Április 7-8-án a fenti címmel rendezett konferenciát az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara. A rendezvény, melyen több mint 70 előadást és korreferátumot kísért figyelemmel közel 150 résztvevő, a jog- és politikatudomány körében minden bizonnyal az idei év egyik legfontosabb eseményének tekinthető.
Az előadók között szerepelt többek között Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Kovács Péter, Bragyova András és Paczolay Péter alkotmánybírák, Kaltenbach Jenő ombusman és Takács Albert helyettes ombudsman, az ELTE, valamint a hazai és külföldi egyetemek kutatói, oktatói.
Mádl Ferenc a konferenciát megnyitó beszédében kiemelte a jogászság rendszerváltásban betöltött szerepét. A továbbiakban a Tisztelt Kollégák érdeklődésére minden bizonnyal leginkább számot tartó magánjogi plenáris előadás, illetve szekcióelőadások ismertetésére szorítkozom.
Harmathy Attila a magyar polgári jog elmúlt 20 éves fejlődését áttekintve összefoglalta azokat a legfontosabb hatásokat, melyek azt a 19. század óta folyamatosan (a német pandektisztika, az osztrák jog, a földrengésszerű, gyors változások, és a bírós gyakorlat meghatározó jelentősége), illetve a 2. világháború óta (pl. az erős állami befolyás, a gyakori és gyökeres társadalmi átrendeződés) jellemzik.
Sárközy Tamás előadásában kiemelte: a gazdasági jog területén véget ért a rendszerváltás körüli törvényhozási boom, és elérkezett a minőségi jogalkotás ideje, miközben a hangsúly egyre jobban a joggyakorlatra, a bírós, ügyvédi és közjegyzői tevékenységre tevődik át.
Török Gábor a gazdasági munkaközösség és a csődjog különleges hazai szerepéről beszélt.
Tomislav Boric (Graz) magyar nyelvű előadásában elmondta: véleménye szerint nem indokolt és a külföldi befektetők számára zavaró, hogy immár a harmadik társasági törvény hatálybalépése várható. A Gt.-vel kapcsolatos aktuális problémák közül az apport tárgyára és a kft. üzletrész átruházására tért ki részletesebben.
Miskolczi-Bodnár Péter néhány konkrét gazdasági jogintézmény kapcsán azokról az érdekkonfliktusokról beszélt, amelyek a jogalkotót időszakonként ugyanazon probléma megoldása során egymástól eltérő megoldások választására indítják.
Fazekas Judit a magyar fogyasztóvédelmi jog fejlődését tekintette át az 1978-at megelőző időtől napjainkig, kitérve a legfrissebb tendenciákra is.
Menyhárd Attila korreferátumában a fogyasztóvédelmi jogpolitika indokainak bizonytalanságát és a fogyasztó fogalmának bizonytalanságát elemezte.
Kengyel Miklós a polgári eljárásjog fejlődésében az elmúlt 100 év során három nagy modellváltást vázolt fel, rámutatva arra, hogy túl sok volt már a radikális átalakítás. A legutóbbi idők jogalkotása kapcsán kifejtette, hogy a Pp. számos eleme a 19. századi liberális perjoghoz közelít. A bíróság és a felek kiegyensúlyozott viszonyának létrehozásában az 1911. évi perrendtartás véleménye szerint ma is példaértékű lehetne.
Wopera Zsuzsa korreferátumában a nemrég elhunyt Gáspárdi Lászlóra emlékezett, felidézve a professzor úr néhány fontos kutatási területét: a polgári perek idődimenzióját, az alkotmányos és az európai polgári eljárásjogot.
Szalma József (Újvidék) a polgári jog szabályozási módszereiről, a kódex és a külön törvények viszonyáról tartott előadást. Érdekes felvetése volt, hogy a zálogjogot talán érdemes lenne külön törvényben szabályozni.
Jobbágyi Gábor az élethez való jog, ezen belül is elsősorban az abortusz szabályozásának problémáit tekintette át, kiemelve a magzati élet körüli dologias fogalomrendszert.
A magánjogi szekciót Horváth Pál egyetemi tulajdonról szóló előadása zárta.
A meglehetősen zsúfolt konferenciaprogram miatt az előadók többször is utaltak arra, hogy a tanulmányokat bővebb formában írásban is közreadják. A konferenciakötet megjelenése ez év második félévében várható. ■
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Schlosser Annamária közjegyzőjelölt, Esztergom, PhD-hallgató, ELTE
Visszaugrás
