A bankszámlaszerződést írásban kell megkötni (Pft. 13. §). A Pmt. (részleteiben itt nem ismertetett) szabályaiból következően azonban ez a követelmény nem teljesülhet távollévők között a Ptk. 214. §-ában írt módon. A 2005. évi XXV. törvény lehetővé teszi ugyan pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződések kötését távértékesítés keretében is, azonban ennek 1. § (3) bekezdése rögzíti, hogy más jogszabálynak a pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződés alakiságára vonatkozó előírásait e törvény rendelkezései nem érintik, továbbá nem ad felmentést a Pmt. alkalmazása alól, tehát bankszámlaszerződés esetében csak az ennek keretében létrejövő azon pénzforgalmi szerződésekre alkalmazható, amelyek tekintetében a bank külön átvilágításra nem köteles, illetve a korábbi ügyfél-átvilágítás adataival összevetve megfelelően tudja biztosítani az ügyfél-azonosítást, illetve az ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzését. Ez lehetetlenné is teszi a gondnokság alá helyezett nagykorúak számára a bankszámlaszerződés megkötését törvényes képviselőjük jóváhagyása nélkül. A Ptk. 529. § (1) bekezdésének alkalmazása körében közzétett BH 1999/324. számú eseti döntésben ezt még érvényesnek találta a bíróság. Azóta azonban nem csak a pénzmosásra vonatkozó joganyag, hanem a korlátozottan cselekvőképesek önálló rendelkezési tartománya is változott. Úgy tűnik a jogesetben megfogalmazott jogelv a jelenleg hatályos jogszabályok mellett nem követhető.
A fenti formakényszer csak a bankszámlaszerződésre, mint keretszerződésre vonatkozik. A bankszámlával kapcsolatos fizetési megbízások adásának és elfogadásának módjára vonatkozóan a bank és ügyfele a jogszabályi követelményeken túl további megszorításokban állapodhatnak meg (pl. hogy csak személyesen nyújtható be, csak kézírással tölthető ki a vonatkozó nyomtatvány stb.). Értelemszerűen a felek jogviszonyában ez a megállapodás is irányadó függetlenül annak formájától. A bankszámlaszerződés teljesítése körében az együttműködés módját rendező megállapodásra ugyanis a bankszámlaszerződés alakszerűségei nem vonatkoznak (BDT 2005/1267). Az MNBr-ben szabályozott különböző fizetési módok (pl. átutalások, beszedések, akkreditívek stb.) minden esetben a bankszámlaszerződéshez mint szerződési kerethez kapcsolódó önálló megbízási típusú ügyletek, a Ptk.-nak a megbízási szerződéstípusra vonatkozó rendelkezései minden esetben a háttérszabályaiknak tekintendők, ahogy ez a bírói gyakorlatban töretlenül érvényesül is (pl. BDT 2005/1267., BH 2006/367., BH 2001/33., BH 1994/382. stb.). Ezek között kiemelkedő jelentősége van a Ptk. 474. § (2) bekezdésének, amely alapján a megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni, valamint a Ptk. 476. §-ának is, amelynek értelmében, ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. Értelemszerűen ez a figyelmeztetési kötelezettség nem terjed ki a fizetési megbízás anyagi jogi megalapozottságára, vagyis a bank vizsgálódása nem terjed ki a fizető fél és a kedvezményezett anyagi jogi kapcsolatára, valamint az abból fakadó jogok és kötelezettségek tartalmára, hanem a fizetési megbízások alaki követelményeire vonatkozik (adott esetben tehát a beszedési megbízás mellékletei - úgy mint váltó, csekk, egyéb okiratok - csatolásának szükségességére).
A bankszámlaszerződés tartalmi követelményeit meglehetős részletességgel adja meg a Pft. 14. §-a. Ezeket a követelményeket nyilvánvalóan kielégítik a bankok által készített blankettaszerződések. Ha mégsem, akkor a szerződés, mint jogszabályba ütköző, semmis. Az más kérdés, hogy a bankok értelmezésében az általános szerződési feltételeknek, a különféle üzletszabályzatoknak, kondíciós listáknak és hirdetményeknek az összessége jelenti a keretszerződést, így akár olyan kiemelkedő jelentőségű szerződési elemekre nézve is, mint a fizetési művelet távközlési eszközzel vagy más elektronikus úton történő jóváhagyásának módjára vonatkozó szabályok tulajdonképpen megállapíthatatlanok, követhetetlenek az ügyfelek nagy többsége számára.
A Pft. 15. §-a alapján a bank a szerződés módosítását annak hatálybalépését legalább két hónappal megelőzően köteles papíron vagy tartós adathordozón, egyértelműen, közérthetően, pontosan, megfelelő nyelven kezdeményezni, külön tájékoztatva a számlajogosultat arról, hogy lehetősége van a módosítás hatálybalépése előtt a keretszerződés azonnali és díj- költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentes felmondására, ennek hiányában azonban a módosítást az ügyfél részéről elfogadottnak kell tekinteni. (E szigorú szabályok nem vonatkoznak a kamatlábnak vagy átváltási árfolyamnak a vonatkozó referenciákhoz igazodó módosítására.) A Hpt. 210. §-ának (11) bekezdése ehhez képest lényegesen enyhébb feltételek mellett teszi lehetővé a bankok számára a szerződések módosítását, ami - a megfogalmazása szerint - a bankszámlaszerződésre is értelmezhető lenne, azonban a Pft. a Hpt.-hez képest speciális jogszabálynak tekintendő, így a kettő viszonyában alkalmazandó a lex speciális derogat legi generale elv.
Nem szűnik meg a bankszámlaszerződés a számlatulajdonos halálával [Ptk. 323. § (2) bekezdés], az abból származó jogok és kötelezettségek az örökösre szállnak (EBH 2006/1426). A bankszámlaszerződés keretében létrejövő fizetési megbízások, mint önálló részügyletek viszont a Ptk. 481. § b) pontja alapján az ügyfél halálával megszűnnek. Ilyen esetben a megbízás a Ptk. 482. § (1) bekezdése értelmében akkor szűnik meg, amikor a megbízott a megbízó haláláról hitelt érdemlően tudomást szerez, a megbízott azonban a Ptk. 482. § (2) bekezdése alapján a megbízó érdekének védelmében a halaszthatatlan intézkedéseket köteles megtenni mindaddig, amíg a megbízó jogutódja az ügy intézéséről gondoskodni nem képes. Adott esetben tehát pl. egy közüzemi szolgáltató vagy lakásszövetkezet javára szóló rendszeres átutalási megbízást - megfelelő bankszámlafedezet esetén - a bank továbbra is köteles teljesíteni, viszont kizárólag valamely kedvezményezett érdekét szolgáló (pl. ajándékképpen történő) átutalást nem. Ilyen esetben az örökhagyó által átutalni rendelt, de halálának bekövetkezéséig még át nem utalt pénzkövetelés az örökhagyó hagyatékában marad, és a kedvezményezettnek kötelmi jogi követelése keletkezik az örökössel szemben (EBH 2006/1426).
Fizetési művelet teljesítésére - a hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján végzett átutalás kivételével - akkor kerülhet sor, ha azt a fizető fél előzetesen jóváhagyta. A felek a keretszerződésben megállapodhatnak arról, hogy a jóváhagyás utólagos is lehet [Pft. 37. § (1) bekezdés]. A jóvá nem hagyott vagy a jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet helyesbítése iránti kérelem esetén a pénzforgalmi szolgáltató köteles bizonyítani - adott esetben a hitelesítés által -, hogy a kifogásolt fizetési műveletet a fizető fél jóváhagyta, a fizetési művelet megfelelően került rögzítésre, és a teljesítést műszaki hiba vagy üzemzavar nem akadályozta [Pft. 43. § (1) bekezdés]. A jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítése esetén a pénzforgalmi szolgáltató haladéktalanul köteles a) megtéríteni a fizető fél részére a fizetési művelet összegét, b) a fizetési számla tekintetében a megterhelés előtti állapotot helyreállítani és c) megtéríteni a fizető fél kárát [Pft. 44. § (1) bekezdés].
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
