Megrendelés
Jogtudományi Közlöny

Fizessen elő a Jogtudományi Közlönyre!

Előfizetés

Kápolnai Iván: 75 éve hunyt el Concha Győző (JK, 2008/9., 464-466. o.)

1846. február 10-én született a Veszprém megyei kis faluban, Marcaltőn, ahol édesapja az Amadé grófok több mint 2000 holdas uradalmának "számtartója" volt. Az itáliai származású család Milánóból a 19. században telepedett le Magyarországon, eredetileg Nagyszombatban (ma: Trnava). Tíz évvel idősebb költő bátyja, Károly - akinek már alig 20 évesen verseskötete jelent meg Petőfi stílusában - megírta emlékeit az 1848/49-es szabadságharcról, és nyomdaigazgatóként Petőfi, Madách és Kossuth Lajos műveinek díszkiadásán fáradozott.

Concha Győző a középiskola első négy osztályát a pápai bencés algimnáziumban, a felső négy osztályt pedig a győri, ugyancsak bencés főgimnáziumban végezte. Tanulmányait 1864-68-ban a pesti egyetem jog- és államtudományi karán folytatta. Tanárai között itt olyan kiemelkedő tudósok voltak, mint a jogbölcsész és büntetőjogász Pauler Tivadar, később vallás- és közoktatásügyi, majd igazságügy-miniszter, a Tudományos Akadémia másodelnöke, egy három-generációs, nagy tudóscsalád első tagja (Gyula fia neves történetíró, az Országos Levéltár vezetője, Ákos unokája a Filozófiai Társaság elnöke). A jogtörténész Wenzel Gusztáv Magyarországon először tanított európai jogtörténetet, a statisztika tudomány professzora, Konek Sándor átfogó nagy egyházjogi tankönyvet is írt, Kautz Gyula pedig a politika, közjog és közigazgatási jog professzora volt.

A pesti egyetem után a bécsi egyetemen a neves államjogász, a közigazgatástan megalapozójának tartott Lorenz Stein előadásait hallgatta, aki már Marx előtt felhívta a figyelmet a szociális kérdés jelentőségére az ipari társadalomban. Tanulmányai közben egy ideig Andrássy Gyula gróf miniszterelnök gyermekeinek a nevelője volt, irodalmi érdeklődésének és munkásságának termékei a versfordításai és a francia Octave Feuillet regényének "Szibill története" címmel magyarra fordítása, amely három kiadást is megért.

A jogi doktorátust követően a pesti ítélőtáblán volt segédfogalmazói, majd fogalmazói beosztásban jogi gyakorlaton, ügyvédi vizsgát tesz, és egyetemi előadások tartására jogosító magántanári képesítést (habilitációt) szerez. 26 éves korában az ország első vidéki egyetemén, az 1872-ben alapított kolozsvári tudományegyetem jog- és államtudományi karán rendkívüli, 1874-től pedig nyilvános rendes tanár, ahol alkotmánytant és közigazgatási politikát tanít. 1875-ben házasságot köt, de felesége 1883-ban meghal, négy árvát hagyva maga után.

Egyik nagyobb tanulmányában 1877-ben a közigazgatási bíráskodással foglalkozik "az alkotmányosság és az egyéni joghoz való viszonyában". Ez a kérdéskör a későbbiekben is visszatérő kutatási témája volt. Összefoglalja a jog- és állambölcsészet alaptanait, majd az 1790-es évek reformeszméit és előzményeit elemző "irodalomtörténeti váz-lat"-ában kifejti, hogy a hazai felvilágosodás és a jakobinus mozgalom nem egyszerűen a korabeli eszmék átvétele volt, hanem legalább akkora mértékben belső fejlődés eredményeképpen született gondolatrendszer. Ezt az "Újkori alkotmányok"-ról írt kétkötetes nemzetközi összehasonlító jogi mű követi. A Magyar Tudományos Akadémia 1886-ban levelező taggá választja. A nagyobbrészt német hatás alatt álló hazai jogi és államtudományi irodalomban az "angolos irányzat"-ról írt tanulmányt, majd a későbbiekben az angol alkotmány válságáról értekezik. Levelező tagsági székfoglaló előadását is "Egyéni szabadság és parlamentarizmus Angliában" címmel tartja.

1892-től már a budapesti egyetemen tanít. Politika tankönyvének az alkotmánytanról írt első része 1894-ben az Akadémia nagydíját érdemelte ki, ezt a Közigazgatástan követte, amely Sztrókay-díjat kapott. Akadémiai rendes taggá választása után a századfordulón tartott székfoglaló előadásának témája: A rendőrség természete és állása szabad államban" napjainkban sem érdektelen.

1913-19 között a Magyar Tudományos Akadémia II. (Filozófiai, jog- és történettudományi) osztályának másodelnöke, 1914-től az Akadémia igazgató tagja, 1922-25 között az Akadémia másodelnöke, 1931-ben pedig tiszteleti tagja. Tanulmányainak jelentős része is az Akadémia által támogatott Budapesti Szemlében jelent meg, a jogtudományi és egyéb folyóiratokon kívül.

A magyar állambölcsészeti irodalom kimagasló alkotása a reformpolitikus költő és regényíró Eötvös József báró, az 1848-as és 1867-es kormány kultuszminiszterének háromkötetes műve: "A 19. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra" címmel. A politikai viszonyok alakulása miatt 1848 szeptemberében emigrációba vonult Eötvösnek Bajorországban az 1850-es évek elején írt - külföldön is elismeréssel fogadott - munkája azonban itthon évtizedeken át nem részesült méltó fogadtatásban. Concha Győző 1908-ban megjelent tanulmánya emelte be a magyar államtudományba - ismertetve a külföldi kritikát is. A magyar katolikusok autonómiájának kezdeteiről

- 464/465 -

írt tanulmányában Concha foglalkozik Eötvös és a francia katolikus politikai író Montalembert barátságával is, aki a szegényebb néposztályokkal való foglalkozást és a demokratikus lehetőségek kihasználását ajánlotta az egyháznak. (Árpád-házi Szent Erzsébetről írt munkájáért a Magyar Tudományos Akadémia külföldi tiszteletbeli tagjává is választotta a francia szerzőt.)

Mint volt bencés diák Concha Győző fogékony volt vallásügyi, sőt teológiai kérdések iránt is. Foglalkoztatta például a szeplőtelen fogantatás dogmája 1905-ben. A katolikus írókat és tudósokat 1848 óta összefogó Szent István Társulat felolvasó ülésein előadást tartott többek között 1912-ben "A keresztény vallás a társadalom harcaiban" címmel, 1917-ben "A laikus erkölcs válságá"-ról. Cikket ír a katolikus Religio folyóiratba "Az állam mint öncél" címmel, megemlékezik az egyetemet alapító Pázmány Péter bíborosról stb. A Szent István Társulatból 1915-ben kinőtt Szent István Akadémia II. (Filozófiai, társadalom- és történettudományi) osztályának elnöki tisztét tölti be 1916-22 években. Elméleti munkássága alapján a Magyar Filozófiai Társaságnak is választmányi tagja.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére