Megrendelés
Gazdaság és Jog

Fizessen elő a Gazdaság és Jogra!

Előfizetés

Haitsch Gyula: Helységbérleti szerződés felmondása jogszerűségének megállapítására irányuló kereset elutasítása annak folytán, mert a felmondás a szerződés jogszabályba ütköző és így semmis rendelkezései szerint történt (GJ, 2004/2., 25-26. o.)

I.

1. A felperes 2002. december 18-án kelt keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperessel fennálló helységbérleti szerződésnek 2002. október 7-én kelt felmondása részéről jogszerű volt. Kérte továbbá az alperest a perbeli ingatlannak a felperesnek való haladéktalan birtokba adására is kötelezni.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta. Kifejtette, hogy a felperes felmondása jogellenes, mert a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Lt.) kógens szabályaival ellentétes volt, és a bérleti szerződés felmondása a szerződés - a Lt. Rendelkezéseitől eltérő - szabályainak sem felelt meg. Hivatkozott arra, hogy a Lt. A felmondást megelőző írásbeli figyelmeztetést ír elő. Állította, hogy a felperes 2002. szeptember 25-én kelt állítólagos írásbeli felszólítását nem kapta meg. A felperes a felszólításra egyébként a felmondásban nem hivatkozott, s a pert megelőző levélváltás során csak akkor tett róla először említést, amikor az alperes álláspontját, amely szerint írásbeli felszólítást nem kapott, megismerte. Egyúttal sérelmezte, hogy a felperes a Lt.-ben meghatározott 8 napos felszólítási időköz elteltét a felmondás előtt nem várta be.

2. A 2003. október 7. napján tartott tárgyaláson a felek írásbeli nyilatkozataikat - a felperesnek a tárgyaláson csatolt és az alperes részére is átadott, 2003. október 6-án kelt beadványával kiegészített tartalommal - érdemben változatlanul fenntartották. A felperes bejelentette, hogy nem tekinti a kereset petituma részének azt az előadását, amely szerint a felmondás egyaránt megfelel a hatályos jogszabályoknak és a szerződés előírásainak. Az alperes a felmondás alapjául szolgáló bérleti díj fizetési késedelem bekövetkeztét nem vitatta, de kijelentette, hogy a felperes jogszerű felmondása esetén tartozását megfelelő időben megfizette volna.

A tárgyaláson a felek egyezően adták elő, hogy az alperes bérleti díjtartozását 2002. október 14-én a felperesnek megfizette, és az alperesnek bérleti díjtartozásra már nincs.

A felek további érdemi nyilatkozatot nem tettek, bizonyítási indítványt nem terjesztettek elő, ezért a Választottbíróság a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánította, és a tárgyalást berekesztette.

II.

1. Bár a felek a Választottbíróság hatáskörét nem vitatták, a Választottbíróság hatáskörét nem vitatták, a Választottbíróság az Eljárási Szabályzat 1. §-ának (6) bekezdése értelmében hatáskörének fennállását hivatalból vizsgálta. Ennek során megállapította, hogy a keresetlevél mellékleteként csatolt, a felperest megelőző bérbeadó és az alperes, mint bérlő között 1998. január 1. napján létrejött bérleti szerződés XVI. fejezetében a felek a szerződésből eredő jogviták rendezésére a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróság kizárólagos hatáskörét és illetékességét kötötték ki. E kikötés hatálya a felperes és az alperes között annak folytán érvényesül, hogy az előző bérbeadó, mint eladó és a felperes, mint vevő között 2002. január 31-én létrejött adásvételi szerződés 8. pontja értelmében az ingatlant a felperes a bérleti szerződés ismeretében, az abból eredő bérbeadói jogok engedményezése mellett vásárolta meg. Az adásvételi szerződés szerint a birtokba adást követően esedékes bérleti díjakat az alperes a felperesnek köteles megfizetni.

2. A Választottbíróság a felperes keresetét megalapozatlannak találta.

A bérleti szerződés rendelkezéseire - a szerződés XX. fejezete alapján - a Magyar Köztársaság jogszabályait kell alkalmazni. Ez a szerződéses kikötés magában foglalja a Lt. Rendelkezéseinek alkalmazását is.

A felperes felmondása a bérleti szerződés 13.1. a) alpontján alapult. E szerint a bérbeadó a Lt. biztosított esetekben túlmenően felmondhatja a szerződést írásban, egyhónapos felmondási idővel akkor is, ha a bérlő a bérleti díj vagy a szolgáltatási díj tekintetében késedelembe esik, tekintet nélkül arra, hogy a bérbeadó ez iránt jogi igényt érvényesít-e, vagy sem, amennyiben a késedelem a fizetési határnaptól számított egy hónapot meghaladja. A 13.1. g) alpont pedig a 13.1. a)-f) alpontokban foglaltakon kívüli, bármely más, helyreállítható vagy pótolható bérlői kötelezettségszegés miatt történő felmondás tekintetében rendelkezik úgy, hogy a felmondásra írásba, egyhónapos felmondási idővel, az erre történő írásbeli figyelmeztetés kézhezvételétől számított 15 napon belül kerülhet sor.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére