A cikk a szakdolgozatom alapján készült, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara által szervezett infokommunikációs szakjogász képzés keretében írtam. A szakdolgozat alapötlete onnan ered, hogy a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Ügyvédi Iroda megbízásából dolgozhattam a StoLPaN projekt keretében, amelyet az Európai Bizottság IST programjából finanszíroztak, és amelyben számos neves szoftverfejlesztővel, mobiltelefon gyártóval, pénzintézettel és egyetemmel dolgozhattunk együtt. A StoLPaN egyik célkitűzése az NFC technológiával rendelkező mobiltelefonnal történő fizetés és a kapcsolódó kereskedelmi környezet kifejlesztése volt. A projekt kapcsán több mobilfizetéssel kapcsolatos jogi problémával is szembesültünk.
A mobiltelefon számos lehetőséget rejt, amelyek kiaknázásának egyre kevesebb technikai és jogi akadálya van. Ezért érdemes felmérni, hogy a mobiltelefon milyen szerepet játszhat a jövőben a kereskedelemben, melyek azok a tényezők, amelyek ezt meghatározzák. A fentiek vizsgálatán felül a cikkben kitérek a mobiltelefonnal megvalósítható tranzakciókra, különösen a mobilvásárlásra és a mobilfizetésre. Az elméleti elemzést követően bemutatom a StoLPaN projekt néhány eredményét, amely jól mutatja, hogy a ma még talán futurisztikusnak tűnő fejlesztések hogyan alakíthatják át középtávon a kereskedelem és az elektronikus kereskedelem ma ismert világát.
Életünk minden területén elektronikus eszközök vesznek körül minket. Ezeket az eszközöket, amelyeket folyamatosan fejlesztenek, és amelyek új funkciókkal bővülnek, újabb és újabb célokra használjuk. Úgy tűnik, hogy a konvergencia fogalma, amelyet a kommunikáció és a média tekintetében gyakran említenek, igaz az elektronikus eszközök és az elektronikus kereskedelem tekintetében is. A konvergencia az elektronikus kereskedelem esetében többek között azt jelenti, hogy egyre több elektronikus eszköz alkalmas arra, hogy annak felhasználásával olyan elektronikus kereskedelmi tranzakciókat bonyolítsunk le, amelyekre korábban nem használtuk azokat. Az elektronikus eszközök között kiemelkedő szereppel rendelkezik a mobiltelefon, amely talán a legdinamikusabban fejlesztett készülék.
A technikai fejlődés és a konvergencia olyan gyors, hogy időnként úgy tűnik, hogy az ember a leggyengébb láncszem: a felhasználóknak meg kell tanulniuk az új eszközök és funkciók használatát, a jogalkotónak pedig legalább le kell követnie a fejlődést.
Az alábbiakban azokat a tényezőket foglaltam össze, amelyek a mobiltelefont megkerülhetetlen eszközzé tették, és amelyek meghatározóak lehetnek a jövője szempontjából is.
A mobiltelefon, akárcsak az internet, része mindennapi életünknek. A mobiltelefon "a mindig és mindenütt jelen lévő elektronikus eszköz..."1. Annak, hogy a mobiltelefon mindig velünk van, számos pozitív eredménye lehet, amelyet Dr. Buda Béla így foglalt össze: "...nagyobb személyes autonómia, megnövekedett társadalmi participáció, kapcsolatok létesítésének és fenntartásának szélesebb lehetősége, az idő és a tér korlátainak fokozott leküzdési képessége stb. ...".2 Ez a felsorolás kiegészíthető azzal, hogy a kapcsolatok létesítése magába foglalja az elektronikus tranzakciók lebonyolítását is, amelyek - a technikai függvényében - bármikor és bárhol megvalósíthatóak. Ráadásul úgy tűnik, hogy a mobiltelefon nem csak leküzdi az időt, de meg is változtatja annak természetét. "A mobilkommunikáció kölcsönös mozgásunkat nemcsak térben, hanem időben is koordinálja; a rögzített nyilvános idő átfogó keretén belül a személyre szabott idő ablakai nyílnak meg. Azt állítom, hogy ezáltal nemcsak az időről való beszédünk változott meg, sőt nem is csupán időélményünk. Ami megváltozott, az az idő természete maga"3.
Miből adódnak a mobiltelefon pozitív tulajdonságai? Gedeon Péter szerint "A mobiltelefon személyhez kötött és helyhez nem kötött módon alkalmas egyrészt a személyek közötti közvetlen kommunikációra (telefon funkció), másrészt adatbázisok elérésére, feldolgozására, az Internethez kapcsolódva (hálózati funkció)."4 A mobiltelefon tehát nemcsak egyesíti a telefon és a számítógép tulajdonságait, de alkalmas arra is, hogy ennek segítségével az internetre csatlakozzunk. A "...Nokia egyik vezetőjének hasonlatával élve információs buborékunkból nem kell kilépnünk, az velünk mozog..."5, ha a mobiltelefonunk velünk van. A mobiltelefon a hálózat segítségével mozog velünk, és számos kommunikációs, információs lehetőséget biztosít. A mobiltelefon tehát többféle eszköz tulajdonságát és funkcióját ötvözi, mindezt úgy, hogy csak egy meghatározott, azonosítható személyhez köthető.
A legtöbb ember kötődik telefonjához, és szinte mindig magánál tartja azt. Ez a kötődés nem alakulhatott volna ki a megfelelő technikai háttér nélkül. A mobiltelefonok hangátvitelre alkalmas távközlési eszközből kommunikációs eszközzé váltak. Ha a fejlődés és a funkciók bővülése így folytatódik, akkor a mobiltelefont hamarosan úgy definiáljuk, mint egy eszköz, amely számos egyéb funkciója mellett telefonálásra is alkalmas. A mobiltelefon az információs társadalom kiemelten fontos szereplőjévé és az elektronikus kereskedelem egyik meghatározó eszközévé vált.
A mobiltelefon jelentőségét jól mutatja annak penetrációja. Magyarországon a mobil előfizetések száma meghaladja a népesség számát6. Azonban a fejlődés szempontjából nem csak az előfizetések száma érdekes, hanem az is, hogy a tágabb értelemben vett elektronikus termékek piacán valószínűleg a mobiltelefonokat értékesítik a legnagyobb számban, és talán ezeket cserélik az emberek a leggyakrabban. Ennek azért van jelentősége, mert így a fejlesztések nagyon rövid idő alatt eljutnak a felhasználókhoz, akik kis költséggel juthatnak hozzá a mobiltelefonok újabb generációihoz.
A mobiltelefónia sikeressége szempontjából nagy jelentősége van a következő tényezőknek:
- a készülék fejlődése (nő a készülék megbízhatósága, bővülnek funkciói és a memóriája);
- a mobilhálózat fejlődése, amely lényegében a mobilkommunikáció működésének alapinfrastruktúrája (nő a lefedettség; bővül a hálózatok kapacitása; növekszik a sávszélesség);
- a biztonság fejlődése (az adatforgalom biztonságos lebonyolítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a mobiltelefon segítségével például pénzügyi tranzakciókat bonyolíthassunk le);
- ismeretek szerzése (a technika megértése, megtanulása).
A fejlődésnek fontos eredménye az is, hogy a fejlesztésekkel sikerült kiküszöbölni a mobiltelefon korábbi negatívumait, például az alacsony rendelkezésre állási időt.
A mobiltelefónia egyik csúcspontját az "okostelefonok"7 megjelenése és elterjedése jelenti. Az okostelefonokról túlzás nélkül állíthatjuk, hogy számítógépek. Ezekkel az eszközökkel nemcsak kapcsolatot teremthetünk, de könnyen és gyorsan juthatunk információhoz, és segítségükkel képesek vagyunk belépni a virtuális piactérre is, ahol különböző tranzakciókat bonyolíthatunk le.8
A mobiltelefon fejlődésének számos társadalmi, kulturális és gazdasági hatása van, amelyek kölcsönösen felerősíthetik egymást. Az új technológia és az új tranzakciós lehetőségek gazdasági lehetőséget teremtenek, és visszahatnak az információs technológia fejlesztésére, amely kihatással van az elektronikus kereskedelemre, valamint ideális esetben a jogalkotóra is. Az információ gyors és azonnali rendelkezésre állása hozzájárulhat a gazdasági verseny fokozódásához, és ahhoz is, hogy adott információ alapján gyors és hatékony döntéseket hozzunk mobiltelefonunk segítségével.9
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
