2014. március 15-től kezdődően a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénybe (Ctv.) kerülnek az eltiltásra vonatkozó rendelkezések, amelyek eddig a Gt. 5. §-ában és 23. §-ában voltak. A módosítást bevezető törvény indokolása szerint az új Ptk. alapozta meg a változásokat: "Az eltiltás jelenlegi társasági jogi szabályai átdolgozásra kerültek. Az új Ptk. 3:22. §-a a jogi személyek általános szabályai között és a 3:90. §-a a gazdasági társaságok közös szabályai között általános szabályként rögzíti, hogy nem lehet vezető tisztségviselő, illetve gazdasági társaságban tag, aki eltiltás hatálya alatt áll."
Ennek a legfontosabb következménye az, hogy már nemcsak a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezések tartalmazzák az eltiltást, hanem valamennyi cég esetében alkalmazni kell ezeket a szabályokat. (A kényszertörlési eljárásoknál - miután azok valamennyi cég esetében elrendelhetők - már rendelkezett a Ctv. az eltiltásról, azonban ez nem állt összhangban a többi, nem gazdasági társaság cégre vonatkozó szabállyal.) Tartalmában is más ez a jogintézmény, mint a korábban több helyen található szabályokból megállapítható eltiltás.
A rendelkezések áttanulmányozásából egyértelműen levonható az a következtetés, hogy a cégbíróság egy egységes tartalmú eltiltási határozatot hoz, akár tagként, akár vezető tisztségviselőként követte el azt a cselekményt a személy, amely miatt az eltiltást tartalmazó határozatot meghozták. Ugyanígy egységesek a jogerős végzés következményei is a megszerezhető befolyás mértékére és a vezető tisztségviselői pozícióra vonatkozóan.
- 8/9 -
A Ctv. 9/B. § (1) bekezdése nem mondja ki, hogy mitől is lesz eltiltva a személy, csak azt határozza meg, hogy milyen magatartás miatt kerül sor az eltiltásra. A három alpont alapján megállapítható, hogy itt tulajdonképpen keveredik a tulajdonosi és a vezetői tisztségből fakadó felelősség. Az a közös bennük, hogy sem önként, sem végrehajtás útján a megállapított kötelezettség nem került teljesítésre.
A rendelkezések következménye azonban egyelőre felmérhetetlen. A szövegből következően ugyanis lehetséges, hogy valakit a tagsági jogviszonyára tekintettel tiltanak el, ám az kihat a más cégben levő vezető tisztségviselői minőségére is, azaz az eltiltás folytán törölni kell minden vezető tisztségéből. Nyilvánvalóan a tulajdoni hányadot - alkotmányossági okok miatt - nem lehet elvenni, a tagot nem lehet kötelezni arra, hogy azt adja el. Az eltiltás - az alábbiakban részletezett szabályok alapján arra irányul -, hogy tagként ne szerezhessen meg többségi tulajdont az eltiltás hatálya alatt (ha már megvan neki, azzal nem lehet mit csinálni), illetve, hogy ne lehessen vezető tisztségviselő sehol.
Az Ctv. 9/B. § (1) bekezdés a) pontjában megfogalmazott esetben - amikor a bíróság állapította meg a személy felelősségét a felszámolás, illetve kényszertörlés során ki nem elégített hitelezői követelésért - akár tagként, akár vezetőként megállapítható a felelősség.
A Ctv. 9/B. § b) pontnál csak a korlátlan helytállási kötelezettségének eleget nem tevő tagokról beszélhetünk, s ez a korlátlan felelősség következhet magából a gazdálkodó szervezeti formából, illetve a tartósan hátrányos üzletpolitika folytatásával kapcsolatos felelősség megállapításából is [Cstv. 63. § (2) bekezdés].
A Ctv. 9/B. § c) pont kifejezetten a cégbíróság által kiszabott pénzbírság meg nem fizetését tartalmazza.
E három ponton felül a Ctv. 9/C. § tartalmazza a negyedik okot. Kényszertörlési eljárás esetén - a törvényben meghatározott kivételekkel - a cégbíróságnak el kell tiltania azt a személyt, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző évben a kényszertörölt cégben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt. Ugyanez a következménye annak, ha a cég törlésére a kényszertörlési eljárásból átalakult felszámolási eljárásban történő megszüntetést követően kerül sor.
A Ctv. 9/B. § (2) bekezdése tartalmazza tulajdonképpen a szankciót. Bármelyik magatartást követte el a személy, annak az a következménye, hogy nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője (képviselője). Az eltiltás időbeli hatálya az eltiltást kimondó határozat jogerőre emelkedése napjától számított öt év.
A Ctv. 9/B. § (1) bekezdés a)-c) pontjainak az alkalmazása során a végrehajtás eredménytelenségének megállapításához az kell, hogy a végrehajtói letiltás, illetve hatósági átutalási megbízás nem vezet eredményre és az adósnak nincs a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján lefoglalható vagyontárgya. Adós alatt természetesen azt a személyt kell érteni, akinek a felelősségét megállapították, vagy az a törvény alapján fennáll, és nem azt a céget, akit képvisel, illetve akiben tulajdonos. A végrehajtás eredménytelenségét a (4) bekezdés szerint a végrehajtó, illetve a végrehajtást foganatosító egyéb hatóság (bíróság) fogja elektronikusan közölni a cégbírósággal, akinek hivatalból - tehát kérelem nélkül indítva az eljárást - kell végzésével eltiltania az érintett személyt.
Ebből következően a Ctv. 9/B. § (1) bekezdés a)-c) pontjai alapján kötelezettséggel rendelkezőknek - amennyiben másik társaságban vezető tisztségviselők, vagy befolyással rendelkeznek - igyekezniük kell a kötelezettséget teljesíteni, akár a végrehajtási eljárásban, mert a nem teljesítés kihat a másik társaságban elfoglalt helyzetükre.
A tag befolyásának mértéke tekintetében az eltiltás hatálya alatt az eltiltás kezdetének napján már fennálló tagsági befolyás mértéke vagyoni szolgáltatás ellenében történő átruházással, ajándékozással nem növelhető - kivéve ha az így létrejövő befolyás nem éri el a többségi befolyás mértékét -, tilalom alá eső befolyás újonnan nem szerezhető. Ebből következően tehát szerezhető újabb részvény, üzletrész stb., de ez - cégenként - a meglévővel együtt nem érheti el a többségi befolyás (szavazatok több mint fele, vagy meghatározó befolyás) mértékét (Ptk. 8:2. §)
A módosítást bevezető törvény indokolása ezt így fogalmazza meg:
"Tagsági jogviszonyt érintő eltiltás nem járhat a tag fennálló részesedéseinek kényszerértékesítésével, ugyanakkor a törvényi rendelkezés immár nyilvánvalóvá teszi, hogy a már meglévő részesedéseit sem növelheti főszabályként a tag, vagyis az eltiltás időtartama alatt a részesedését nem növelheti például 60%-ról 90%-ra. Nincs akadálya ugyanakkor annak, hogy eltiltás hatálya alatt álló személy korlátolt felelősségű társaságban vagy részvénytársaságban a többségi befolyást el nem érő - vagyis a tilalom mértékét el nem érő -, már fennálló befolyását (például 20%-os befolyását) 50%-ot el nem érő befolyásra növelje. A tilalom továbbá nem vonatkozik arra az esetre, ha a befolyás növekedése nem vagyoni szolgáltatás ellenében törté-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
