Megrendelés
Magyar Jog

Fizessen elő a Magyar Jogra!

Előfizetés

Szomora Zsolt: A hamis tanúzás elkövetési magatartásait értelmezte a Kúria (MJ, 2023/9., 554-556. o.)

Az ügyben azt a jogkérdést tisztázza a Kúria, hogy a büntető- vagy polgári ügyben benyújtott hamis okiratnak - a hamis vallomástétellel azonosan - az ügy lényeges körülményére kell-e vonatkoznia.

Címszavak: hamis tanúzás, hamis okirat

A hamis tanúzás tényállási szerkezete sajátos, a bűncselekmény több alapesettel rendelkezik és nem csak tanúi minőségben szereplő személy lehet a tettese. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) Btk. 272. §-a szerint:

272. § (1) A tanú, aki hatóság előtt az ügy lényeges kö-

- 554/555 -

rülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.

(2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki

a) mint szakértő hamis szakvéleményt vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad,

b) mint tolmács vagy fordító hamisan fordít,

c) a 268. § (1) bekezdésének b) pontja esetén kívül büntető- vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat.

A Kúria által elbírált jogkérdés lényege az (1) bekezdésben meghatározott (klasszikus tanúzási) alapeset és a (2) bekezdés alapeseteinek egymáshoz való viszonyában rejlik.

A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a vádlott egy folyamatban lévő polgári perben (válóperben) az alperes jogi képviseletére vonatkozóan egy - általa tudottan - hamis "Megbízás" elnevezésű ügyvédi meghatalmazást csatolt be, melyet egy ügyvédi iroda képviselőjeként, ügyvédi minőségben, a saját nevében aláírt. Az okiraton az alperes jogi képviseletének ellátására jogosultként feltüntetett ügyvéd és az ügyvédjelöltek, közöttük a terhelt a Magyar Ügyvédi Kamara nyilvántartásában nem szerepelnek, ügyvédi tevékenység folytatására, illetve a hivatkozott polgári perben jogi képviselet ellátására nem jogosultak. Egy másik büntetőeljárásban pedig összesen öt alkalommal nyújtott be különböző beadványokat az adott büntetőügy terheltjének védőjeként - valótlanul - feltüntetve magát. A beadványok között volt olyan, amely a terhelttel szembeni kényszerintézkedés enyhítésére irányult.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére