Megrendelés
Jegyző és Közigazgatás

Fizessen elő a Jegyző és Közigazgatásra!

Előfizetés

Dr. Szász Péter: A közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés módosításának szabályai II. (Jegyző, 2016/4., 36-37. o.)

A Kbt. 141. §-a három csoportba rendszerezi a szerződésmódosítás lehetséges eseteit. A szabályozás felépítése egyben ahhoz is sorvezetőt ad, hogy módosítási igény felmerülése esetén milyen sorrendben célszerű megvizsgálni az adott esetet. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ajánlatkérő minden esetben köteles a szerződés módosításáról a külön jogszabályban meghatározott minta szerinti tartalommal hirdetményt közzétenni.[1]

1. Első esetcsoport (ún. "de minimis" módosítás):[2]

A "de minimis" szabályok az eredeti szerződés és a módosítás értékétől függően az alábbiak szerint teszik lehetővé a szerződés módosítását.

- Uniós értékhatár[3] alatti szerződés akkor módosítható, ha a módosítás nettó értéke a közbeszerzés tárgyától függően nem éri el az eredeti szerződés értékének 10%-át (szolgáltatás, árubeszerzés), illetve 15%-át (építési beruházás). Az eredeti szerződés többszöri módosítása esetén a módosításokat össze kell adni.

- Uniós értékhatárt elérő eredeti szerződés esetén a Kbt. meghatároz egy további feltételt is, mely szerint a módosítás értéke nem érheti el az uniós értékhatárt.

A Kbt. a fenti, számszerű feltételeken túl - értéktől függetlenül, mindkét fenti esetre vonatkozóan - a következő tartalmi szabályokat is előírja:

- A módosítás nem változtathatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkednie kell az eredeti szerződés jellegéhez. Az eset összes körülményeinek konkrét vizsgálatával dönthető el, hogy az adott módosítás megfelel-e ennek a feltételnek. Nem módosítható jogszerűen például alapvetően a szerződés tárgya vagy típusa.

- A módosítás szabályait kizárólag arra a szerződésmódosításra lehet alkalmazni, amely a szerződés értékének változásával jár, a szerződéses jogviszony több elemét érintő módosítás esetén a módosítás azon elemeire, amelyek az érték változásával összefüggenek.

A "de minimis" szabályok elsőre könnyen alkalmazhatónak tűnhetnek, a számszerű feltételeken túli tartalmi követelmények azonban alapos megfontolást tesznek szükségessé. Itt érdemes megjegyezni, hogy a módosítás természetesen nem ütközhet a Kbt. alapelveibe[4] és a Kbt. más, kógens szabályaiba sem. Megfelelő indokolás hiányában jogszerűtlennek minősülhet például egy olyan módosítás, amely szerint 5%-kal nő a szerződéses ár, de a módosított ár magasabb lesz annál az árnál, amellyel az adott közbeszerzési eljárásban részt vett másik ajánlattevő nem nyert.[5] Óvatosságra int az a körülmény, hogy erre az új módosítási lehetőségre vonatkozóan még nem áll rendelkezésre stabil bírói gyakorlat.

2. Második esetcsoport (egyes sajátos körülmények fennállása esetén)

A "de minimis" módosítás feltételeinek hiányában is módosítható a szerződés, ha a módosítás megfelel az alábbi három aleset bármelyikének. Az uniós bírósági gyakorlat alapján ezen eseteket a jogalkalmazóknak szűken kell értelmeznie.

a)[6] Az első aleset - melynek megfelelője a régi Kbt.-ben is megtalálható[7] - szerint módosítható a szerződés, ha:

- minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a meghatározott tartalmi elemek későbbi változásának (ide értve az opció) pontos feltételeit és tartalmát és

- a módosítás nem változtathatja meg a szerződés általános jellegét.[8]

Ebben az esetben a felek tulajdonképpen nem módosítják a megkötött szerződésüket, hanem már előre, a szerződésben rögzítik a későbbi változások szabályait. Mivel hatását tekintve ez az eset a módosítások közé kívánkozik, a Kbt. is itt helyezi el a vonatkozó szabályokat.[9]

b)[10] A második aleset szerint módosítható a szerződés akkor is, ha az eredeti szerződő féltől olyan, további építési munkák, szolgáltatás vagy áruk beszerzése szükséges, amelyek nem szerepeltek az eredeti szerződésben, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi, együttes feltételek:

- A szerződő fél személyének változása nem megvalósítható gazdasági vagy műszaki okból (például speciális technológia alkalmazása miatt).

- A szerződő fél változása az ajánlatkérő számára jelentős hátránnyal vagy a költségek megsokszorozódásával járna.

- Az ellenérték növekedése - vagy több módosítás esetén azok együt-

- 36/37 -

tes nettó értéke - nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére