A Legfelsőbb Bíróság ítéletével helybenhagyta a Fővárosi Bíróság 2000. május 2-án kelt 30.G.75.655/ 1999/7. számú ítéletét, amellyel a Fővárosi Főügyészség által a cégbíróság 1999. április 26-án kelt Cg.01-09-668439/10. számú változás bejegyzése jogszabálysértésének megállapítása mellett történő hatályában való fenntartása iránt az alperessel szemben előterjesztett keresetét elutasította.
A határozata indokolásában rögzített tényállás szerint az alperesi kft. 1998. december 30-án határozott a törzstőkéjének 80 500 000 forinttal történő felemeléséről, amelynek tárgya volt a budapesti 177699 helyrajzi számú, Budapest XX. kerület, Baross u. 118/b. szám alatti ingatlan tulajdonjoga. A változás bejegyzésére irányuló cégeljárásban az alperes csatolta az ingatlan hiteles tulajdonilap-másolatát. Ezzel igazolta az "ingatlannal való rendelkezés" jogcímét az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) melléklete I. 3. e) pontjában előírtaknak megfelelően. Az Ü. Kft. apportőr a tulajdonjogát attól a K. Kft-től származtatta, amelyiknek a tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásban szintén nem szerepelt bejegyzett adatként, hanem mindkettőjük tulajdonjog bejegyzése iránti kérelme a tulajdoni lapon csak széljegyként szerepelt. A cégeljárásban csatolt tulajdoni lap másolata szerint az ingatlan tulajdonosa M. Ferenc 4/15 és ifj. M. Ferenc 11/15 illetőségben. A tulajdoni lap adatai nem tartalmaznak olyan bejegyzett vagy széljegyen nyilvántartott kérelmet, amely az apportáló cég rendelkezési jogcímének megállapítását akadályozta volna. A változásbejegyzési eljárásban az alperes csatolta a tulajdonosváltozás alapját adó szerződést is, amely miatt a Ctv. 23. §-ának (1) bekezdése szerinti további okiratok csatolására már nem volt szükség.
A Legfelsőbb Bíróság rámutatott, hogy megalapozatlan a Legfelsőbb Bíróság Cgf.VII.33.702/1998/4. számú eseti döntésén is alapuló az a felperesi hivatkozás, hogy az ingatlan tulajdonjogával való rendelkezési jogosultság csak akkor lenne megállapítható, ha az ingatlant az apportőr az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonostól szerezte volna.
Kifejtette, hogy a cégbíróság nem lépi túl hatáskörét, ha széljegy esetén további okiratok csatolását tartja szükségesnek; ugyanis a Ctv. 23. §-ának (1) bekezdése alapján a bejegyzési eljárásban a Ctv. mellékletében meghatározott további okiratok csatolását rendelheti el, azonban erre a változás bejegyzése iránti eljárásban nem volt szükség. A cégbíróságnak nincs lehetősége a Ctv. mellékletében előírt, a bejegyzéshez szükséges okiratok megfelelőségének vizsgálatakor a rendelkezés kiterjesztő vagy szűkítő értelmezésére. Mindezekből következik, hogy a jogorvoslati kérelemmel támadott végzés, amellyel a cégbíróság az alperes törzstőke-felemelésének bejegyzését elrendelte, nem jogszabálysértő.
Az elsőfokú peres eljárás folyamatban léte alatt, 1999. október 31-én a Fővárosi Kerületek Fölhivatala az alperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
