Az utóbbi két évben a fizetésképtelenségre vonatkozó szabályok lényegesen, többször megváltoztak. A jelenleg hatályos szabályok megfelelő és egységes alkalmazása érdekében célszerű a változások rövid ismertetése és elemzése, és elsősorban a fizetésképtelenségi okokra vonatkozó szabályok áttekintése indokolt. A leggyakrabban a felszámolási eljárás megindítása hitelezői kérelemre történik. E körben a fizetésképtelenségi okok az alábbiak szerint változtak:
A) A többször módosított Cstv. [(az 1991. évi XLIX. tv.) 2006. június 30-ig hatályos] szabályainak alkalmazása a gyakorlatban mindent egybevetve egységessé vált, különösebb, lényeges problémát nem okozott. 27. § (2) bekezdés a) pontja szerint az adós fizetésképtelen, ha nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki. Jellemzői:
- nincs kötelező fizetési felszólítás;
- eredményes vitatás: a bíróság által megküldött felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem kézhezvétele előtt lehetséges;
- vitatás módja: bármilyen módon, sem formáját, sem tartalmát nem határozta meg a törvény.
A többször módosított Cstv. 27. § (2) bekezdés b) pontja értelmében az adós fizetésképtelen, ha a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt.
- Alapja: jogerős bírósági vagy hatósági határozat, továbbá
- szükséges a végrehajtás eredménytelenségének igazolása. A 2/1999. számú Polgári jogegységi határozat értelmében azonban elegendő az azonnali beszedési megbízás sikertelenségének az igazolása.
A többször módosított Cstv. 27. § (2) bekezdés c) pontja szerint fizetésképtelennek minősült az az adós is, aki fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, a gyakorlatban azonban, miután csődeljárás alig indult, ez a rendelkezés nem élt.
Fizetésképtelenség hiányában (vagyis, ha a fizetésképtelenség nem volt megállapítható) a többször módosított Cstv. 27. § (4) bekezdése alapján érdemben soron kívül megszüntette a bíróság az eljárást.
B) A 2006. évi VI. törvény a fizetésképtelenségi okokat újraszabályozta. Ez a szabályozás 2006. július 1-jétől 2007. július 7-ig volt hatályban.
A törvény 20. §-a szerint: e törvény 2006. július 1. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni (a fizetésképtelenségre vonatkozó szabályok körében).
A 2006. évi VI. törvénnyel módosított Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja értelmében fizetésképtelen az adós, ha korábban nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követő - a felszámolási eljárás kezdeményezésére vonatkozó figyelmeztetést is tartalmazó - fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül indokolással alátámasztott írásbeli nyilatkozatával nem vitatta és nem egyenlítette ki.
Látható, hogy ez a szabályozás bevezeti kötelezően a fizetési felszólítást az esedékességet követően, de az eljárás megindítása előtt. Tartalmát a 15/2006. (IV. 7.) IM rendelet szabályozta [e rendelet 2006. július 1-jétől volt hatályos; hatályon kívül helyezte 2007. szeptember 1. napjával a 41/2007. (VIII. 29.) IRM rendelet]. A rendelet 2. §-a szerint fizetési felszólításnak minősül:
a) a rendelet melléklete szerinti, megfelelően kitöltött formanyomtatvány vagy
b) bármely, írásba foglalt nyilatkozat, amely tartalmazza az IRM rendelet 1. §-ában foglaltakat.
A törvény 25. § (1) bekezdés f)pontja szerint: a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a 27. § (2) bekezdés a) pontja esetében a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg, vagy a fizetési felszólítás kézhezvételétől számítva még nem telt el 15 nap.
A vitatás indokolással alátámasztott írásbeli nyilatkozattal a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül (a törvényi indokolás szerint a felszámolási eljárás megindításának napjáig) történhet.
Mivel a törvény rendelkezése úgy szól, hogy - egyéb feltételek teljesülése mellett - akkor fizetésképtelen az adós, ha korábban nem vitatott, vagy elismert tartozását nem vitatta, illetve nem egyenlítette ki, ezért a fizetési felszólítás előtti vitatás is figyelembe veendő, ha az indokolt írásbeli vitatásként van a hitelezőnek átadva.
A Cstv. ekkor hatályos 27. § (3) bekezdése értelmében, amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott iratokat postán küldték, azt a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetében pedig - ellenkező bizonyításig - a feladástól számított 5. munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.
A vitatás és fizetési felszólítás átvételét az eljárás során igazolni kell. Amennyiben azt postán küldték, tértivevényes küldemény esetén az azon feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetén pedig a feladástól számított 5. munkanapon kell átvettnek tekinteni. Ez utóbbi azonban az ellenérdekű fél által, az érdemi eljárás során megdönthető vélelem.
A Cstv.-nek a 2006. évi VI. törvénnyel módosított 27. § (2) bekezdés b) pontja szerint fizetésképtelen, aki jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki. Ebben az esetben a fizetésképtelenségi feltételek között:
- nincs fizetési felszólítás, nincs vitatás,
- nincs végrehajtás. Az adós a teljesítési határidő lejártát követően, kizárólag teljesítéssel (beszámítás, részletfizetési megállapodás igazolása révén) kerülheti el a fizetésképtelenség megállapítását.
A Cstv. 27. § (2) bekezdés c) pontja szerint fizetésképtelen az adós, ha a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt. E fizetésképtelenségi oknak ugyanazok a szabályai, amelyek a többször módosított Cstv. korábbi alkalmazásánál kialakultak. Döntően az adóhatóság által indított eljárásokról van szó e körben. Lényegében változatlan a Cstv. 27. § (2) bekezdés d) pontja szerinti fizetésképtelenségi ok is: fizetésképtelen, aki fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.
A Cstv.-nek a 2006. évi VI. törvénnyel módosított szabályai szerint fizetésképtelenség hiányában, érdemben, soron kívüli megszüntetés történik, a törvény 27. § (5) bekezdése alapján.
C) Újabb változásra került sor a Cstv. fizetésképtelenségi szabályaiban a vállalkozói körbetartozások mérséklése céljából történő törvénymódosításokról szóló 2007. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével. 4. §-ának (1) bekezdése szerint e törvény a kihirdetését követő 8. napon lépett hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépése után benyújtott felszámolási kérelmekre kell alkalmazni. A Cstv.-nek e törvénnyel megállapított 27. § (2) bekezdés a) pontja szerint fizetésképtelen az adós, ha szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette. Jellemző vonásai az új szabályozásnak, hogy
- tárgya szerződésen alapuló követelés,
- vitatásra pedig legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának átvételét megelőző napig írásban van lehetőség [27. § (3) bekezdés].
- szükséges kellék az írásbeli fizetési felszólítás. Ideje: a teljesítési idő lejártát követő 15 nap után (esedékesség + 15 napot követően). A korábbi szabályozástól eltérően nincs formai, tartalmi követelmény. Amennyiben azonban nincs fizetési felszólítás, érdemi vizsgálat nélküli elutasításra kerül sor a Cstv. 25. § (1) bekezdés f) pontja alapján.
- A törvény 27. § (3) bekezdése változatlan, ha postán küldték a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti iratokat a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetén a vélelem alapján a feladástól számított 5. munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni. Ez utóbbi vélelem azonban megdönthető.
A Cstv. 27. § (2) bekezdés b), c) és d) pontja változatlan, azonos a 2006. évi VI. törvényben írt szabályozással.
Fizetésképtelenség hiányában az eljárás soron kívüli megszüntetése a 27. § (6) bekezdése alapján történik.
1. Érdemi vizsgálat nélküli elutasítás a 2006. évi VI. törvénnyel, valamint a 2007. évi LXXVIII. törvénnyel módosított Cstv. rendelkezései alapján.
A 2006. évi VI. törvény szabályai alapján, ha a hitelező a felszámolási eljárás megindítását a 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján kérte és a beadványból megállapítható, hogy a fizetési felszólítás nem történt meg, vagy az nem az IM rendeletnek megfelelő tartalommal történt, illetve a fizetési felszólítás kézhezvételétől nem telt el 15 nap, a Cstv. 25. § (1) bekezdés f) pontja alapján érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye hiánypótlási felhívás nélkül. Ennek alapja a 15/2006. (IV. 7.) IM rendelet 2. §-a, amely szerint fizetési felszólításnak minősül a melléklet szerint kitöltött formanyomtatvány, valamint bármely írásba foglalt nyilatkozat, amely tartalmazza az 1. §-ban foglaltakat. Ebből a rendelkezésből az következik, hogy amennyiben nem felel meg a 15/2006. (IV. 7.) rendeletben írtaknak a fizetési felszólítás tartalma, úgy tekinthető, mintha a fizetési felszólítás nem lenne, ezért alkalmazható a Cstv. 25. § (1) bekezdés f) pontja, vagyis az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás. Ha azonban a kérelemből nem derül ki, hogy a fizetési felszólítást a kérelmező elvégezte, vagy megállapítható annak megtörténte, csak a kérelemhez való csatolására nem került sor, a hiánypótlási felszólítás nem mellőzhető. Ha nem teljesít, a Cstv. 25. § (1) bekezdés c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak van helye. (Megjegyzendő, hogy az előbbiekben ismertetettől eltérő gyakorlatról is tudunk. Ennek értelmében, ha nem az IM rendeletnek megfelelő tartalmú a fizetési felszólítás, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem lehet elutasítani, az az ügy érdemére tartozó kérdés. ■
Visszaugrás
