Az európai adósságválság erősen markában tartotta Európa gazdaságát 2011-ben. Az EU15 + Norvégia és Svájc csődhelyzetét tekintve megállapítató, hogy továbbra is erősen érződnek a krízis hatásai.
A vállalati csődök száma 2011-ben 174 917-re emelkedett. Ezzel egy marginális, 0,3%-os növekedés regisztrálható az előző évhez viszonyítva, amikor is 174 463 volt a csődökkel érintett cégek száma. A csődök száma történelmi összehasonlításban még mindig aggasztóan magas.
Csak a törzs-országok viszonylag pozitív fejlődésének köszönhető, hogy a csődhelyzet az elmúlt évben nem öltött drámai méreteket.
Nyugat-Európa csődtörténetében teljesen egyértelmű tendencia bontakozik ki, így szinte Európa kettéosztottságáról lehet beszélni. Miközben a törzs-országokban a vállalati szektorok és ennek megfelelően a csődhelyzet is viszonylag pozitív fejlődést mutatnak úgy mint Németország (30 200 eset; mínusz 5,8%), Franciaország (49 506 eset; mínusz 3,0%), Dánia (5447 eset; mínusz 15,7%), Hollandia (7000 eset; mínusz 2,9%), addig a periférikus országokban, mint Görögország (452 eset; plusz 27,3%), Spanyolország (5752 eset; plusz 18,7%), Olaszország (11 792 eset; plusz 16,9%) és Portugália (6025 eset; plusz 17,1%) jelentősen rosszabb a helyzet.
Biztos, hogy ez a problematika sokkal komplexebb és sokkal bonyolultabb a hatásmechanizmus, mint ahogyan azt a puszta számok jelzik.
Mindenesetre az megállapítható, hogy a jelenlegi gazdaságpolitikai helyzet az adósságkrízissel kvázi Európa csődhelyzetével a háttérben összeomolni látszik. Közben jól látható, hogy különösen a leginkább érintett nemzetgazdaságok - Görögország, Spanyolország, Olaszország, Portugália valamint Írország - azok, amelyek Nyugat-Európa csődstatisztikájában a legrosszabbul szerepelnek.
A fő gazdasági ágazat, amely arányaiban a legtöbb csődöt jegyezte a szoláltatói szektor volt. Az összes regisztrált csődeset 36,9%-ával továbbra is a szolgáltatók foglalják el a csúcspozíciót. Összesen kb. 65 598 vállalat jelentett csődöt. Őket követi a kereskedelem- és vendéglátó üzletág kb. 54 574 csődbe jutott céggel, ami 31,2%-os részarányt jelent. Az építőiparból minden ötödik vállalkozásnak (21,4%) csődbíró elé kellett járulni - abszolút számokban mérve ez 37 432 céget tesz ki.
Tíz csődből egy (10,5%) a feldolgozóiparban működő céget érint - ez abszolút számokban kifejezve 18 366 érintett vállalkozást jelent. Csökkenést jelenthetett be a csődök terén a feldolgozóipar (mínusz 3,2%) és a szolgáltatói szektor (mínusz 1,7%). Ezzel szemben az építőiparban (plusz 2,2%) és kereskedelemben (plusz 2,4%) emelkedést eredményezett a feszült gazdasági helyzet.
Az európai csődtörténet helyzetének kiélesedése nagy hatással volt a csődök okozta munkanélküliségre. Így a csődök következtében megszűnt munkahelyek száma 7,1%-kal 1,5 millióra emelkedett 2011-ben (2010: 1,4 millió). A csődök magasan stagnáló száma és a nagycsődök számának megemelkedése együtt több ezer elbocsátást és a munkanélküliségi ráta emelkedését eredményezték.
A helyzet a privátcsődök terén enyhülni látszik. Miközben az előző évben még jelentős emelkedést regisztráltak, addig 2011-ben csökken a privát fogyasztók ellen indított csődeljárások száma. Azokban a nemzetgazdaságokban, ahol a privát csődökről statisztika készül összesen 373 284 esetet jegyeztek fel, ami 1,5%-kal kevesebb, mint az előző évben. Ez kereken 5800 személlyel jelent kevesebbet.
Jelentős emelkedést a privát csődök esetében Franciaországban (56 079 eset; plusz 26,4%), Hollandiában (14 344 eset; plusz 26,0%) valamint Finnországban (3531 eset; plusz 19,7%) jegyeztek fel. A privát csődök terén ugyan Németország és Nagy-Britannia könyvelheti el a legnagyobb részarányt, ezzel együtt ezek az országok csökkenésről számolhatnak be.
Míg Németországban a privát csődök száma 5,8%-kal (129 800 eset), csökkent addig Nagy-Britanniában 13 841-gyel volt kevesebb a fizetésképtelen személyek tömege (143 871 eset; mínusz 8,8%).
A vállalati csődök száma Kelet-Közép-Európában érezhetően megemelkedett (plusz 6,1%). Miután az előző év vizsgált időszakában még 37 139 céges csődöt jegyeztek fel, 2011-ben összesen 39 423 cég jelentett csődöt. A legnagyobb emelkedést Bulgáriában mérték (1500 eset; plusz 114,3%), Magyarország (20 322 eset; plusz 16,2%), Csehország (6753 eset; plusz 21,5%) és Szlovénia (675 eset; plusz 32,4%). A csődök száma mindenekelőtt Romániában csökkent (4580 eset; mínusz 16,4%) és Lettországban (800 eset; mínusz 66,8%), valamint Észtországban (256 eset; mínusz 49,2%) jegyezhettek fel csökkenést.
A csődtörténésekből legnagyobb részesedése a kereskedelemnek és a vendéglátóknak (37,0%), illetve a szolgáltatóknak (28,2%) volt. Kisebb szelet jutott a feldolgozó üzletágra és az építőiparra (19,2, ill. 15,6%).
Borúsak a kilátások 2012-re. Nagy nyugat-európai nemzetgazdaságok fognak feltehetően recesszióba kerülni - többek között Spanyolország és Olaszország.
3/4
A Német Szövetségi Köztársaságban is véget ér előre láthatóan a konjunkturális fellendülés - csak a robosztus belső kereslet akadályozhat meg egy további süllyedést (0,7%, GDP). Miközben a hitelkrízis Közép- és Kelet-Európában már elérkezettnek látszik, Nyugat-Európán is elhatalmasodik a félelem a hitelmegszorításoktól.
A hitel kihelyezési gyakorlat egyes nemzetgazdaságokban jelenleg már sérültnek látszik. Ilyen előjelek láttán az év folyamán a csődök további emelkedésével lehet számolni, ami 2012-ben jobban érezhető lesz, mint 2011-ben volt.
Hogy milyen mértékben emelkedik a vállalati csődök száma, az elsősorban attól is függ, hogy a politikai döntéshozók milyen gyorsan tudnak úrrá lenni az államadósság-krízisen. Ha a krízis szorítása egész nyáron át kitart, akkor komoly következményekkel kell számolni a cégek hitelhez jutásával, a gazdaság helyzetével és a csődök alakulásával kapcsolatban.■
Visszaugrás
