A "de minimis" támogatás a helyi gazdasági fejlődés elősegítése céljából államháztartáson kívülre nyújtott támogatások egyik lehetséges eszköze. A jogszabályi háttér ismerete és a támogatási program kidolgozása során szerzett tapasztalatok, segítségül szolgálhatnak a helyi önkormányzatok által nyújtott támogatás feltételeinek rendeleti úton történő szabályozásában.
A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Knytv.) 18. § (2) bekezdése alapján felhatalmazást kaptak a helyi önkormányzatok arra, hogy egyes, az önkormányzati költségvetési alrendszerből folyósított támogatások tekintetében rendeletet alkossanak.
Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) határozza meg az állami támogatásokra vonatkozó hazai eljárás szabályait. A Rendelet 2. § 1. pontja értelmében állami támogatás az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSz.) 107. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás, vagy a csekély összegű támogatásokra vonatkozó bizottsági rendeletek alapján nyújtott támogatás [a továbbiakban: csekély összegű (de minimis) támogatás]. Az EUMSz. 107. cikk (1) bekezdésében foglaltak főszabályként megtiltanak minden olyan támogatást, amely a hatálya alá tartozik, annak érdekében, hogy a belső piacon a versenytorzítás lehetőségét csökkentse.
E tárgykörben az állami támogatás fogalma tágan értelmezendő, hiszen nem csupán a központi hatóság, illetve intézmény által nyújtott támogatások tartoznak ide, hanem az állam bármely szerve, így a helyi önkormányzatok által nyújtott támogatások is.
Az Európai Közösségek Bizottságának a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelete [HL L 379/5., 2006.12.28., (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet)] értelmében a Bizottság feladata, hogy biztosítsa az állami támogatásra vonatkozó szabályok betartását, különös tekintettel a csekély összegű (de minimis) szabály alapján nyújtott támogatások jogszabály szerinti megfelelésére. A Szerződés 10. cikkében megállapított együttműködési alapelvnek megfelelően a tagállamoknak e feladat megvalósítását a szükséges mechanizmus létrehozásával kell elősegíteniük. A Rendelet 1. § (3) bekezdése értelmében a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a Rendeletben meghatározott feladatait a Támogatásokat Vizsgáló Iroda (a továbbiakban: TVI), mint az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szervezet útján látja el. A Rendelet 7. § (1)-(2) bekezdései szerint a támogatást nyújtónak a támogatási tervezetet (amely lehet támogatási szerződés, támogatási program, helyi rendelet) be kell jelentenie a miniszter részére. Az állami támogatásról rendelkező jogszabály tervezetét csak a miniszter állásfoglalása, illetve - az Európai Bizottság felé történő bejelentési kötelezettség esetén - a bejelentési értesítő kiadását követően lehet közigazgatási egyeztetésre, vagy a képviselő-testület elé bocsátani. A TVI annak biztosítására törekszik, hogy sem jogellenes (be nem jelentett), sem tiltott (az uniós szabályokkal nem összeegyeztethető) állami támogatás nyújtására ne kerüljön sor.
Uniós normákba ütközhetnek egyes sporttámogatások is. Az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdésében szereplő feltételeknek ugyanis (állami forrás, szelektivitás, előny a kedvezményezett vállalkozásnál, tagállamok közti kereskedelem érintettsége, valamint a verseny torzulása vagy ennek veszélye) egyszerre kell teljesülniük ahhoz, hogy egyfelől a Rendelet rendelkezéseit, másfelől pedig az uniós acquis-t is alkalmazni kelljen. Így állami támogatásnak minősül a hivatásos sportszervezetek támogatása, továbbá a haszonszerzési céllal megrendezendő sportrendezvény megszervezéséhez és lebonyolításához nyújtott támogatás, ezért azokra a de minimis szabályokat alkalmazni kell. A hivatásos sportszervezet fogalmát a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 43. pontja, továbbá az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (16) bekezdése adja meg. A hatályos jogszabályok értelmében tehát az amatőr sportszervezetek, a diáksport, az utánpótlás-nevelés, a szabadidősport és a fogyatékosok sportjának támogatása nem tekinthető állami támogatásnak és nem sért uniós normákat. Nem minősül állami támogatásnak az olimpiai felkészüléshez nyújtott támogatás sem, így ezek esetében nem kell alkalmazni az állami támogatási szabályokat.
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának tulajdonában több olyan gazdasági társaság is van, amelyeknek nyújtott támogatások vonatkozásában az uniós jogszabályokra is figyelemmel kellett lenni. Ez ideig szerződéses jogviszony keretén belül biztosítottuk a 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok számára az ún. csekély összegű (de minimis) támogatást. Ahogyan azt a fentiekben citált jogszabályi környezet megkívánja, a megkötni kívánt szerződés-tervezeteket, mint egyedi támogatásokat előzetesen megküldtük véleményezésre a TVI felé. A de minimis támogatás nyújtásának és felhasználásának tapasztalata alapján igény merült fel arra, hogy a csekély összegű támogatás feltételrendszerét kibővítsük, így szükségessé vált egy egységes elvek alapján történő, államháztartáson kívülre nyújtott támogatási program kidolgozása, azaz a rendeleti úton történő szabályozás.
Mind a szerződés-tervezetek, mind pedig a helyi rendelet-tervezetek vonatkozásában a TVI elsősorban azt vizsgálja, hogy a hozzájuk véleményezésre megküldött tervezetek a csekély összegű támogatásokra vonatkozó szabályozás tekintetében összhangban vannak-e a 1998/2006/EK bizottsági rendelettel. A TVI az állás-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
