A rendszerváltáskor kialakult új közigazgatás a jegyzőhöz önkormányzati igazgatási és államigazgatási feladatokat egyaránt telepített.
A jegyző egyrészt gondoskodott az önkormányzat működésével összefüggő feladatok előkészítéséről és végrehajtásáról, másrészt a jogszabályokban meghatározott államigazgatási hatáskört gyakorolt. Az elmúlt húsz év alatt a kialakított rendszert rengeteg kritika érte az érintettek részéről.
Az állam úgy érezte, hogy nem igazán ura az államigazgatási feladatoknak, nincs megfelelő eszköze a jegyzők irányában. (Ez eltúlzott félelem volt, hiszen a közigazgatási hivatalok révén az államigazgatási hatáskörök nem csúsztak ki az állam kezéből.)
Az elmúlt húsz év alatt ötven kormányhatározat született az államigazgatás racionalizálására. A reformok azonban vagy el sem indultak, vagy megbuktak kellő politikai támogatottság hiányában.
Az állampolgárok úgy érzékelték, hogy igen eltérő minőségű szolgáltatást kapnak az egyes településeken, továbbá nem elég gyors, szakszerű és ügyfélbarát az államigazgatás.
A jegyzők panaszkodtak az államigazgatási feladatok folyamatos bővítésére, melyet a legtöbb esetben nem kísért teljes körű finanszírozás. Az állam sok esetben nem volt tekintettel az igen eltérő adott-
- 5/6 -
ságokkal rendelkező önkormányzatok teljesítőképességére, a feladatok telepítése ennek következtében nem mindig differenciáltan történt.
2010-ben a választások eredményeként megteremtődött az a politikai erő (kétharmados többség az országgyűlésben), amelynek megvoltak az eszközei és a szándéka is a közigazgatás átalakítására. 2010. június 10-én mutatta be a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési programot (MP 11.0), amely a "Haza üdvére és a köz szolgálatában" alcímet viseli.
Az állam deklarált célja a jó állam megteremtése. Az elérendő cél meghatározása során Magyary Zoltán fogalmazott a legtömörebben, amikor úgy vélte, hogy "az emberek számára azt a tudatot és szilárd bizalmat kell megadni, hogy az állam egyrészt erős, másrészt, hogy az állam az övék." A Program az átalakítás legfontosabb részeként a területi közigazgatás teljes szervezeti megújítását jelölte meg. Ennek megfelelően 2010. szeptember 1-jével újra létrejöttek a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok. 2011. január 1-jével pedig a közigazgatási hivatalok bázisán megkezdték működésüket a megyei (fővárosi) kormányhivatalok.
A Magyary Program 2013. január 1-jére irányozta elő a járási hivatalok felállítását oly módon, hogy azok a megyei (fővárosi) kormányhivatalok alárendeltségében - alapvetően az adott járásban jelen lévő szakigazgatási szervekből és az okmányirodákból - jönnek létre. Ezzel párhuzamosan kell megvalósulni a Program szerint a helyi közügyek és az államigazgatási ügyek szétválasztásának a járási hivatalok és az önkormányzatok között. A terv szerint a helyi közügyek önkormányzati hatáskörben maradnak, az államigazgatási hatáskörök járási hivatali hatáskörbe kerülnek és mindkét szerv hatáskörében lesznek igazgatási (funkcionális) hatáskörök.
A kormány a járások kialakításáról szóló 1299/2011. (IX. 1.) Korm. határozatában megerősítette, hogy a járások kialakításának időpontja 2013. január 1. A cél az, hogy a megye és a település szintje között olyan területi léptékű alsószintű államigazgatási egységek - a megyei (fővárosi) kormányhivatalok kirendeltségei - jöjjenek létre, ahol a telepített feladatok méretgazdaságos elvégzésére van lehetőség, ily módon lehetőség nyílik a hatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtésére.
A kormányhatározat is rögzítette, hogy a járások kialakítása során az önkormányzati és az államigazgatási feladatok ellátását szervezeti szinten is szét kell választani. Mint láttuk, a Magyary Program a teljes és tiszta szétválasztás mellett tette le a voksát úgy, hogy az államigazgatási feladatok teljes körének ellátása a járási hivatalokhoz kerüljön. Ez egy nagyon célszerű és indokolható álláspont, hiszen az állam saját kezébe kívánja venni az általa ellátandó feladatok körét, közvetlenül kíván érintkezni az állampolgárokkal. Ehhez azonban az kell, hogy az állam mind a 3200 településen meg tudjon jelenni (ne csak a járásszékhelyen) és legalább olyan helyismerete legyen mint a települési jegyzőnek, aki eddig az állam által ráruházott feladatokat ellátta.
Azonban a kormány felismerte a tiszta szétválasztás buktatóit, s olyan koncepciót terjesztett az országgyűlés elé, amely értelmében
• egyes hatáskörök tekintetében a jövőben kizárólag a járási hivatal jogosult eljárni (például okmányirodai feladatok);
• más hatáskörök megosztásra kerülnek a járási hivatal és a jegyző között (például szociális igazgatás);
• egyes, jelenleg jegyzői hatáskörök vélhetően maradnak a jegyzőnél, mivel ezekről a koncepció nem tesz említést (például választási eljárás);
• a jogalkotó bizonyos, a jegyzőnél maradó hatásköröket a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény módosításával erősít meg.
Az országgyűlés 2012. június 25-én fogadta el a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényt (a továbbiakban: Járási tv.). E törvény alapján az egyes államigazgatási hatáskörök telepítése az alábbiak szerint alakul.
A Járási tv. definiálja a gyámhatóság fogalmát, módosítva a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. § k) pontját. A meghatározás szerint gyámhatóság a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának szakigazgatási szerve, valamint a települési önkormányzatok jegyzője. (A hatályos Gyvt. rendelkezése szerint gyámhatóság a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal.) A Gyvt. módosított 16. § (1) bekezdése alapján a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket a helyi önkormányzat képviselő-testülete és a gyámhatóság gyakorolja.
A fenti rendelkezések alapján a települési jegyző továbbra is gyámhatóságnak minősül és gyámhatósági hatáskörök gyakorlója lehet. A Járási tv.-ben a kormány felhatalmazást kap a gyámhatóság részletes feladat- és hatásköreinek, valamint illetékességének megállapítására, azaz a jegyző - és más gyámhatóságok - feladatai részletes meghatározására és megosztására kormányrendeletben kerül sor.
A Járási tv. a gyámhatósági hatáskörök átvezetése érdekében több törvényt is módosít, a jegyzői vagy gyámhivatali hatáskörök gyámhatóságra történő egységes telepítésével (például a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény, a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
