A legtöbb európai jogrendszer, köztük a magyar és az olasz jogrendszer is a római jogra épül, mely elsősorban a mai polgári jog alapjait képezi. A római jog világos rendszere, tömör regulái segítik a mai modern jogban bonyolultan megfogalmazott szabályok, jogi szerkezetek könnyebb megértését és megtanulását.[1]
A római magánjogból a kötelmi jog szabályait vették át a legnagyobb mértékben a későbbi korok jogrendszerei, természetesen továbbfejlesztették (pl. banki ügyletek, biztosítási és fuvarozási szerződések stb., melyek alapjait a római jog adja). Ugyan bizonyos területeken megmaradt a formakényszer (pl. ingatlan adásvételi szerződések, ingatlan ajándékozási szerződések kötelező írásba foglalása), de a mai jogrendszerekben sok szerződéstípusnál a felek jelentős szerződési szabadságot élvezhetnek, a jogszabályok csak a szerződések lényeges elemeit határozzák meg (pl. bérleti szerződések, kölcsönszerződések stb.). A különböző szerződéstípusok mára a közjegyzői okiratok jelentős részét alkotják, ezzel is hangsúlyozva a közjegyzők jelentős szerepét.[2]
Már a római jogban is ismert volt a közjegyzőség (notarius) intézménye, mely Lombardiából terjedt el egész Olaszországban, ahol törvényben szabályozták, hogy a közjegyzőnek jogi végzettséggel kell rendelkeznie és amely meghatározta a közjegyzői okiratok formai és tartalmi követelményeit. Olaszországban a közjegyzőség a XI. században függetlenedett a bíróságoktól, majd a XI-XII. század fordulóján a közjegyző az általa kiállított okiratokhoz közhitelességet szerzett. Ez a közhitelesség mind a mai napig megmaradt az olasz közjegyzői szabályozásban, és a magyar közjegyzői törvényben is ez az egyik legfontosabb alapelv.
Olaszországban a városi közjegyzők már a középkorban kollégiumokba tömörültek, mely szervezeti felépítés mind a mai napig megmaradt az olasz közjegyzőknél a törvényi szabályozás alapján. A közjegyzőség intézménye tehát Európában Olaszországból terjedt el a városi közjegyzőség mintájára.[3]
- 59/60 -
Az olasz közjegyzők tevékenységét, hatásköreit, kinevezésük feltételeit, a közjegyzői szervezet részletszabályait, a közjegyzői okiratokra vonatkozó rendelkezéseket Olaszországban az 1913. február 16. napján született közjegyzői törvény szabályozza (a továbbiakban: olasz közjegyzői törvény)[4] A törvény meglehetősen régi a magyar közjegyzői törvényhez[5] (a továbbiakban: Ktv.) képest, de Olaszországban jelenleg is ez hatályos, és természetesen sok módosításon esett át. Az olasz közjegyzői törvény Címekre, a címek fejezetekre, a fejezetek cikkekre tagolódnak.
Az I. Cím mutatja be az általános rendelkezéseket, melyen belül az 1. Cikk tartalmazza az olasz közjegyzők hatásköreit és feladatait. Olaszországban a közjegyzők közhatalommal rendelkező szabadfoglalkozásúak, akik jogosultak élők közötti okiratokat és végintézkedéseket átvenni, azokat megőrizni, és azokból jogosultak másolatokat, tanúsítványokat és kivonatokat kiadni. Az olasz közjegyzői törvény is közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket a magyar közjegyzői törvényhez hasonlóan.
Olaszországban minden körzetben az állandó lakos közjegyzők egy kollégiumot alkotnak. Minden kollégiumban egy Közjegyzői Tanács működik. A Közjegyzői Tanács székhelye megegyezik a helyi bíróság székhelyével.[6]
Olaszországban a közjegyzők számát az Igazságügyi Minisztérium határozza meg attól függően, hogy az ország különböző területein mekkora a közszolgáltatás szükségessége. Az Igazságügyi Minisztérium 7 évente felülvizsgálja minden egyes körzetben a közjegyzői székhelyek számát a következő szempontok alapján: a lakosság száma, az üzleti tevékenység mennyisége és minősége, valamint a területi jellemzők alapján. A római központú Nemzeti Közjegyzői Tanács weboldalán találtam 2020. november 01. napján frissített összehasonlító statisztikai adatokat a közjegyzők számára, nem és kor szerinti megoszlására, a betöltött és betöltésre váró közjegyzői székhelyek számára és a közjegyzői pályázatokra vonatkozóan. 2020. november 01-jei adatok alapján Olaszországban összesen 5130 közjegyző volt, melyből 1908 női és 3222 férfi közjegyző; az olasz közjegyzők legnagyobb része (2013 közjegyző) 41 és 55 év közötti, de találunk 30 év alatt 41 közjegyzőt és 65 év fölött 827 közjegyzőt. 2020. november 01. napján az összes 6221 közjegyzői székhely 82,5%-a (5130 székhely) betöltött volt, míg 17,5 %-a (1091 székhely) megüresedett székhely volt. Érdekesség még, hogy az Igazságügyi Minisztérium által kiírt legtöbb közjegyzői pályázat 1998 és 2019 között, 2016-ban volt (500 pályázat), míg a legkevesebb 2011. évben (150 pályázat); 2019. évben 300 pályázatot írt ki a Minisztérium.[7]
Magyarországon a közjegyzők a kinevezéssel azon területi kamara tagjai lesznek, amelynek illetékességi területére kinevezést nyertek. A területi kamara tagjait alkotják még
- 60/61 -
a közjegyzőkön kívül a területi kamarai névjegyzékbe bejegyzett közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek.[8]
Magyarországon is általában a közjegyző illetékessége annak a járásbíróságnak az illetékességi területével egyezik meg, amely a közjegyző székhelyén működik, kivéve a budapesti közjegyzőket, akik Budapest egész területén illetékességgel rendelkeznek.
Magyarországon 5 területi kamara működik: Budapesti Közjegyzői Kamara, Győri Közjegyzői Kamara, Miskolci Közjegyzői Kamara, Pécsi Közjegyzői Kamara és a Szegedi Közjegyzői Kamara.[9]
Magyarországon a közjegyzői állások számát jogszabály, a 15/1991. IM rendelet szabályozza, mely alapján Magyarországon 313 közjegyző működik kb. 9,7 millió lakosságszámra vetítve.[10]
Összehasonlítva Olaszországgal, ahol 60 millió fölött van a lakosság száma, hazánkban lényegesen kevesebb közjegyzői székhely van, mint Itáliában.[11] Magyarországon a közjegyzői szolgálat megszűnik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott öregségi nyugdíjra jogosító legmagasabb öregségi nyugdíjkorhatár, de legalább a 65. életév közjegyző általi betöltésének napján[12]. Olaszországban azonban 65 év feletti közjegyzők is teljesítenek közjegyzői szolgálatot, náluk legfeljebb 75 éves korig lehet közjegyzői tevékenységet végezni.
Az olasz közjegyzői törvény 1. Cikke (Articolo 1.) kiemeli a főbb közjegyzői tevékenységeket az alábbiak szerint:
a) az olasz közjegyzők nemperes eljárásokban jogosultak különböző beadványokat aláírni és benyújtani,
b) polgári és kereskedelmi ügyekben az olasz közjegyzők átvesznek eskü alatt tett nyilatkozatokat,
c) az olasz közjegyzők örökség elfogadásáról szóló nyilatkozatokat vehetnek át,
d) életbenlétre vonatkozó tanúsítványokat állíthatnak ki az olasz közjegyzők nyugdíjasok és más állami juttatásban részesülők számára.
A magyar közjegyzői törvény részekre tagolódik, azon belül fejezeteket találunk, mely fejezetek paragrafusokból épülnek fel, ahogy a többi magyar jogszabály is. A magyar Ktv. is az általános alapelvekkel kezdődik és az 1. § szabályozza a magyar közjegyzők főbb hatásköreit. A magyar közjegyzők 1992. január 1-től szabadfoglalkozásúként folytatnak közhatalmi tevékenységet, és a Ktv. hatályba lépésével megszűnt a korábbi, bírósági szervezeten
- 61/62 -
belül működő közjegyzőség. A közhiteles tevékenység összekapcsolja az olasz és a magyar közjegyzőséget.
Míg az olasz közjegyzői törvény a közjegyzők hatáskörében az okiratok átvételét és megőrzését emeli ki a hitelesítési tevékenység mellett, addig a magyar Ktv. alapján a magyar közjegyzők tevékenységének legnagyobb részét a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről kiállított közokiratok, valamint a hatáskörükbe tartozó nemperes eljárások lefolytatása jelentik, különös tekintettel a hagyatéki eljárásra és a fizetési meghagyásos eljárásra. Természetesen az olasz közjegyzők nagyon sokféle, különböző tárgyú közjegyzői okiratot is készítenek, és számos jogügylet érvényességi feltétele a közjegyzői okirat, melyeket a későbbiekben mutatok be, de a magyar közjegyzők a hatáskörükbe tartozó sokféle egyéb nemperes eljárás lefolytatásával sokkal szélesebb hatáskörrel rendelkeznek, mint olasz kollégáik. Megállapítható, hogy a magyar és az olasz közjegyzőség hatáskörében a lényeges különbség a nemperes eljárások területén tapasztalható.
Az olasz közjegyzői törvény I. Cím 2. Cikke szabályozza a közjegyzőkkel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat. Olaszországban a közjegyzői tevékenység összeférhetetlen minden más olyan alkalmazotti foglalkoztatással, amit állami vagy 5000 lakosnál nagyobb tartományi vagy községi költségvetésből finanszíroznak, így az olasz közjegyző nem lehet többek között ügyvéd, ügyész, bankigazgató, kereskedő, közvetítő, tőzsdeügynök, lottójáték-szervező, adószedő.
Ugyanakkor Olaszországban is vannak kivételek a fenti rendelkezés alól, azaz az olasz közjegyzők az akadémiák, könyvtárak, múzeumok és más tudományos, irodalmi és művészeti intézetek megbízásából végezhetnek tisztán irodalmi és tudományos tevékenységet.
A magyar Ktv. az olasz szabályozáshoz részben hasonlóan, és véleményem szerint tágabb körben teszi lehetővé a magyar közjegyzők számára más tevékenység egyidejű végzését, azaz tudományos, művészi, irodalmi, oktató és műszaki alkotó munkát, továbbá sporttevékenységet végezhetnek a magyar közjegyzők keresőtevékenységként, azzal a kikötéssel, hogy a közjegyző ezen tevékenységét köteles bejelenteni a területi kamara elnökségének.
Míg az olasz szabályozás konkrét foglalkozásokat sorol fel, mint összeférhetetlen tevékenységeket, addig a magyar szabályozás szélesebb körű tilalmat fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy a magyar "közjegyző nem végezhet sem személyes közreműködéssel, sem korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozási tevékenységet, ingatlant vagy kölcsönügyletet nem közvetíthet, a közjegyzői tevékenységgel összefüggésben kezességet vagy szerződést biztosító más kötelezettséget nem vállalhat."[13] Természetesen a tilalmak alól is vannak nálunk kivételek, mint pl. a választottbírói tevékenység, közvetítői tevékenység vagy a közjegyzői kamarában végzett tevékenység.
- 62/63 -
Az olasz közjegyzői törvény II. Cím I. Fejezet 5. Cikke szabályozza a közjegyzői kinevezés kötelező feltételeit az alábbiak szerint[14]:
• olasz állampolgár vagy más Európai Unió tagállamának állampolgára és betöltötte a 21. életévét;
• erkölcsi bizonyítvány;
• nincs jogerősen elítélve olyan nem szándékos bűncselekmény miatt, melynek büntetése tétele 6 hónapnál több;
• jogi egyetemi diploma vagy az olasz törvényi szabályozás által elismert szak- vagy mesterképzésben szerzett jogi egyetemi diploma;
• a Közjegyzői Tanács felvette a gyakornoki névjegyzékbe és 18 hónapos gyakorlati időt szerzett a Közjegyzői Tanács által kijelölt közjegyző mellett, melyből legalább 1 év folyamatosan a diploma megszerzése utáni időszakra kell, hogy essen. A törvényi szabályozás szerint a teljes gyakorlati időt a névjegyzékbe való felvételtől számított 30 hónapon belül teljesíteni kell;
• a kötelező 18 hónapos gyakorlati idő letöltése után alkalmassági vizsgát kell tenni;
• az eredményes alkalmassági vizsgát követően legalább 120 nap kötelező szakmai gyakorlatot kell teljesíteni egy vagy több közjegyző mellett, melyet az illetékes Közjegyzői Tanács nyilvántartásba vesz.
A magyar Ktv.-ben meghatározott közjegyzői kinevezési feltételek részben egyezőek az olasz szabályozással (jogi egyetemi diploma, gyakorlati idő, pályaalkalmassági vizsgálat), és az olasz közjegyzői törvényhez hasonló a magyar közjegyzői törvényben szereplő kinevezési feltétel az állampolgárságra vonatkozóan: "az Európai Unió valamely tagállamának, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, vagy az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személy"[15]. Ugyanakkor a magyar szabályozás hosszabb, 3 éves közjegyzőhelyettesi gyakorlati időt ír elő minimum gyakorlati időként kinevezés előtt; a kinevezés feltétele az eredményes közjegyzői vizsga letétele is; valamint a kizáró okok szabályozása sokkal szigorúbb, mint az olasz szabályozás. Ugyanis az a közjegyzőhelyettes, aki büntetett előéletű, vagy a jogi képesítéshez kötött foglalkoztatástól való eltiltás hatálya alatt áll, vagy a törvényi szabályozás szerinti szándékos, gondatlan bűncselekmények miatt jogerős bírósági határozattal megállapított büntetőjogi felelősség okán kiszabott büntetések esetén a törvényben meghatározott időtartam elteltéig nem nevezhető ki közjegyzővé.
Olaszországban is pályázat útján lehet betölteni a megüresedett közjegyzői álláshe-
- 63/64 -
lyet, és a pályázaton való részvételhez írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenni. A pályázat során a Közjegyzői Tanács a kinevezési javaslatát továbbítja a Fellebbviteli Bíróságnak, mely meghallgatja az államügyész véleményét. Ezt követően a Fellebbviteli Bíróság elnöke az összes pályázatot megküldi az igazságügyminiszternek.
A magyar szabályozás szerint az igazságügyi miniszter nevezi ki a közjegyzőket határozatlan időre, és nem kerül bevonásra sem bíróság, sem ügyészség. A pályázati szabályok nálunk azonban jelentősen megváltoztak 2021. év január hó 01. napi hatálybalépéssel. A korábbi szabályozás szerint annak a területi kamarának az elnöksége írta ki a pályázatot, folytatta le a pályázati meghallgatást, és tett javaslatot a kinevezésre, amelynek területén a megüresedett közjegyzői állás volt.
Az idei év január 01-jétől a magyar közjegyzői pályázati eljárásban az igazságügyi miniszter jogköre jelentősen kibővült az alábbiak szerint. A területi kamara elnöksége a közjegyzői szolgálat megszűnése miatt megüresedő vagy megüresedett közjegyzői állásról tájékoztatja az igazságügyi minisztert, és az igazságügyi miniszter írja ki a pályázatot ennek kézhezvételétől számított 45 napon belül hirdetmény közzététele útján. Szintén új szabály, hogy a területi kamara a honlapján a közjegyzői álláshely megüresedéséről tájékoztatást tesz közzé, és a tájékoztatás közzétételétől számított 8 napon belül áthelyezési kérelem terjeszthető elő. Áthelyezési kérelem előterjesztése esetén a közjegyzőt kérelmére - a területi kamara véleménye alapján - az igazságügyi miniszter pályázat kiírása nélkül áthelyezheti megüresedett, megüresedő vagy újonnan létrehozott közjegyzői székhelyre, kivéve a kinevezését követő 3 éven belül és azon időpontot megelőző 5 éven belül, amikor a közjegyző betölti azt a kort, amikor a törvény alapján a közjegyzői szolgálata megszűnik.[16]
A közjegyzői törvény 2021. május 28. napján hatályba lépett módosítása azonban a megüresedett, megüresedő vagy újonnan létrehozott közjegyzői székhelyre kérelemre történő áthelyezés intézményét megszüntette.
Az olasz közjegyzői törvény is előírja, hogy a közjegyző köteles esküt tenni hivatalba lépése előtt[17], de az olasz közjegyzők az esküt a székhelyük szerint illetékes polgári jogi bíróság előtt teszik le, míg a magyar közjegyzők a kinevezést követő 3 hónapon belül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara Elnöke előtt tesznek esküt[18]. Természetesen mind az olasz, mind a magyar közjegyzők a Közjegyzői Tanácstól, illetve nálunk a Kamarától megkapják a hivatali aláírásukhoz nélkülözhetetlen bélyegzőt.[19]
A közjegyzői tevékenység megkezdéséhez Olaszországban is kötelező úgynevezett kollektív felelősségbiztosítást kötni, de ezt a biztosítást az olasz közjegyzők saját költségükön
- 64/65 -
kötik meg és az alapbiztosítás minden közjegyzőnél egyforma. Ha nem kötnek az olasz közjegyzők kollektív vagy egyéni felelősségbiztosítást a közjegyzői tevékenységükből eredő polgári jogi kártérítési követelések fedezetére, akkor a közjegyző ellen fegyelmi eljárás indul, melyben szankciót szabnak ki velük szemben.[20] A magyar szabályozás is kötelező felelősségbiztosítást ír elő a közjegyzők számára, de Magyarországon ezt százmillió forint értékig a Magyar Országos Közjegyzői Kamara köti meg a közjegyzők részére, és csak a kiegészítő felelősségbiztosítás költségét kell a magyar közjegyzőknek fizetnie, de ez utóbbi opcionális.
Az olasz közjegyzők a kinevezéstől számított 90 napon belül kötelesek megkezdeni tevékenységüket, azaz kötelesek a 18. Cikkben előírtakat teljesíteni: esküt tenni, bélyegzőt átvenni, biztosítást kötni stb. és a fenti határidőn belül kötelesek a kijelölt székhelyen az irodát is megnyitni.[21] Ugyan a magyar közjegyzői törvény is 3 hónapot ír elő az eskütételre, de a magyar szabályozás ekörben enyhébb, mert ha a kinevezésben szereplő időpontig nem sikerül a közjegyzői irodát megalapítani a területi kamara elnökségének engedélyével (alapítási engedély) és az irodát a cégjegyzékbe bejegyeztetni ("Közjegyzői irodaként a cégjegyzékbe bejegyzett iroda működhet.[...][22]), akkor a területi kamara elnöksége tartós helyettest rendel a székhelyre addig, amíg a kinevezett közjegyző nem tudja megkezdeni működését.
Az olasz közjegyzői törvény a 28. Cikkben szabályozza, hogy az olasz közjegyző az alábbi esetekben nem veheti át az ügyféltől az okiratokat vagy nem hitelesítheti azokat:
• ha az okirat jogszabályba ütközik, vagy jóerkölcsbe ütközik vagy a közrenddel ellentétes,
• ha az okiratban az egyik fél a közjegyző közeli hozzátartozója (felesége, szülei vagy egyenes ági rokonok vagy oldalági rokonok 3. rokonsági fokig stb.), még akkor sem, ha csak a fél képviselőjeként, ügyintézőjeként járna el,
• ha az okirat olyan rendelkezéseket tartalmaz, ami a közjegyzőt vagy közeli hozzátartozóit érinti.
Az olasz közjegyző megtagadhatja a közreműködését, ha a felek nem helyezik letétbe az okirat költségeit, kivéve, ha költségmentesség illeti meg őket vagy végrendeletről van szó.
A magyar közjegyzői törvény a fenti szabályozásnál szigorúbb, mert a magyar közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha olyan jogügylethez kérik az eljárását, ami jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.[23] Továbbá a magyar törvény szabályozza a megtagadás formai követelményeit, azaz a közjegyző ilyen esetekben fellebbezhető végzést hoz, melyet fellebbe-
- 65/66 -
zés esetén a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék bírál el, és ez ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
Továbbá míg a fenti olasz törvényi rendelkezés megtagadási okként szabályozza a közeli hozzátartozó érintettségét, addig a magyar szabályozás a Ktv. 4. §-a alapján kizárási szabályként rendelkezik róla utalva a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 12. §-ára, mely alapján a magyar közjegyző nem járhat el olyan ügyben, melyben fél, a fél képviselője, támogatója, illetve ezek hozzátartozója stb.
Olaszországban a közjegyzők, ahogy az 5. pontban már említettem, a kinevezéstől számított 90 napon belül kötelesek megkezdeni tevékenységüket. Amennyiben ezen határidőn belül nem nyitják meg az irodát és nem kezdik meg a közjegyzői tevékenységük végzését, és nem teljesítik a 18. Cikk szerinti kötelezettségeiket (pl. esküt tenni, bélyegzőt átvenni, biztosítást kötni stb.) úgy megszűnik a közjegyzői szolgálatuk. Ez egy meglehetősen szigorú szabályozás az olasz közjegyzői törvényben, eltérően a már fentebb leírt egyes szabályok tekintetében a magyar szabályozásnál enyhébb szabályokhoz képest.[24]
A közjegyző áthelyezése esetén is megszűnik a közjegyzői megbízatása az új székhelyen, ha a fenti határidőben az olasz közjegyzői törvényben a kinevezést követően előírt, fent felsorolt kötelezettségeinek a közjegyző nem tesz eleget. Ilyen esetben az áthelyezett közjegyző elveszíti a hivatása gyakorlásának a jogát a megelőző székhelyén. Kivételként szabályozza a törvény, ha a közjegyző akaratán kívül álló okból nem tudta az előírt határidőben teljesíteni jogszabályi kötelezettségeit és ezt bizonyítani tudja, mert ilyen esetben nem szűnik meg a közjegyzői szolgálata.
Ha bármelyik fenti eset a közjegyzői megbízatás megszűnését eredményezi, akkor a székhelyre a soron következő pályázót nevezik ki a pályázaton kialakult sorrend alapján.
A 30. cikk a továbbiakban felsorolja még a közjegyzői szolgálat megszűnésének egyéb jelentős eseteit: a közjegyző felmentése, tevékenységtől eltiltás, a közjegyző felfüggesztése és a hivatalvesztés esetén.
A magyar törvényi szabályozás részben hasonló az olasz szabályozáshoz képest, mert a közjegyző felmentése, a közjegyzői fegyelmi bíróság hivatalvesztést, a közjegyző alkalmatlanságát vagy érdemtelenségét megállapító határozata Magyarországon is a közjegyzői szolgálat megszűnését eredményezi. Ugyanakkor a magyar közjegyzői törvény megszűnési okként szabályozza a 65. életév betöltését (nyugdíjba vonulás) vagy a miniszter közjegyzői szolgálat megszűnését megállapító határozatát, melynek oka az állampolgársági szabálynak meg nem felelés, közügyektől eltiltás, a Ktv. 17. § (3) bekezdés a), b) pontjában, c) pont cd) alpontjában vagy d) pontjában meghatározott körülmény bekövetkezése, az eskü letételének elmaradása vagy az összeférhetetlenség meg nem szüntetése lehet.[25]
- 66/67 -
7.1. Ugyanakkor a közjegyzői szolgálat szünetelésének egy speciális, nálunk ismeretlen esetét szabályozza az olasz közjegyzői törvény: a Közjegyzői Tanács elnökének engedélyével a katonai szolgálat teljesítésének időtartamára szünetel a közjegyzői szolgálat, majd ezen időtartam leteltét követően a közjegyző visszatér a székhelyére.[26] Természetesen ezen eset a gyakorlatban háborús helyzet bekövetkezése esetén fordulhat csak elő.
A magyar szabályozás az alábbi esetekben írja elő a közjegyzői szolgálat szünetelését:
"Ktv.24/A. § (1) A közjegyző közjegyzői szolgálata szünetel
a) ha a közjegyzőt országgyűlési, helyi önkormányzati képviselőjelöltként, illetve polgármesterjelöltként nyilvántartásba vették, ettől az időponttól a választás eredményének jogerős megállapításáig, illetve megválasztása esetén mandátuma megszűnéséig,
b) központi kormányzati igazgatási szervek és ezek területi szervei kormánytisztviselőjévé való kinevezése esetén a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyának időtartama alatt,
c) a politikai tanácsadóvá, politikai főtanácsadóvá és a kabinetfőnökké való kinevezése esetén a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti politikai szolgálati jogviszonyának időtartama alatt."
8.1. Az olasz közjegyzői törvény III. Címe foglalkozik a közjegyzői okiratokkal. Az I. fejezet taglalja az olasz közjegyzői okirat formai követelményeit, amiket az alábbiakban foglalok össze.
Az olasz közjegyző is csak a felek jelenlétében és a törvény által meghatározott esetekben két tanú jelenlétében készítheti el a közjegyzői okiratot a felek kifejezett akarata, szándéka alapján, hasonlóan a magyar közjegyzői okiratok elkészítéséhez.[27]
Az olasz közjegyzői okiratokra vonatkozó formai és megőrzési szabályok alkalmazandóak az elektronikus közjegyzői okiratokra is. Érdekesség, hogy az olasz közjegyzői törvény szó szerinti fordítással informatikai (számítógépes) okiratoknak nevezi az elektronikus okiratokat. Az elektronikus közjegyzői okiratokat is fel kell olvasni informatikai eszközök, azaz számítógépen keresztül. Az olasz közjegyzőknek a közjegyzői okiratoknál és az aláíráshitelesítéseknél tanúsítaniuk kell a felek aláírásának az érvényességét.
Az olasz közjegyzői törvény 48. Cikke szabályozza, hogy a törvényben meghatározott mely esetekben kell két tanú közreműködése a közjegyzői okiratoknál: ajándékozási szerződésnél, házassági vagyonjogi szerződésnél és módosításánál, a vagyonelkülönítési rendszert választó felek által tett nyilatkozatoknál, valamint szintén két tanúnak kell közreműködnie akkor is, ha csak az egyik fél nem tud vagy nem képes olvasni vagy írni, továbbá, ha vagy a fél vagy a közjegyző kéri tanúk bevonását. Tanúk eljárása esetén a közjegyzőnek fel kell tüntetnie a közjegyzői okirat elején a tanúk közreműködését.[28] Az olasz közjegyzői
- 67/68 -
okiratnál tanú csak nagykorú, olasz állampolgár vagy olyan külföldi állampolgár lehet, aki Olaszországban állandó lakóhellyel rendelkezik, és, aki betöltötte a 18. életévét, cselekvőképes és nem érdekelt fél az okiratban.[29] Ugyanakkor kizárt a tanúk köréből az a személy, aki vak, süket, néma, a közjegyző vagy a fél hozzátartozója, és aki aláírásra képtelen vagy nem tud aláírni.
A magyar közjegyzői törvény különbséget tesz azonossági és az ügyleti tanú között. Két azonossági tanú eljárása akkor kell, ha a közjegyző a felet személyesen nem ismeri, és személyazonosságáról nem a fél által felmutatott saját kezű aláírással és fényképpel ellátott hivatalos igazolványból győződik meg, hanem a fél személyazonosságát igazoló két azonossági tanú közreműködésével.[30] Az azonossági tanú csak az lehet, aki 18. életévét betöltötte, nem szerepel az ügyletben félként, kedvezményezettként vagy ezek képviselőjeként és testi, szellemi állapotánál fogva képes a személyazonosság tanúsítására.
A magyar szabályozás megkülönböztet ügyleti tanút. Két ügyleti tanú jár el a közjegyzői okirat felolvasásánál és aláírásánál (vak ügyfél esetében a teljes közjegyzői okirat készítésénél jelen van), ha az ügyfél írástudatlan, illetőleg olvasásra vagy nevének aláírására képtelen; nem érti az okirat nyelvét, vak vagy kéri ügyleti tanúk bevonását az ügyletbe. Az ügyleti tanúknál is vannak törvényi kizáró okok, mert nem lehet ügyleti tanú, aki nem lehet azonossági tanú, írástudatlan, nem érti az okirat nyelvét vagy a közjegyző hozzátartozója.[31]
Az olasz szabályozás sajátossága, hogy bizonyos típusú közjegyzői okiratok (pl. ajándékozás, házassági vagyonjogi szerződés stb.) esetében kötelezővé teszi két tanú eljárását, míg nálunk a közjegyzői törvény nem típus szerint írja elő az ügyleti tanúk bevonását, hanem felsorolja azokat az eseteket, amikor mindenképpen el kell két ügyleti tanúnak járnia, függetlenül a közjegyzői okirat fajtájától.
Az olasz közjegyzőnek meg kell győződnie a felek személyazonosságáról a közjegyzői okirat készítésekor. Amennyiben ez nem lehetséges, a közjegyző akkor két, általa ismert, megbízható személyt vehet igénybe a fél személyazonosságának tanúsítására, akik a tanúk is lehetnek. Ez az rendelkezés feleltethető meg a magyar szabályozásban az azonossági tanú intézményének.[32]
Az olasz közjegyzői okiratokat világosan, könnyen olvashatóan kell megfogalmazni, nem tartalmazhatnak üres helyeket, rövidítéseket, javításokat, kiegészítéseket és törléseket.
Amennyiben a közjegyzői okirat aláírását megelőzően mégis szükséges néhány szó törlése, áthúzása, módosítása vagy kiegészítése, akkor az olasz közjegyző úgy törölhet szót az okiratból, hogy a törlést követően a törölt szó mindig olvasható maradjon a közjegyzői okiratban; a módosítást és kiegészítést az okirat végén az aláírások előtt kell
- 68/69 -
elhelyeznie egy kis jegyzetben, továbbá a törölt szavak számát a közjegyzői okirat végén az aláírások előtt fel kell tüntetnie és fel kell olvasnia a közjegyzőnek.[33]
Ehhez nagyon hasonló a magyar szabályozás, azzal a különbséggel, hogy nálunk a lapszélen is feltüntethetők a törlések, nemcsak a közjegyzői okirat végén, és ezt a feleknek, az eljáró segédszemélyeknek és a közjegyzőnek is alá kell írnia.[34]
Az olasz közjegyzői okiratok javításának van egy speciális esete: ha a felek és a tanúk már aláírták a közjegyzői okiratot, de a közjegyző még nem írta alá, akkor a felek kifejezett nyilatkozata alapján még javítható a közjegyzői okirat úgy, hogy a módosításokat a közjegyzőnek fel kell olvasnia és a feleknek újra alá kell írniuk a közjegyzői okiratot.
A magyar közjegyzői okiratok esetében viszont sajátosság, hogy az aláírást követően azonban már csak kijavító végzéssel javítható a közjegyzői okirat névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén a Ktv. 116. § (3)-(4) bekezdései alapján. A kijavító végzést a kijavított okiratra és lehetőleg annak kiadmányaira is fel kell jegyezni. A kijavító végzés ellen fellebbezésnek csak akkor van helye, ha a közjegyző a kijavítás iránti kérelmet visszautasította vagy elutasította, vagy az hivatalból történt. A közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 29/2019. IM rendelet (a továbbiakban: KÜSZ) 62. § (3) bekezdése esetén, ha a közjegyzői okirat kijavítására került sor, el kell készíteni a kijavítással egységes szerkezetbe foglalt hiteles kiadmányt, melyet a felek megkapnak.
Ha a közjegyző nem érti az idegen nyelvet, akkor a felek által választott tolmács közreműködésével veheti át az okiratot. A tolmács nem lehet sem a tanú, sem más közreműködő bizalmi személy. A közjegyzői okiratnál eljáró tolmácsnak esküt kell tennie a közjegyző előtt, hogy hű lesz a hivatásához, és az eskütételt a közjegyzői okiratban fel kell tüntetni. Ha a külföldi felek nem tudnak vagy nem képesek a közjegyzői okiratot aláírni, akkor mindkét tanúnak értenie kell az idegen nyelvet. Abban az esetben, ha a felek külföldiek és alá tudják írni a közjegyzői okiratot, akkor a tolmácson kívül elég, ha csak az egyik tanú érti az idegen nyelvet.
Külföldi felek esetén is olasz nyelven íródik a közjegyzői okirat, de az okirat elejéhez vagy a végére hozzá kell tenni a tolmács által készített idegen nyelvű fordítást, és mindkettőt a feleknek alá kell írnia. A tolmács is köteles a végén, és minden lap szélén aláírni mind az eredeti közjegyzői okiratot, mind a fordítást.[35]
Ha az egyik fél siket, akkor a közjegyzői okiratot el kell olvasnia, és ennek tényét az olasz közjegyzőnek fel kell tüntetnie a közjegyzői okiratban. Speciális eset, ha a siket fél nem tud olvasni, mert akkor az olasz közjegyzői törvény szerint a bíróság elnöke kijelöl egy jelnyelvi tolmácsot, aki a jelnyelv segítségével megérteti a féllel az okirat tartalmát. A jelnyelvi tolmács lehet a siket fél szülője vagy más rokona és szintén alá kell írnia a közjegyzői okiratot.[36]
- 69/70 -
Ha valamelyikfél néma vagy süketnéma, és el tudja az okiratot olvasni és alá tudja írni, akkor az aláírások előtt erre vonatkozóan az okirat tartalmazza, hogy ő elolvasta az okiratot és az okirat tartalma megfelel az akaratának. Ha azonban nem tud a néma vagy süketnéma fél olvasni és írni, akkor a tanúk egyikének értenie kell a jelnyelvet vagy szükséges egy második tolmács bevonása az okiratba, aki megfelel a tolmácsra vonatkozó fenti törvényi előírásoknak.[37]
A magyar közjegyzői törvény nem tartalmaz olyan részletes szabályozást a tolmácsra vonatkozóan, mint az olasz közjegyzői törvény. Nálunk csak azt szabályozza a törvény, hogy ha a fél nem érti az okirat nyelvét, tolmácsnak és két ügyleti tanúnak kell közreműködnie az okiratnál, illetve a hallássérült személyeknél jelnyelvi tolmács jár el a fél kérelmére. A magyar szabályozás nem írja elő az ügyleti tanúknak, hogy valamelyikük értse az idegen nyelvet, csak az előírás, hogy az okirat nyelvét kell érteniük. Külföldi feleknél, ha a közjegyzői okirat magyar nyelven készül, nincs törvényi előírás arra, hogy a fordítást az eredeti közjegyzői okirathoz hozzá kell fűzni, mert az eljáró tolmács lefordítja a közjegyzői okiratot a feleknek a közjegyző jelenlétében.
Abban az esetben, ha az ügyfelek külföldiek, és a magyar közjegyző az ügyfelek által beszélt és értett nyelvből nyelvi jogosítvánnyal rendelkezik, akkor elkészítheti a közjegyzői okiratot az ügyfelek által értett és beszélt, nyelvi jogosítványban szereplő nyelven tolmács és ügyleti tanúk közreműködése nélkül. Ilyenkor a közjegyzői okiratban a nyelvi jogosítvány számát fel kell tüntetni.[38]
Álláspontom szerint célszerű lenne a tolmácsokra vonatkozóan részletszabályokat beépíteni a magyar közjegyzői törvénybe. Így például szabály lehetne arra, hogy tolmácsként csak a felek anyanyelvével azonos nyelvet beszélő tolmács járhat el, mert a közvetítő nyelven történő tolmácsolás (pl. a német anyanyelvű ügyfelek beszélnek angolul, így kizáró rendelkezés hiánya folytán akár angol nyelven fordító tolmács is eljárhat a közjegyzői okirat készítésénél, ha a felek ezt elfogadják) a szaknyelv nehézsége miatt félreértéseket eredményezhet. Személy szerint külföldi ügyfelek esetében a felek anyanyelvén is beszélő és felek által is elfogadott tolmács személyét engedem meg a közjegyzői okirat készítésénél, aki a feleknek az anyanyelvükön fordítja le a közjegyzői okirat tartalmát.[39]
Az olasz közjegyzők által készített közjegyzői okiratok fejlécében fel kell tüntetni a következőt: "Olasz Köztársaság".
Az olasz közjegyzői okiratnak tartalmaznia kell az alábbiakat: [40]
1. Az okirat készítésének idejét betűvel kiírva év, hó, nap megjelöléssel; valamint a készítésének pontos helyét (Önkormányzat megjelölésével is),
2. a közjegyző családi és keresztnevét, állandó lakóhelyét, közjegyzői körzetét,
- 70/71 -
3. a felek, tanúk és a közreműködő bizalmi személyek családi és keresztnevét, apja nevét, születési helyét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
4. a közjegyző nyilatkozatát arról, hogy meggyőződött a felek vagy közreműködő bizalmi személyek személyazonosságáról,
5. a közjegyzői okiratban, legalább első előforduláskor, betűvel ki kell írni a következő számadatokat: dátum, összeg, mennyiség.
6. az okirat tárgyát képező dolgokat (ingó, ingatlan vagyontárgyak stb.) pontosan kell megjelölni, hogy beazonosíthatóak legyenek (különösen az ingatlanok esetében nyilvántartási szám megadása stb.),
7. az okirat címének és a közjegyzői okiratba beillesztésre kerülő iratoknak a megjelölése;
8. rögzíteni kell az okiratban, hogy az okiratot aláíró közjegyző vagy megbízottja a felek és a tanúk jelenlétében felolvasta az okirat szövegét és címét;
9. annak a megjelölését, hogy a közjegyzői okiratot a közjegyző vagy az általa megbízott személy készítette,
10. a felek, bizalmi személyek, tolmács, tanúk és a közjegyző családi és keresztnevének aláírása,
11. annak megjelölését, hogy a közjegyzői okirat a felek végső akaratát tartalmazza az aláírásakor,
12. ha több lapból áll a közjegyzői okirat, akkor minden egyes lap szélén a felek, tolmács, tanúk és a közjegyző legalább vezetéknevének aláírását kell tartalmaznia az okiratnak, kivéve az utolsó lapot.
Ha a közjegyző sajátkezűleg írja a közjegyzői okiratot, nem kell minden lap szélén azt aláírnia.
A magyar közjegyzői okiratok kötelező tartalmi kellékeit a törvény az olasz szabályozáshoz hasonlóan határozza meg, de lényeges különbség, hogy nálunk a közjegyző lakóhelye nem szerepel a közjegyzői okiratban, és a magyar közjegyzői okiratok eredeti példányát csak az utolsó oldalon kell a feleknek, képviselőknek, segédszemélyeknek és a közjegyzőnek (közjegyzőhelyettesnek) aláírnia, és nem kell minden oldalon, mint Olaszországban.[41]
A közjegyző hivatali aláírása hasonló a két jogban, azaz a hivatali aláírás a közjegyző névaláírását és hivatali bélyegző lenyomatát tartalmazza.[42] Az elektronikus úton készített közjegyzői okiratok aláírásának szabályai is hasonlóak az olasz és a magyar közjegyzői törvényben: azaz az elektronikus közjegyzői okiratot a feleknek, valamint a közreműködő bizalmi személyeknek, tolmácsnak és tanúknak a közjegyző jelenlétében kell digitális vagy elektronikus (az olasz törvény külön így említi) aláírással ellátni, majd a felek és a közreműködő egyéb személyek után a közjegyző is hivatali elektronikus aláírással, valamint a magyar szabályozás szerint időbélyegzővel is ellátja az általa készített elektronikus közjegyzői okiratot.[43]
- 71/72 -
A leggyakoribb olasz közjegyzői okiratok a különböző szerződések okiratba foglalása. A fent már említett ajándékozási és házassági vagyonjogi szerződéseken kívül az olasz közjegyzők gyakran készítenek ingatlanátruházási szerződéseket is. A szerződések mellett különösen fontos megemlíteni az olasz közjegyzők által okiratba foglalt egyoldalú jognyilatkozatok közül a végrendeleteket és az olasz közjegyzők is átvesznek végrendeletet letétbe helyezés céljából.[44]
Magyarországon a közjegyzők nagyon sokféle tárgyú közjegyzői okiratot készíthetnek, a leggyakoribbak az ingatlan tulajdonátruházási szerződések (ajándékozási, adásvételi szerződés, tartási szerződés stb.), banki kölcsönszerződések alapján tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatok, a bérleti szerződések és a végintézkedések különböző típusai: végrendelet, öröklési szerződés, öröklésről lemondó szerződés stb., valamint a vagyonjogi szerződések, ritkábban a gazdasági társaságokat érintő társasági és egyéb szerződések.
Az olasz közjegyzői törvény semmisnek tekinti főszabályként a közjegyzői okiratot az alábbi esetekben:
• ha a közjegyző tevékenységének jogszerű megkezdését megelőzően készült a közjegyzői okirat,
• ha a közjegyzői tevékenység megszűnését (mely megjelent a Hivatalos Közlönyben) követően készült a közjegyzői okirat,
• ha a közjegyzői okirat a törvény 28.Cikk, 29. Cikk rendelkezéseinek megszegésével készült (ld. 6. pontban a közreműködés megtagadási eseteknél a részletszabályokat),
ha a közjegyzői okirat nem felel meg a közjegyzői törvényben szabályozott formai és tartalmi követelményeknek (ld. jelen tanulmány 8. pontjában foglaltakat),
• ha hiányzik a közjegyzői okiratból a keltezés és annak az Önkormányzatnak a megjelölése, ahol a közjegyzői okirat készült,
• a közjegyzői okiratot nem olvasta fel a közjegyző a feleknek a tanúk jelenlétében.
A magyar közjegyzői törvény is elsődlegesen a közjegyzői okiratokra előírt formai és tartalmi követelmények be nem tartásával készített közjegyzői okiratokat nem tekinti közokiratnak, kivéve a 115. §-ban és 130. §-ban foglaltakat. Ugyanakkor speciális rendelkezés, hogy az illetékességi szabályok be nem tartásával készített közjegyzői okirat is elveszti közokirati jellegét Magyarországon (pl. budapesti közjegyző nem készíthet Budapesten kívül helyszínen közjegyzői okiratot vagy egyéb helyszíni eljárási cselekményt nem végezhet).[46]
- 72/73 -
Jelen tanulmányban igyekeztem összehasonlítani az olasz és a magyar közjegyzői tevékenységet, hatásköröket, külön kiemelve a közjegyzői okiratok szabályait. Bár mindkét jogrendszer, ahogy már az elején is kifejtettem, azonos, római jogi gyökereken alapul, és sok hasonlóságot is találunk a szabályozásban (pl. kinevezési feltételek: eskütétel, kötelező felelősségbiztosítás, bélyegző; a közjegyzői okiratok formai és tartalmi követelményei stb.), de természetesen mindkét szabályozásnak vannak speciális, sajátos szabályai.
A magyar közjegyzők hatásköre az elmúlt több, mint tíz évben jelentősen kiszélesedett különösen a fizetési meghagyásos, a fizetési meghagyásos végrehajtási és a közjegyzői okiratokon alapuló végrehajtási eljárások közjegyzői hatáskörbe kerülésével. Azt tapasztalom, hogy az ügyfelek a különböző ingatlan tulajdonátruházó szerződésekkel (pl. adásvételi, ajándékozási, tartási szerződések stb.) és a különböző típusú végintézkedésekkel (végrendelet, öröklési szerződés, öröklésről lemondó szerződés stb.) szívesen fordulnak közjegyzőhöz.
Úgy gondolom, hogy Magyarországon a közjegyzők széles hatáskörüknél (különös tekintettel a sokféle nemperes eljárásra) és pártatlanságuknál fogva, valamint a közjegyzői okiratok erős bizonyító erejének és közvetlen végrehajthatóságának köszönhetően a magyar jogrendszerben meghatározó és társadalmilag megbecsült szerepet töltenek be. ■
JEGYZETEK
[1] Dr. Földi András és Dr. Hamza Gábor, A római jog története és institúciói, Budapest, 1996., 1. kiadás, 8. oldal
[2] Dr. Földi András és Dr. Hamza Gábor, A római j. tört. és institúciói, 571-574. oldalak
[3] Rokolya Gábor, Közjegyzőség, Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Jogtörténet rovat, rovatszerkesztő: Komáromi László), https://ijoten.hu/szocikk/kozjegyzoseg (2018), [1]-[2]-[3] (letöltve: 2020.12.05.)
[4] Legge 16 febbraio 1913 n 89 Sull'ordinamento del notariato e degli archivi notarili (a továbbiakban olasz közjegyzői törvény). https://www.notaio.org/notariato.htm (letöltve 2020.11.01. napján)
[5] A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban Ktv.)
[6] Olasz közjegyzői törvény Articolo 83.
[7] https://www.notariato.it/it/statistiche-di-categoria (letöltve 2021.02.20. napján)
[8] Ktv. 38. §
[9] Ktv. 12.§ (1)-(2) bekezdések és 39. §
[10] 15/1991. (XI.26.) IM rendelet 1.§ (1) bekezdés; https://www.ksh.hu/nepesseg-es-nepmozgalom (letöltve 2021.02.20. napján)
[11] https://hu.wikipedia.org/wiki/Olaszország (letöltve 2021.02.20. napján)
[12] Ktv. 22. § (1) bekezdés d) pontja
[13] Ktv. 7.§-a
[14] Olasz közjegyzői törvény Articolo 5.
[15] Ktv. 17. § (1) bekezdés a) pontja
[16] Ktv. 18.§-20.§-ok alapján
[17] Olasz közjegyzői törvény Capo II Dell'esercizio delle funzioni notarili, Articolo 18.
[19] Olasz közjegyzői törvény Capo II Articolo 18.; Ktv. 21/A. §
[20] Olasz közjegyzői törvény Articolo 19., 20.; Ktv. 10. §
[21] Olasz közjegyzői törvény Articolo 24.
[22] Ktv. 31/C. § (1) bekezdés
[24] Olasz közjegyzői törvény Articolo 30.
[25] Ktv. 22. §-a
[26] Olasz közjegyzői törvény Articolo 30.
[27] Olasz közjegyzői törvény Articolo 47.
[28] Olasz közjegyzői törvény Articolo 48.
[29] Olasz közjegyzői törvény Articolo 50.
[30] Ktv. 122. § (1) bekezdése és 123. §
[31] Ktv.124. §-126. §
[32] Olasz közjegyzői törvény Articolo 49.
[33] Olasz közjegyzői törvény Articolo 53.
[34] Ktv. 116. § (1)-(2) bekezdések
[35] Olasz közjegyzői törvény Articolo 55.
[36] Olasz közjegyzői törvény Articolo 56.
[37] Olasz közjegyzői törvény Articolo 57.
[38] Ktv.114. §
[39] Ktv. 124. § b) pontja, 127.§, 128.§
[40] Olasz közjegyzői törvény Articolo 51.
[41] Ktv. 129.§-130.§
[42] Olasz közjegyzői törvény Articolo 52; Ktv. 21/A. §
[43] Olasz közjegyzői törvény Articolo 52-bis, Ktv. 111. § (3)-(4)-(5) bekezdései
[44] https://www.notaio.org/notariato.htm (letöltve 2020.12. 06. napján)
[45] Olasz közjegyzői törvény Articolo 58.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyzőhelyettes, Budapest.
Visszaugrás
