Az eljárásért sem a kérelmezőnek, sem a pénzügyi szolgáltatónak fizetnie nem kell, az eljárás díjmentes, de a felmerült költségeket (ha ilyen van) a felek maguk viselik.[5]
5. Jogszerűség. A Testület minden tagja jogi egyetemi diplomával és jogi szakvizsgával és/vagy közgazdasági egyetemi diplomával rendelkező, a pénzügyi szektor valamely területén és/vagy bíróságon gyakorlatot szerzett és tapasztalt munkatárs, a Magyar Nemzeti Bank alkalmazottai. Munkáját mindenki a vonatkozó jogszabályok ismeretében és felhasználásával, szakszerűen végzi. A tagok az általuk vitt konkrét ügyekben függetlenek és pártatlanok.[6]
6. Szabadság. A meghozott döntések nem érintik a fogyasztóknak azt a jogát, hogy bírósághoz forduljanak, a Testület ajánlásaival és kötelezést tartalmazó határozataival szemben ugyanis a törvény biztosítja a bírósági jogorvoslat lehetőségét.[7]
7. A képviselet lehetősége. A Testület előtti eljárásokban mind a meghatalmazott nélküli személyes megjelenés, mind a meghatalmazott általi képviselet a magánszemély kérelmező fogyasztók által lehetséges. Meghatalmazott bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is lehet. A kérelmező az eljárásban a meghallgatáson akkor is
- 54/55 -
személyesen vehet részt, ha magát meghatalmazottal kívánja képviseltetni. A pénzügyi szolgáltatók meghatalmazott képviselőik útján képviseltetik magukat, akik a szervezet alkalmazottai vagy ügyvédek.[8]
A szervezet élén a Testület elnöke áll, helyettese a hivatalvezető. A békéltető testületi tagok osztályokba szerveződve végzik tevékenységüket, az adminisztrációs feladatok jelentős részét a Hivatal munkatársai (jogi referensek, békéltetési szakértők, szóvivő és asszisztensek) látják el, valamennyien az MNB-vel állnak munkaviszonyban.
A Testület összlétszáma 2016. december 31. napján 49 fő volt (elnök, hivatalvezető, 25 fő testületi tag, 22 fő hivatali munkatárs). A 2014-15. években történt szervezeti átalakítások eredményeként kialakult irányítási és szervezeti struktúra nem változott. A 2016. évhez képest csupán annyi változás következett be, hogy a korábbi öt osztály helyett 2017 őszére már csak négy osztályra tagozódott a Testület. Békéltetési ügyekben már valamennyi osztály újra eljárt és tartott meghallgatásokat az év folyamán, ezek közül csupán egy osztály foglalkozott elszámolási ügyekkel, melyek intézése a törvény szerint továbbra is csak tanácsban volt lehetséges.
Az eljárások általában 45-50 nap alatt zajlanak le, a meghallgatások tűzése 45 napon belüli időpontra történik. A meghallgatások időtartama maximum 1,5 óra. A fogyasztók számára az MNB központi ügyfélszolgálata nyújt segítséget, a pénzügyi szolgáltatók kapcsolattartói részére közvetlen elérhetőséget e-mailben és telefonon biztosít a Testület.
A pénzügyi békéltetés nem mediáció, a pénzügyi szektorban jellemzően nincs mediálás. A pénzügyi békéltetést végző testületi tagok olyan pénzügyi szakemberek, akik szakvizsgázott jogászok és/vagy közgazdasági egyetemi végzettségű közgazdászok. A pénzügyi békéltetés lényege, hogy a Testület a pénzügyi tárgyú joganyag ismerete alapján a konkrét ügyben megvizsgálja a jogi környezetet, feltárja a pénzügyi szolgáltató által elkövetett esetleges (jog)szabálysértéseket, ezáltal "ösztönözve" a szolgáltatót egyezségre. Amennyiben ilyet nem követett el, az egyezséget csak méltányosság gyakorlására alkalmas esetekben támogatja.
3.1. A Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárás megindításának feltételei. A pénzügyi fogyasztói jogvita bíróságon kívüli rendezésére akkor kezdeményezhető a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása, ha
- 55/56 -
- a kérelmező fogyasztónak minősül, vagyis olyan természetes személy, aki önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében jár el (az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak nem minősülnek fogyasztónak) és
- a vitás ügy olyan pénzügyi szolgáltatóval (bank, egyéb hitelintézetek, biztosító, pénzügyi vállalkozások, pénztár, befektetési szolgáltató) áll fenn, amelyet a Magyar Nemzeti Bank felügyel, és
- a vitás ügy a fogyasztó és a pénzügyi szolgáltatója között létrejött, szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogviszonnyal, szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos ún. pénzügyi fogyasztói jogvita.
A Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának megindításához alapvető feltétel, hogy a fogyasztó először közvetlenül a pénzügyi szolgáltatóval kísérelje meg rendezni a vitás ügyét, illetve méltányossági kérelmet nyújtson be.
3.2. Ügytípusok
- A belföldi békéltetési ügyek ügytípusba azok az ügyek sorolhatók, amelyek magyarországi fogyasztó és magyarországi szolgáltató vitáját jelentik.
- A határon átnyúló (FIN-Net) békéltetési ügyek közé azok az ügyek tartoznak, amely során magyarországi lakóhellyel/tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztó és EGT tagállambeli székhelyű/telephelyű pénzügyi szolgáltató vitája vagy fordítva (angol nyelven) zajlik.
- Az ügytípusok harmadik csoportját az online békéltetési ügyek jelentik, melyek a pénzügyi fogyasztó és annak pénzügyi szolgáltatója között létrejött online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatban pénzügyi fogyasztói jogvita bíróságon kívüli rendezésére irányulnak, az Európai Unió online vitarendezési platformja segítségével.
Az eljárás során elsőként a Pénzügyi Békéltető Testület megvizsgálja, hogy a kérelem megfelel-e a törvényi feltételeknek. Amennyiben igen, úgy kérelmét befogadja és megindul az eljárás.
Amennyiben a kérelem formájában vagy tartalmában nem felel meg a törvényi követelményeknek, a Pénzügyi Békéltető Testület a hiányok megjelölésével hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt. A Testület a kérelmet meghallgatás kitűzése nélkül írásban elutasítja, ha az eljárás lefolytatására nincs hatásköre, ha a kérelemből megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban közvetítői eljárást indítottak vagy per van folyamatban, vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak. A méltányossági eljárás lefolytatásának nem akadálya, ha már jogerős ítéletet hoztak, vagy bírósági végrehajtási eljárás van folyamatban.
A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása ingyenes, eljárási díj, illetékfizetési kötelezettség nem terheli a kérelmezőt. Eljárhat személyesen, vagy pedig képviseletére meghatalmazást adhat bárki másnak, nemcsak jogi képviselő
- 56/57 -
részére. A Testület az eljárásban a kérelem megküldésével a pénzügyi szolgáltatót válaszirat benyújtására hívja fel, és hetvenöt napon belül személyes meghallgatást tart. A személyes meghallgatás helyszíne a Budapest, Váci út 76. szám alatti Capital Square Irodaház földszintje. A személyes meghallgatáson lehetőség nyílik a felek közötti személyes egyeztetésre. A meghallgatáson a pénzügyi szolgáltató képviselőjének részvétele kötelező. Az eljárás lefolytatására kilencven nap áll rendelkezésre, amelynek kezdetét a hiánytalan kérelem beérkezésétől kell számítani. Az eljárási határidőbe nem számít be az az időtartam, amely a kérelem hiányainak pótlásával telik. A kilencven napos határidőt a Testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Az eddigi gyakorlat szerint az ügyek általában 50-60 nap alatt befejeződnek, vagyis akár két hónapon belül is egyezséget köthet a fogyasztó a pénzügyi szolgáltatóval. A Testület a felek közötti egyezséget jóváhagyja, ha az megfelel a jogszabályoknak.
Az alávetés a pénzügyi szolgáltató írásban vagy meghallgatáson szóban megtett és jegyzőkönyvezett nyilatkozata, amelyben vállalja, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának, egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát, azaz magára nézve kötelezőnek fogadja el a Testület döntését. Az alávetési nyilatkozatok lehetnek általános vagy eseti (egy adott ügyre vonatkozó) alávetési nyilatkozatok.
Mind az általános, mind az eseti alávetési nyilatkozat megadása a szolgáltató részéről szabadon választható volt, nem volt olyan jogszabályi rendelkezés, amely a szolgáltatókra nézve kötelezően előírná, hogy az eljárásban alávetési nyilatkozatot kell tenniük, azonban 2017. év január 1. napjától minden szolgáltatóra kiterjedő jogszabályváltozás eredményként a Testület előtti eljárásban 1.000.000,- Ft összeghatárig jogszabályi alávetés került bevezetésre. Ez azt jelenti, hogy nem a szolgáltató egyoldalú döntése az, hogy aláveti-e magát a Testület döntésének vagy sem, hanem azon ügyekben, amelyek az 1.000.000,- Ft összeget nem haladják meg és a felek között nem jön létre egyezség, valamint a kérelem alapos, a Testület kötelezést hoz.
A jogszabályi alávetésen túl az alávetési nyilatkozatában a pénzügyi szolgáltató korlátozhatja kötelezettségvállalásának mértékét illetve hatályát a jogvita tárgyának általa meghatározott értékében (pl.: megjelöli azon összeghatárt, amelyen belül benyújtott kérelmezett összegig érvényes az alávetési nyilatkozata), vagy más módon (pl.: megjelöli azon ügyletet, amire nem terjed ki az alávetési nyilatkozata). A Pénzügyi Békéltető Testület a nála megtett alávetési nyilatkozatokról nyilvántartást vezet. A Testület ajánlásainak és kötelezéseinek száma folyamatosan csökken, a szolgáltatók megegyezésre vonatkozó hajlandósága és képessége növekszik, az ügyek mintegy 40%-ában egyezség születik, és ha ez így van, akkor elmondható, hogy a pénzügyi békéltetés beváltja a hozzá fűzött reményeket!
- 57/58 -
A Testület a 2017. évben is, az előző évekhez hasonlóan, nagy hangsúlyt fektetett nemzetközi kapcsolatai ápolására és az egyre szélesebb körű nemzetközi együttműködésben való részvételre. Ez a törekvés a már meglévő nemzetközi szervezeti tagságokon kívül a tavaly bevezetett Online vitarendezési platformhoz történő csatlakozásban is megnyilvánult. A korábbi évek tapasztalatai egyértelmű bizonyítékai annak, hogy a nemzetközi szintű együttműködés jelentős mértékben képes növelni a pénzügyi békéltetés sikerességét és határozottan javítja a békéltető mechanizmusok, eljárások minőségét. A Testület nemzetközi tevékenységében továbbra is kiemelt szerepet tölt be a FIN-Net és az INFO Network hálózatokkal, valamint az abban részes egyes szervezetekkel külön-külön is megvalósuló kapcsolat.
6.1. Nemzetközi kapcsolatok - FIN-NET. A FIN-Net hálózat az Európai Gazdasági Térség (az Európai Unió tagállamai, valamint Izland, Lichtenstein és Norvégia) területén működő európai rendszer, a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatók között kialakult határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogviták alternatív vitarendezésére létrejött szervezet. Az elnevezés angol nevének rövidítéséből - Financial Dispute Resolution Network - származik.
A FIN-Net hálózata 2001-ben jött létre az Európai Bizottság döntése alapján és mára már több mint 60 olyan szervezetet tömörít, melyek valamilyen módon alternatív vitarendezéssel, így békéltetéssel, döntőbíráskodással vagy mediációval foglalkoznak a tagállamok valamelyikében. A FIN-Net abban segít a fogyasztóknak, hogy ha egy másik tagállamban működő pénzügyi szolgáltatóval - bankkal, biztosítóval, befektetési vállalkozással, stb. - jogvitájuk támad, azt az adott ország alternatív vitarendezési fórumának segítségével oldhassák meg. A határon átnyúló jogvitával kapcsolatban minden tag, így a magyar Pénzügyi Békéltető Testület is köteles bárki kérésére haladéktalanul írásban vagy más megfelelő formában tájékoztatást adni a FIN-Net működéséről, a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a FIN-Net-ben részt vevő más EGT állambeli alternatív vitarendezési fórumról és annak eljárásáról. Minden tag folyamatos statisztikai adatszolgáltatást teljesít az előtte indult határon átnyúló ügyekkel kapcsolatos eljárásokról az Európai Uniónak és jogosult a hálózat tagjainak egymás közötti kapcsolattartását elősegítő intranetes adatbázis használatára.
6.2. Nemzetközi kapcsolatok - INFO NETWORK. A Testület 2012. január 1-től teljes jogú tagja a világ pénzügyi ombudsmanjait tömörítő, jelenleg öt kontinens több, mint félszáz tagszervezetét számláló INFO Network hálózatnak is. Minden tagjáról, így a magyar Pénzügyi Békéltető Testületről szóló információkat honlapján rendszeresen megjelenteti[9]. A szervezetet Londonban, 2007. szeptember 26-án az USA, Nagy Britannia, Új-Zéland, Írország, Kanada és Ausztrália együttműködésével
- 58/59 -
hozták létre, célja a tagországokban legfőképpen a pénzügyi szektor területén működő alternatív vitarendezési mechanizmusok összehangolása, egy átfogó rendszer kidolgozása volt. A szervezet tagjai négy régiót alkotnak, Eurázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália régióit. A tagok által elfogadott hat alapvető elv szerint működik: függetlenség, pártatlanság, hatékonyság, méltányosság, átláthatóság és elszámoltathatóság.
A szervezeten belüli együttműködés az alternatív, azaz a bíróságon kívüli vitarendezési modellek kialakítása, magatartási kódexek létrehozása, az információs technológia használatának továbbfejlesztése, bizonyos ismétlődő kérdések és problémák rendszerszintű kezelése, a határon átnyúló panaszok egységes és gördülékeny megoldása, a továbbképzési lehetőségek és irányok megosztása céljából és érdekében történik. A szervezet a hangsúlyt a nemzetközi standardok szerint kialakított fogyasztóvédelmi alapelvek érvényesítésére helyezi, amelynek biztosítékai a független és pártatlan alternatív vitarendezési fórumok. A szervezet Közép- és Kelet- Európa vonatkozásában különös figyelmet fordít a régió országai közötti információcserére és konzultációra.
A Testület által meghozott egyes döntésekkel szemben a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény kétféle, az elszámolási törvény elszámolási ügyekben egy harmadik típusú jogorvoslati lehetőséget biztosít. A Testület megalakulása óta, azaz 2011. július 1-től- a MNB törvény 116. § (2) és (3) bekezdése szerint - van jogi lehetőség arra, hogy a kötelezést tartalmazó határozat és az ajánlás ellen hatályon kívül helyezés lehet kérni a Fővárosi Törvényszéktől. Ez a fél részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül lehetséges, ha
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
2017. január 1. óta a Testület egyezség hiányában akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hozhat, ha az adott ügyben érintett pénzügyi szolgáltató alávetési nyilatkozatot nem tett, de a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye - sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor - nem haladja meg az egymillió forintot. Ez az úgynevezett kötelező vagy jogszabályi alávetés, mely alapján a meghozott határozattal szemben a fentiektől eltérő jogorvoslati lehetőség van. Ezt a jogorvoslati lehetőséget az MNB törvény 121-122. §-aiban foglalt szabályok biztosítják, melyek kimondják, hogy az érintett pénzügyi szolgáltató a határozat közlésétől számított 15 napon belül ellentmondással élhet, és ha az kellő időben érkezett és nincs elutasítási ok (vagyis azt a Testület nem utasítja el), akkor az előterjesztett ellentmondás folytán az eljárás perré alakul, melyben a Testület félként nem vesz részt. Jogszabályon alapuló kötelezést az említett jogszabályhely hatályban léte óta
- 59/60 -
a Testület 1 ügyben hozott, amellyel szemben jogorvoslat benyújtására nem került sor.
A harmadik típusú jogorvoslat az elszámolási törvény alapján az elszámolási ügyekben a bíróság előtti nem peres eljárást rendeli jogorvoslati lehetőségként a fogyasztó lakóhelye szerint illetékes törvényszék területén működő járásbíróságok előtt. Ezek a nem peres eljárások írásban zajlanak, személyes megjelenést nem igényelnek és eredményük lehet a Testület határozatának jóváhagyása, annak hatályon kívül helyezése és a Testület új eljárásra utasítása (megismételt eljárás) vagy hatályon kívül helyezés és új döntés meghozatala.
A Pénzügyi Békéltető Testülethez a 2011. július 1. megalakítása óta eltelt 6 év alatt több, mint 24.000 fogyasztó fordult kérelemmel a pénzügyi jogvitája bíróságon kívüli rendezése érdekében. A 2017-es év szinte teljesen átalakította, megváltoztatta a korábbi években tapasztalt tendenciákat. Kilenc évvel a pénzügyi válság után és két évvel a törvényi elszámolásra kötelezést követően a Testület elé került ügytípusok, jogvitát eredményező pénzügyi szolgáltatások egymáshoz viszonyított aránya, az ügymennyiség, a kérelmek jellege és a szolgáltatók magatartása is más lett, mint korábban. A legjelentősebb változás abban állt, hogy a korábbi évek mindegyikében a legnagyobb arányt képviselő hitel- és kölcsönügyek száma jelentősen visszaesett. Érthető, hiszen mindig is a deviza alapú hitelekkel kapcsolatos jogviták voltak dominánsak a Testület megalakulása óta. 2017-re azonban már jelentősen javult a helyzet a hitel- és kölcsönnyújtással kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás terén a pénzpiacon, hiszen ekkorra lezajlott az törvényi elszámolás folyamata az érintett szolgáltatóknál, a jogorvoslati határidők is elteltek és több, mint két éve hatályban voltak már a "fair banki" szabályok, melyek éreztették is hatásukat. 2016 végétől és nagyrészt 2017-ben jelentős portfólió átruházások történtek az úgynevezett nem teljesítő hitelek piacán, az eredeti hitelezők követeléskezelőkre engedményezték magánszemélyekkel szembeni hitel-, kölcsön és lízingszerződésekből eredő követeléseiket. Mindez együttesen eredményezte, hogy kevesebb hitel- és kölcsöntermékkel kapcsolatos jogvita volt, mint korábban, ezzel egyidejűleg azonban jelentősen nőtt a követeléskezelőkkel szembeni, elsősorban méltányossági alapú igényt tartalmazó ügyek száma. Ugyancsak több volt, mint a korábbi években a betétekkel és a pénzforgalommal kapcsolatos ügymennyiség.
Jelentősen nőtt az érdemi elbírálásra alkalmas kérelmek száma, ez az összes ügy 82 százalékát jelentette. A beérkező kérelmek tartalma, minősége jelentősen változott, javult az évek során. A fogyasztók kicsit tudatosabbak lettek, jobban odafigyelnek arra, hogy mely pénzügyi termék milyen tulajdonsággal bír, jobban értik a pénzügyi szolgáltatások jellemzőit és működését, jobban meg tudják fogalmazni igényeiket és érthetőbben készítik el kérelmeiket. A megalakulás évében a beérkező kérelmek 49%-át többségében azért kellett elutasítani, mert az eljárásra nem volt hatáskör vagy olyan eljárási akadályt észlelt az eljáró tanács,
- 60/61 -
amely miatt a törvény szerint nem lehetett eljárást lefolytatni. A következő években az eljárás megindítása előtt elutasított kérelmek aránya és darabszáma csökkent, egyre nagyobb arányban kerültek befogadásra a kérelmek, így egyre magasabb lett az érdemi elbírálásra alkalmas általános (békéltetési) ügyek aránya. Ez az arány 2017. I. félévre már 82 százalékára emelkedett. Ezzel párhuzamosan fokozatosan csökkent azoknak a beadványoknak aránya, amelyeknél hiányos iratok, eljárási akadály vagy hatáskör hiánya miatt érdemben nem volt intézhető az ügy. Ez a tendencia a kérelmezők szempontjából kedvező.
Az érdemi szakaszba érő ügyeknek négyféle kimenetele lehet. A felek közötti egyezség jóváhagyására akkor kerülhet sor, ha az megfelel a jogszabályoknak. Az egyezség elmaradása esetén, ha a pénzügyi szolgáltató alávetette magát a Pénzügyi Békéltető Testület döntésének és a kérelem megalapozott, kötelezést tartalmazó határozat születik. A 2017. január 1-jét követően benyújtott kérelmek esetében szolgáltatói alávetés nélkül is hozhat kötelezést tartalmazó határozatot a Testület, ha nincs egyezség, a kérelem megalapozott és annak összege nem haladja meg az 1 millió forintot (kötelező jogszabályi alávetés). Ajánlást tesz a Testület, ha az igény megalapozott, meghaladja az 1 millió forintot és a szolgáltató nem tett alávetési nyilatkozatot.
Amennyiben a felek között nem jön létre egyezség és olyan körülmény áll fenn, amely miatt a Testület nem tud döntést (ajánlás, kötelezés) hozni, a befogadást követően már csak az eljárás megszüntetésének van helye. A befogadott eljárások eredményét az alábbi táblázat tartalmazza:
| Egyezség | Ajánlás | Kötelezés | Megszüntető határozat | |||
| 2011. II. félév | 214 | 39 | 10 | 155 | ||
| 2012. év | 847 | 76 | 24 | 906 | ||
| 2013. év | 1 185 | 75 | 14 | 1 029 | ||
| 2014. év | 1 422 | 28 | 5 | 1 351 | ||
| 2015. év | 1 048 | 3 | 1 | 1 803 | ||
| 2016. év | 855 | 6 | 2 | 2 381 | ||
| 2017. I. félév | 456 | 6 | 4 | 1155 |
Az érdemi szakaszba érő, vagyis a befogadott ügyek 28 százaléka zárult a felek közötti egyezség megkötésével és a Testület általi jóváhagyásával. Az egyezségek számában és arányában 2014 óta csökkenés figyelhető meg, és a megszüntető határozatok aránya ezzel párhuzamosan növekedett. A megszüntetések mögött
- 61/62 -
sok esetben áll valamilyen megegyezés, további egyeztetések folytatására vonatkozó szándék, megállapodás a felek között, vagy éppen az, hogy a kérelmező a Testület előtti eljárásban értette meg és fogadta el a szolgáltató érvelését, annak igazát, így az eljárás további folytatása szükségtelenné vált.
2017. I. félévében azoknak a megszüntetett ügyeknek az aránya, ahol a Testület tudomást szerzett a felek közötti megegyezésről, vagy a szolgáltató teljesítette a kérelemben foglalt teljes igényt, a megszüntetett ügyek 16 százalékánál volt kimutatható (kvázi egyezségek). A befogadást követően elbírált ügyek közül a kérelmező szempontjából kedvező végkimenetelű ügyek aránya - ide értve az egyezséget, a kötelezést, az ajánlást és a megszüntetett ügyek közül a kvázi egyezségeket - 40,1 százalékot tett ki.[10] ■
JEGYZETEK
[1] MNB törvény 96.§ (2), 97.§ (2), 100.§ (1), (2), (4) és 101.§ (4)
[2] Lásd: www.mnb.hu/bekeltetes
[3] MNB törvény 99.§, 115.§ és 129-130.§
[5] MNB törvény 106.§ (3) és 112.§ (5)
[6] MNB törvény 97.§ (1), (3) és 98.§ (4)-(7)
[10] Elérhetőségek: honlap: www.penzugyibekeltetotestulet.hu; Személyesen a központi ügyfélszolgálaton: Budapest I. kerület Krisztina krt. 39., Postai úton: 1525 Budapest Pf. 172. és Pf. 670, E-mailben: info@, Meghallgatások helyszíne: XIII. kerület, Budapest Váci út 76., Capital Square Irodaház
Lábjegyzetek:
[1] A szerző elnök, Pénzügyi Békéltető Testület (Magyar Nemzeti Bank).
Visszaugrás
